„Spanyolországból és Litvániából már megérkezett, de várhatóan augusztus végére az Európai Unió valamennyi országából rendelkezésünkre fog állni az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés (Minority SafePack) sikeréről szóló hivatalos visszaigazolás, ám a jövőre nézve komoly dilemma előtt állunk” – jelentette ki Kelemen Hunor a 89. Ünnepi Könyvhéten, Budapesten, 2018. június 9-én Gecse Géza Nemzetpolitika – szorítóban című könyvének bemutatóján.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy Frans Timmermanns, az Európai Bizottság alelnöke vezette a bizottság azon ülését, amely az említett kezdeményezést végül 2017 áprilisában befogadta, viszont a román és a spanyol biztos javasolta politikai vitát a dán politikus akkor azzal az indokkal utasította vissza, hogy „a vita ideje akkor érkezik el, amikor az indítványt 2018 áprilisát követően benyújtják”.
Az Európai Unió tagállamaiból az államszövetség 50 millió őshonos kisebbsége, közte a Kárpát-medencében, Magyarországgal szomszédos államokban kisebbségi sorban élő magyarság jogainak védelmében indított átütő RMDSZ-es kezdeményezés sikere érdekében viszont a román, görög, francia és spanyol biztos személye miatt a két hét múlva sorra kerülő FUEN-kongresszuson Kelemen Hunor azt fogja javasolni – és reméli, hogy el is fogadják a küldöttek –, hogy a vitát vigyék át a jövő esztendőre, mivel szerinte a biztosok személyének kicserélődése után remélhető, hogy a kezdeményezés végeredménye is sikeres lesz.
Gecse Géza dedikálja könyvét (Fotó: Aspektus)
Duray Miklós egyetértett az RMDSZ elnökével. A Szövetség a Közös Célokért elnöke szerint az európai parlamenti választások után sokkal nagyobb esély lesz a sikerre, mint ma. Azért is, mert magyar vonatkozásban az EU-ban kialakítottak egy magyarellenes hangulatot Magyarországnak a migránsok ügyében képviselt „hajthatatlansága” miatt.
A Gecse Géza könyvében átfogott időszakkal kapcsolatban Kelemen Hunor kijelentette, hogy az 1990-es évek közepén, amikor a Kolozsvári Rádió Magyar Adásának munkatársaként politikai pályára lépett, úgy gondolta, hogy ez nem lesz több egy négyéves kitérőnél, utána majd újságíróként ugyanott folytatja, ahol korábban elkezdte, vagyis Kolozsváron.
Ha a kötetben tárgyalt időszakot vagy annak az előtörténetét, vagyis a 2002-ben megjelent Állam és nemzet a rendszerváltás után című, szintén Gecse Géza szerkesztésében megjelent kötetet vizsgáljuk, el kell ismernünk – fogalmazott Kelemen Hunor, jól látszik belőlük, hogy a nemzetpolitika milyen időszakokat élt át: „Voltak olyan évek, amikor kilátástalannak tűnt, volt amikor az elbizonytalanodás volt rá a jellemző és volt, amikor a remény fellángolt, hogy a dolgok jobbá válnak”.
Ő egyébként – miként azt a kötetben szereplő 2004-es „Nemzet- és szórványstratégia” című vitaest résztvevőjeként is kifejtette –, változatlanul úgy gondolja, hogy a Kárpát-medencében „a szórványközösségek ügye talán az egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb kérdés”. A szórvány ugyanis olyan, mint a védőpajzs – az ebben a helyzetben lévő magyarok vannak a leginkább az asszimilációnak kitéve és felszívódásuk esetén még maga a székelyföldi magyar tömb is a szórványosodás útjára léphet!
Duray Miklós (Fotó: Aspektus)
Kelemen Hunor rámutatott, hogy a romániai magyar közösség 1989 óta félmillió embert veszített: azok mentek el, akik nagyon el akartak menni. Az RMDSZ elnöke szerint az asszimiláció azért is kisebb mértékű Erdélyben, mint a Kárpát-medence többi magyarlakta területén, mivel az náluk vallás-váltással is járna.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a magyar közösség aránya a románok jelentős kivándorlásának is köszönhetően nem romlott drámaian és Kelemen Hunor úgy látja – főként a magyar nyelvű oktatáspolitikának van kulcsszerepe abban, hogy a magyarok ne asszimilálódjanak. „Ha röviden összefoglalható távlatos célkitűzése lehet a magyar nemzetpolitikának – fogalmazott az RMDSZ elnöke –, akkor az oktatás az egyik sarokpontja, hogy a magyarok versenyképes nemzeti közösségként tudjanak fennmaradni!
„Ha ezt a könyvet megnézzük, azt látjuk, hogy bármilyen témát érint, a meghívottak személyisége, szaktudása, szakmája, irányultsága is meghatározó lehet ugyan, de mindegyikük azt a kérdést járja körül, hogy milyen lesz a magyar nemzet jövőképében az oktatás – fogalmazott Kelemen Hunor, aki a gazdaságpolitikát is ennek a részeként látná és láttatná „a mindenkori magyarországi kormánypolitika szempontjából”. Az értelmiségi elitképzés újratermelésének kulcsintézményei az oktatási intézmények, melyek közül Erdélyben ők kiemelt szerepet szánnak a szórványkollégiumoknak: eddig tizenhármat építettek, de még legalább hármat fognak!
De emellett – Kelemen Hunor szerint –, ha egy kisebbség teljes körű életet akar élni, abba a gazdaság is beletartozik, hiszen „jobban akar élni holnap, mint tegnap”. Az elkövetkező esztendőkben ezért alighanem ez lesz a legmeghatározóbb része a nemzetpolitikának és nemcsak a politikusoknak, hanem az újságíróknak is érdemes erre felhívniuk a figyelmet – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Gecse Géza Duray Miklós 1970-es, valamint 1980-as években folytatott kisebbségi jogvédő tevékenységével kapcsolatban megjegyezte, hogy sajátos módon azt is hasonló célkitűzés, a magyar nyelvű oktatás megóvásának a szándéka vezette.
Gecse Géza, Petrás Mária és Tolcsvay Béla (Fotó: Aspektus)
Ami a nemzetpolitikát illeti, viszont Duray Miklós úgy látja, hogy „a nemzetpolitika tele van bizonytalanságokkal és a konstruktív nemzetpolitikának nálunk nincs hagyománya”, ennek következtében „stratégiája sincs, csak keressük”. A SZAKC elnöke szerint a nemzetpolitika ezért sokkal inkább kormány- és pártpolitikaként jellemezhető, amire kiváló példa a 2004-es népszavazás a magyarországi állampolgárság kiterjesztéséről. Duray Miklós szerint ma már egyértelműen bizonyítható, hogy az nemcsak a pártpolitika eszköze, hanem annak áldozata is volt. Viszont az, hogy ebből akkora botrány lett, kifejezetten az akkori SZDSZ és MSZP pártpolitikájára vezethető vissza. De az alapvető hiba az volt, hogy egyáltalán sor került a népszavazásra. Ez volt az egyik legostobább, sőt egyenesen gazemberségnek nevezhető kezdeményezés az elmúlt hetven év magyar politikájában.
Duray Miklós azt is hangsúlyozta, hogy érdemes azt is tudatosítani, hogy a Magyarországgal szomszédos területek szórványosodása negatívan ugyan függhet a magyarországi nemzetpolitikától, de pozitívan a valóságban korántsem függ tőle, ugyanis Magyarország képtelen olyan nemzetstratégiát megfogalmazni, amely úgy terjeszthető ki az egész Kárpát-medencére, hogy ne kerüljön konfliktusba a Kárpát-medence többi nemzetével. Ez jelenleg leginkább az EU-tagállam és V4-es tag Szlovákiára érvényes. Ezért speciális helyzetekre vonatkoztatva kell meghatározni nemcsak a nemzetstratégiát, hanem a taktikát is és komoly szakmai tudásra van szükség ahhoz, hogy ezt meg is lehessen valósítani! Ehhez sajnos a kellő szakmai tudás hiányzik, ráadásul épülnek hozzá egyéni vállalkozói vagy pénzügyi csoportérdekek is, amelyek vakvágányra futtatják még a legőszintébb elképzeléseket is. Kelemen Hunornak teljes mértékben igaza van – fogalmazott a SZAKC elnöke -, amikor azt állítja, hogy a szórvány védi a tömböt, viszont ne feledjük azt sem, amennyiben társadalmi szemszögből vizsgáljuk a folyamatokat: a repedések ugyanúgy a külső peremről indulnak el, mint az elmálló kőzeteknél, és „csak idő kérdése, hogy mikor jutnak el a magig”!
Mert a repedések mentén áramlanak a különböző egyéb energiák, amelyek feszítik a társadalmat. „Nem születés és elhalálozás kérdése, hogy a Felvidéken 1990 és 2010 között 120 000 magyar eltűnt, mert ekkora hiány ebből nem jöhet létre”. Az igazság az – fogalmazott Duray Miklós -, hogy azt kell tudatosítanunk, hogy a speciális feladatokra nem voltunk felkészülve, és a megvalósításukhoz sem kaptunk megfelelő támogatást. „Igaza van Gecse Gézának abban, amennyiben az 1970-80-as években nem álltunk volna ki a magyar iskolákért, akkor ma nem lennének, viszont fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy senki nem állt mellettünk: önmagunk döntöttük el, hogy miként fogunk cselekedni” – fogalmazott Duray Miklós. Egyetlen kérdésben volt magyarországi közbeavatkozás: amikor őt először 1983-ban szabadlábra helyezték, mivel Kádár és Husák megegyeztek, hogy nyugvópontra viszik az ügyet. De másodszor neki már kifejezetten azért sikerült kikerülnie a börtönből, mert a Szovjetunióban Gorbacsov jutott hatalomra és ezért a csehszlovák politika elveszítette támpontjait a Szovjetunióban.
89. Ünnepi Könyvhét Budapesten, 2018. június 9-én (Fotó: Aspektus)
Az Anima könyvpavilonja után a dedikálás Tolcsvay Béla énekmondó részvételével a Püski Kiadó könyves standjánál folytatódott.
