A Magyar Nemzeti Kereskedőház 2018. március 12-13-án második alkalommal rendezte meg Kárpát-medencei gazdasági konferenciáját és kiállítását. A budapesti Várkert Bazárban megtartott rendezvény valóban nagyszabásúra sikeredett, hiszen mintegy 400 kiállító és 1500 szakmai résztvevő volt jelen.
A kétnapos rendezvényen az anyaországiakon kívül részt vettek a határon túli szakmai és gazdasági szervezetek, illetve a társadalmi élet szereplői is.
A rendezvény lassan hagyományossá válik, hiszen ez már sorrendben a második Kárpát-expo. Az elsőt tavaly március 16-17. között rendezték Hajdúszoboszlón. Az akkori létszám idénre megduplázódott. Kiemelt célja, hogy minél több üzleti kapcsolat szülessen, körvonalazódjanak a közös üzleti és pályázati lehetőségek, valamint megsokszorozódjon a határokon átívelő konkrét ügyletek száma. Ez a cél erősíti Magyarország és a közép-európai régió országai közötti gazdasági együttműködést, és jó csírája lehet az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításának.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház mindkét Kárpát-expo megszervezésével abból az alapfilozófiából indult ki, hogy a gazdasági növekedés egyik alappillére az, milyen mértékben és gyorsasággal növelhető az exportképes vállalkozások száma, illetve milyen mértékben lehetséges a magyarországi és a határon túli vállalkozások számára piacot teremteni.
Kerekasztal-beszélgetés a határon túli magyar pártok vezetőivel (Fotó: Mihók Gábor)
Mindenképpen cél a magyar gazdaság régióban betöltött szerepének erősítése, ami az anyaországban a vállalkozások munkahelyteremtésének, beruházásainak, kereskedelmi és exporttevékenységének erősítése, a szaktudás színvonalának növelése. De a határontúli résztvevőknek jó volt érzékelni, hogy ezzel párhuzamosan ugyanolyan fontos a külhoni magyarság szülőföldön való maradásának és helyben való boldogulásának elősegítése, egzisztenciális értelemben vett megerősítése.
A rendezvény konferenciarésze Oláh Zsanett a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatójának köszöntőjével indult.
Bevezető hozzászólásában Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese megjegyezte, hogy 8 év még egy ember életében is viszonylag rövid idő, nem egy nemzet életében. Az elmúlt 8 évben mégis olyan változások jöhettek, amelyben nem csak országa lett a magyarságnak, hanem hazája is.
Kiemelte, hogy végre sikerül összevarrni az elszakadt idegszálakat, és a kiállítás is azt mutatja, hogy 100 év után is mennyi életerő van a magyarságban. A legfontosabb üzenete viszont: „a munka java még előttünk van!”
A Magyar Nemzeti Kereskedőházak felvidéki képviselői, középen Menyhárt Józseffel, az MKP országos elnökével (Fotó: Mihók Gábor)
Varga Mihály előadásában pontosan bemutatta Magyarország elmúlt 20 évének gazdasági történéseit a közép-kelet-európai versenyközegben. A 2000-es évek közepétől Magyarország lemaradt a környező versenytársaitól, nem tudta kihasználni a gyors növekedési éveket. Míg Magyarország csak évi 2-3%-kal nőtt, addig a közép-kelet-európai versenytársak 8-9%-os növekedést produkáltak, és mindemellett az országot eladósították.
A 2010-es kormányváltáskor egyszerre kellett kiszabadulni az adósságcsapdából, a konszolidáció mellett emelni a foglalkoztatottságot, úgy növekedni, hogy közben nem emelkedik az adósság mértéke. Az ország 2011-től ráállt a folyamatos adósságcsökkenésre és 2013-tól pedig a folyamatos gazdasági növekedésre. Ezt sok kis apró lépés segítette, illetve ezek szinergikus hatása, amiért büszkélkedhetünk Magyarország tavalyi 4,2%-os növekedésével. De legnagyobb büszkeséggel mégis a hatéves bérmegállapodásról számolt be, amelyhez egy komoly járulékcsökkentést kapcsoltak.
Varga Mihály elmondta, hogy az elmúlt hét évben a magyar gazdaság mintegy 20%-kal bővült. A piacokon a lengyelektől gyengébb hitelminősítés ellenére mégis jobb kondícióban tudják az állampapírokat értékesíteni, mint a lengyelek. Láthatóan bővültek az ipari kapacitások, aminek következtében tavaly rekordként az export meghaladta a 100 milliárd eurót. A hazai fogyasztás 17%-kal bővült, ami azt jelenti, hogy a növekedést a lakosság is érzi. Paradoxonként említette, hogy a tavalyi évben mintegy 800 milliárd forinttal csökkentették az adó mértékét, mégis az adóbevételek 400 milliárd forinttal növekedtek.
A nemzetgazdasági miniszter feladatként a növekedés fenntartását és emelését határozta meg, mindezt adósságcsökkentéssel, fokozatos adócsökkentéssel, az adóhivatal papírmentesítésével. Mindezek megteremtik a lehetőséget, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítésében továbbra is támogatni tudja majd a határon túli magyar közösségek gazdasági fejlődését.
Menyhárt József és Balog Zoltán (Fotó: Balog Zoltán facebook)
A nyitónap záróelőadását Balog Zoltán miniszter tartotta. Beszéde elején leszögezte, hogy Magyarország 2010 óta nem felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Az utóbbi években a hagyományos támogatási területek kiegészültek a gazdaságfejlesztési eszközökkel, így a két eszköztár egymást kiegészítve hatékonyabban szolgálhatja a külhoni magyarságot, ezért ezentúl magyarnak lenni nemcsak felemelő érzés, hanem jó üzlet is.
Balog Zoltán a kormányzati paradigmaként definiálta, hogy a határon túli politika nem tekinthető szakpolitikának, hanem a magyar kormány minden szakpolitikai döntésénél figyelembe kell venni annak a külhoni magyarságra vonatkozó hatásait.
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes zárszavában a magyar állam létének indokait azzal magyarázta, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és az életminősége javuljon. Ehhez erős Magyarországra, identitás megőrzésre, gazdasági erőre, a külhoni politikai szervezetek támogatására és az állampolgárság és az autonómia közjogi evidenciáira van szükség.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház mindkét Kárpát-expóval kiváló alkalmat teremtett a Kárpát-medencei térség jelentőségének bemutatására, számokkal és konkrét példákkal szemléltetve. Láttatni engedi, hogy milyen perspektívákat tartogat a jövőben a Kárpát- medence és a Közép-Kelet-Európa gazdasági megerősödése, amely fontos szerepet játszik a versenyképes magyar nemzeti gazdaság kialakításában.
