A szlovákiai lakosság 70 százaléka elismeri, hogy feleslegesen is költ olyan dolgokra és szolgáltatásokra, melyekre valójában nincs szüksége. Közel felének sikerül az ilyen felesleges kiadásokat legalább részben korlátoznia, egyötödének viszont nem.
A legtöbb feleslegesen kiadott pénzt, negyven százalékot élelmiszerekre költünk, ezt követi az alkoholra és cigarettára szánt pénz, majd az utazásra fordított összeg következik. Az emberek egyharmada úgy gondolja, hogy a szükségtelen kiadások csökkentésével havi 50-100 eurót is meg tudna spórolni, egynegyedük pedig még ennél is többet, derül ki a Home Credit reprezentatív felméréséből.
Annak ellenére, hogy a felesleges pénzkidobás hibájába bizonyára eleink is beleestek, az utódok sem tanultak a kárukon. Bizonyítják ezt Kalocsa Rózának, a magyar nőnevelés úttörőjének 1890-ből származó tanácsai: „Soha ne vásárolj semmit, míg meg nem gondolod, vajjon nem volna e nélkülözhető. Meggondolatlanul pénzt kiadni annyi, mint az utczán elszórni. Mikor piaczi bevásárlásból jösz épen hazafelé, látod, hogy egy boltajtón ki van ragasztva: végeladás, és látsz ott különféle abroszokat, melyek valójában megérik azt a pénzt. Tétovázva, de mégiscsak belépsz és vásárolsz. Oh, jaj! Miért hogy jobban meg nem gondoltad a dolgot, gyermekeidnek már régen égető szüksége lett volna czipőre, most oda van a rávaló pénz…”
A nyelvezet bár régi, de a szituáció ismerős. Minden bizonnyal szinte mindannyian dobtunk ki pénzt valamiért, amire voltaképpen egyáltalán nem is volt szükségünk. Ha hosszabb távon tekintünk a dologra, az emberek többsége feleslegesen költi pénze egy részét.
A felmérés szerint a szlovákiai lakosság hetven százaléka ismerte be, hogy olyan dolgokra és szolgáltatásokra is költ, melyekre nincs is szüksége és csak nem egész felének sikerül a szükségtelen kiadásokat bizonyos mértékig korlátoznia. Egyötöde hiába próbálja visszafogni magát a felesleges pénzkidobásban, három százalékát pedig annak ellenére, hogy tudatában van a felesleges költekezésnek, ez egyáltalán nem zavarja, s nem is akar változtatni rajta. Másrészt el kell mondani, hogy mindez természetes tulajdonság, az emberek így akarnak örömet szerezni maguknak egy új mobiltelefonnal, luxustáskával, parfümmel, más egyébbel.
Természetesen mindezek során figyelembe kellene venniük pénzügyi lehetőségeiket, és főleg nem szabadna feleslegesen és túlzott mértékben eladósodniuk, figyelmeztet Miroslav Zborovský, a Home Credit ügyfélszolgálati menedzsere. S hogy ez sem új keletű probléma, annak szemléltetésére idézzük ismét Kalocsa Rózát: „Inkább nélkülözz, inkább mondj le sokról, minthogy hitelbe vásárolj, csak azt ne, csak azt ne!… Azért soha nem vásárolj, amíg kezedben nincs a pénz, ne végy hitelbe semmit, hanem fizess rögtön… Készpénz-fizetés mellett legalább is egy nyolczadrészét megtakarítod a hitelben vásárolt árúczikk össszegének!”
Nos, el kell ismernünk, Kalocsa Róza tudott számolni, ami nekünk sajnos nem minden esetben sikerül. Ha összegezzük a kiadásokat, a legtöbb feleslegesen kiadott pénzt élelmiszerre és alkoholmentes italokra költjük, összesen 43 százalékban. Gondoljunk csak az ünnepi bolti zárvatartások idejére, amikor a nemzet „éhen akar halni”, s ész nélkül összevásárol mindent, aminek egy része aztán hulladékként végzi.
Az emberek egyharmada az alkoholra és dohányra költött pénzt minősíti felesleges kiadásnak, egynegyede pedig az utazásra és közlekedésre kiadott pénzt. Ezt követi a ruházatra és lábbelire, a lakhatási és rezsiköltségekre, kozmetikai cikkekre, a szabadidős aktivitásokra, továbbá az elektronikai és fogyasztási cikkekre fordított összeg.
A legkevesebben, mindössze 4 százalék tartja felesleges kiadásnak az egészségre költött pénzt. „Érdekes megfigyelni, hogyan viszonyulnak a nők és miként a férfiak a felesleges kiadásaikhoz. A higiéniai és kozmetikai cikkeket illetően a férfiak nem egész 9 százaléka, a nőknek pedig 22 százaléka ismeri be a felesleges költekezést. Hasonló a helyzet a ruházati cikkekkel és a lábbelivel, itt a férfiak 11 százaléka, a nőknek pedig 33 százaléka ismeri be, hogy feleslegesen dobott ki pénzt” – árulta el Miroslav Zborovský.
S vajon min próbál az ország népe a legtöbbet megtakarítani? A felmérésben résztvevők elsőként az alkoholt és a dohánytermékeket említették (39%), ezt követte a ruházat és a lábbeli (33%). A következő tételt az utazásra és nyaralásra költött kiadások, majd a lakhatási és rezsiköltségek képezik és csak ezt követik az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadások. Az egészségén százból egy ember spórol Szlovákiában. „Felesleges kiadásaik vannak az embereknek a pénzügyeik intézése terén is, ezért érdemes összehasonlítaniuk az egyes pénzintézetek kínálatait, melyek fontos részletekben lényegesen különbözhetnek. A kedvezőtlen kölcsönöket érdemes összevonni egy kedvezőbbe, amivel lényeges megtakarítás érhető el a havi törlesztőrészleteken, felesleges díjakon és biztosításokon. Érdemes odafigyelni a kreditkártyára is, kihasználni a kamatmentes időszakot és nem fizetni semmit feleslegesen. Ugyancsak ajánlatos lehetőség szerint késedelem nélkül fizetni a törlesztőrészleteket és számlákat, elkerülve így a büntetőkamatokat” – figyelmeztet Zborovský.
(A Pravda nyomán)
