A hegynyeregben tartott szentmisét követően immár ötödik alkalommal került sor a csíksomlyói kegytemplom mellett, a Fodor-ház udvarán Rákóczi-megemlékezésre a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és a Csibész Alapítvány szervezésében.
Mivel idén ünnepeljük a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 315. évfordulóját, így nagyobb szabású rendezvényt tartottak, melynek keretében szerte a Kárpát-medencéből képviseltették magukat a zarándokok, és helyezték el a településükről hozott földet a Rákóczi-halomra.
A rendezvény Nagy Csaba tárogatóművész zenéjére indult. A kezdésre Gergely István „Tiszti” adta meg az engedélyt a székely zászló felvonásával, melyhez a Csíkszéki Mátyás Huszárok vontak fel a himnuszok hangja mellett.
Waligóra atya megáldja a Rákóczi Halmot (Fotó: Okos Márton)
A szervező és egyben házigazda Gergely István „Tiszti”, a Csibész Alapítvány elnöke, aki nemrég járt Kassán, onnan hozott gondolatokkal köszöntötte a résztvevőket.
Az anyaország és egyben Gyöngyös városa képviseletében dr. Hevér Tímea kiemelte, hogy abból a városból hozott földet, ahol Rákóczi kedvenc tábornoka, Vak Bottyán is nyugszik. Ugyancsak az anyaországból, Tarpáról, Esze Tamás hajdútelepüléséről hozott földet és gondolatokat Pápai Ferenc.
Csáky Pál EP-képviselő tolmácsolta Felvidék üdvözletét, és helyezte el az onnan hozott földet. Továbbá érkezett föld a kelet-felvidéki régióból, Varga Tibor szervezésében Nagykaposról, Nagyszelmencről, Kaposkelecsényről és Dobóruszkáról. Külön köszönet neki, hogy gondoskodott róla, hogy legyen onnan is föld, ahol a nagyságos fejedelem bölcsője ringott, azaz Borsiból. De láttam a krasznahorkaiakat is, akik a zuhogó esőben is kitartóan énekelték a Krasznahorka büszke várát.
Délvidékről Gruber Enikő és szülei gondoskodtak róla, hogy az adai föld megjelenítse Bácskát és Bánátot.
Kárpátaljáról Bocskor Andrea EP-képviselő szólt az ottani magyarok helyzetéről és szórta a hazulról hozott földet a Rákóczi-halomra. Köszönet neki és Sógor Csaba EP-képviselőnek, hogy meghívta európai parlamenti képviselőtársait Felvidékről, Kárpátaljáról.
Erdélyből Juhos Gábor gondoskodott partiumi földről: Székelyhídról, valamint Nagyváradról és Érselindről. Erdély üzenetét Csorba Árpád, az Erdélyi Rákóczi Szövetségek elnöke tolmácsolta, aki beszédében a Marosvásárhelyi Katolikus Iskola ügyének rendezéséhez kérte a Szűzanya segítségét.
Krasznahorkaváraljaiak a záporeső sem tántorít el (Fotó: Okos Márton)
Érkezett még föld a lengyelországi Jaroszlóból is (Jaroszlaw) Marek Pienkowski atya által. Köztudott, hogy Rákóczi itt, a jaroszlói bencés apátságban kezdete meg száműzetését mintegy 3 ezer kuruccal 1711 tavaszán, s már sohasem térhetett vissza hazájába. A jaroszlói földet Marian Adam Waligóra, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke helyezte el. Köszöntőjében kiemelte, hogy Rákóczi élete összeköti a lengyeleket és a magyarokat. Történelmi pillanat volt, amikor a Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke megáldotta a jaroszlói bencés apátság földjét a csíksomlyói ferences kegytemplom szomszédságában.
A rendezvényen közreműködött a már említett Nagy Csaba mellett Molnár Levente operaénekes, akinek zengő hangját visszhangozták a közeli hegyek.
Kelemen Csaba színművész pedig Rákóczit idézte meg nemcsak a kiáltványában, de öltözetében és lelkületében is.
András Mihály igazgató vezetésével a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai és zenészei fergeteges műsort adtak.
