„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírhalmához,
S gyújt régi fénynél új szövétneket.”
(Garai János)
Szinte hallom a sokak által feltett kérdéseket: ki volt Egressy Béni, mivel érdemelte ki, hogy Komáromban szobrot állítsanak neki?
A választ Szénássy Zoltán, A komáromi induló hőse című könyvéből idézem: „150 esztendő távlatából tesszük le a tiszteletadás szavakból font koszorúját Egressy Béni emléke előtt. Komárom népe emlékezik a költőre, a színműíróra, a zeneszerzőre, a Klapka-induló megalkotójára. A 2000. esztendő is időszerűvé tette Egressy nevét… ekkor a reformkor óriására, Vörösmarty Mihályra emlékeztünk, kinek fő művét, a Szózatot Egressy zenésítette meg. Az 1848-as forradalmi hangulat hatására Egressy Béni is – mint oly sokan mások – önkéntesként ajánlja fel a kardját a haza szolgálatára. Ott volt a kápolnai csatában, ahol 1849. február 27-én súlyosan megsebesült. Mikor lábsebe némiképp begyógyult, ismét szolgálatra jelentkezett. Június elején már Komáromban találjuk. (…) Egressy Béni, aki Komáromban a helyőrség zenekarának volt az igazgatója, mindamellett még részt vállalt a hadisajtó, a Komáromi Lapok szerkesztésében is. (…) Amint köztudott – Klapka jóvoltából – a fegyverletételi szerződés alapján minden komáromi várvédő menlevelet kapott… Így kerülhették el sok ezren a vérpadot, a börtönt, a vádemelést. Ilyen menlevelet kapott Egressy Béni is, és így bántatlanul térhetett vissza a színházi életbe.”
Ha iskoláinkat nem lélekölő technokrata szellem uralná, ha a művészetekre való nevelést nem szorították volna teljesen a perifériára, talán az is köztudott lehetne, hogy Erkel Ferenc zenésítette meg Kölcsey Himnuszát, nemzeti imánkat, mi több: ő a magyar nemzeti opera megteremtője, s hogy legjelentősebb operáinak Egressy Béni írta a szövegkönyvét. Egressy Béni 1851. július 17-én halt meg Pesten. „Elhunytával – írja Szénássy Zoltán – a megjelent sok nekrológ közül egyet emeljünk ki: Halála nagy vesztesége a magyar dalirodalomnak és pótolhatatlan vesztesége Erkelnek, aki soha többé nem lel olyan szövegíróra, mint ez az istenáldotta „vadzseni”, akinek talán egyik legfőbb érdeme, hogy fel tudta gyújtani Erkel alkotó képzeletét.”
Az ízig-vérig komáromi lokálpatrióta dr. Szénássy Zoltán 16 könyvéből kettő kivételével mindet szeretett szülővárosa történelmének szentelte. Ugyancsak szorosan az ő nevéhez fűződik az általa szorgalmazott Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület újraélesztése. Az egyesület díszelnökeként ő volt az ötletgazdája a város egykori nagyjai emlékének szentelt jó néhány emléktábla kihelyezésének is. Egressy Béni emlékének szoborformában való megőrzése is az ő ötlete volt.
A Jókai Egyesület elnöksége – tiszteletben tartva felejthetetlen emlékű vezetőjének kívánságát – az Egressy-szobor elkészítésével a kiváló felvidéki szobrászművészt, Nagy Jánost bízta meg. Mivel a lelkes kezdeményezés sok akadályba ütközött, a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre felkarolta a nemes ügyet, átvállalta Egressy Béni szobra felállításának szervezését. Örömmel jelentjük: Egressy Béni szobra elkészült! Az alkotóművész által megálmodott (a fényképen látható) formában – a várkapuhoz vezető út bal oldalán – 2018. szeptember 15-én kerül felavatásra. Az ünnepség a Komáromi Városi Művelődési Központban 10 órakor kezdődik.
A Szózat elhangzását követően Langschald István mérnök, az „öregdiákok” elnöke üdvözli az egybegyűlteket, majd Csáky Pál európai parlamenti képviselő mond ünnepi köszöntőt.
Az ünnepi műsorban fellépnek: Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész, Eliás Tibor Erkel-díjas operaénekes (Budapestről), Nagy Ferenc versmondó, Pfeiferlik Tamás szólóénekes, Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója. Zongorán közreműködnek: Bíró Attila karnagy, korrepetitor Budapestről, Fekete Éva, a helyi művészeti alapiskola tanára; a komáromi Egressy Fúvószenekar Szabó Ferenc vezényletével; a komáromi énekkarok: a Concordia vegyes kar Pfeiferlik Annamária, a Gaudium vegyes kar Stirber Lajos, valamint a Vox Femina női kar Hoffmann Józsefné Kemenes Vera vezényletével.
Az ünnepség résztvevői ezután átvonulnak a szoborhoz, ahol Boráros Imre szavalatát követően kerül sor a szobor leleplezésére, az egyházi áldásra, majd Kovács Gergelyné kultúrtörténész méltatja a művet és alkotóját. A koszorúzás után közösen elénekeljük nemzeti imánkat.
A szereplők és a szervezők – a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, a Komáromi Városi Művelődési Központ, a Komáromi Jókai Színház – mindenkit szeretettel várnak. Fogjunk össze és töltsük meg a művelődési ház színháztermét!
