Közép- és Kelet-Európa 16 országának együttműködése Kínával nem alternatív megoldás, és nem az Európai Unió szétverésért szolgálja, ez csak egy kiegészítő forma, jelentette ki a bolgár fővárosban tartott 16+1 csúcstalálkozón Peter Pellegrini szlovák kormányfő a különböző találgatásokra reagálva, melyek szerint Peking ily módon szeretné az unió egységét megbontani.
„Figyelembe kell azonban venni, hogy Kína globális játékosként rendkívül aktív, főleg a nyugat-balkáni országokban. Ha mi, az Európai Unió nem leszünk aktívabbak, és nem nyújtunk perspektívát, egyértelmű jelzést a Nyugat-Balkánnak arra vonatkozóan, hogy mikor válhatnak az unió rendes tagjaivá, akkor más nagyhatalmak, mint Kína, Oroszország vagy Törökország kéznél lesznek” – fűzte hozzá a kormányfő.
A széles nyomtávú vasút meghosszabbítása
Pellegrini kínai kollégájával, Li Ko-csiang miniszterelnökkel péntek esti tárgyalásuk során a közlekedési projektekről egyeztetett, valamint a kínai piac megnyitásáról a szlovákiai élelmiszerek számára. Pellegrini a széles nyomtávú vasút esetleges meghosszabbításának finanszírozására is kitért. A projekt mintegy 7-8 milliárd euróba kerülne, ami a kínai bankok számára érdekes összeget jelenthet. A projekt a széles nyomtávú vasút meghosszabbításával egészen az osztrák területekig számol, amelynek két nagy terminál is a része lenne, az egyik Szlovákia, a másik Ausztria területén, de Szlovákiának mindkettőben tulajdonrésze lenne.
Pellegrini szerint Szlovákia számára fontos, hogy a szóban forgó infrastruktúrát az ellenőrzése alatt tartsa. „Kínával csak a társfinanszírozás jöhet szóba, a tulajdonjog azonban Szlovákia, esetleg Ausztria, Ukrajna és Oroszország kezében maradhatna, feltéve, ha közösen megyünk bele ebbe a projektbe” – fogalmazott Pellegrini.
Nagysebességű pálya
Pellegrini szombaton egy további projektről is tájékoztatott – a nagysebességű pályáról. „A V4-es országok az elkövetkező évtizedben szeretnének nagysebességű pályát építeni, amely összekötné Varsót, Pozsonyt és Budapestet. S ez éppen olyan típusú projekt, amelyről van értelme Kínával tárgyalni” – fűzte hozzá.
A 16 európai ország és Kína csúcs, röviden csak 16+1, először 2012-ben zajlott Varsóban. Peking akkor több milliárdos beruházásokat ígért 11 uniós tagországnak és öt Európán kívüli államnak. A beruházások főleg vasút-, közút- és reptérépítéseket érintenek, illetve energetikai, mezőgazdasági beruházásokat. Kína eddig szerbiai vasútépítkezésekben és egy magyarországi atomerőmű építésében segédkezett, más országokban azonban, beleértve Szlovákiát is, nem volt jelentősebb kínai beruházás, ami felveti a kérdést, van-e értelme ennek az együttműködésnek.
Azt, hogy Peking inkább visszatérne a bilaterális együttműködéshez, alátámasztani látszik a kínai miniszterelnök németországi látogatása is, ahová a mostani csúcstalálkozó befejezése után utazott.
A 16+1 kezdeményezés tagállamai: Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, illetve öt nyugat-balkáni ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia. Eddig összesen hat csúcstalálkozó volt, Varsóban, Budapesten, Belgrádban, Szucsouban, Rigában és Bukarestben.
(SITA/Felvidék.ma)
