Radnóti Miklóst halálának 75. és születésének 110. évfordulója kapcsán méltatták a lévai Reviczky Házban. A CSEMADOK Lévai Alapszervezete mellett működő Juhász Gyula Irodalmi Színpad tagjai, akik között a legkisebbektől kezdve minden korosztály képviseltette magát, keltették életre a költő verseit, visszaemlékezéseit. Ezzel is mutatva, hogy a vers, s akiknek szól, kortalan.
„Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…” – írta Weöres Sándor a fiatalon elhunyt költőről.
A műsor szervezését és vezetését ezúttal Sándor Ágnes vállalta fel.
A közel egyórás összeállítás a korabeli dokumentumok, felesége naplójának részletei, a kortársak visszaemlékezései, Radnóti naplójának részletei valamint az exhumálása után előkerült, Bori noteszben fellelt versei alapján idézték fel a költő életében és munkásságában rejlő drámaiságot. Radnóti költészete ma is üzenetértékű.
Csodálatos versei a kirekesztés és a gyűlölet ellen szólnak, valamint a békevágyról és az élet szeretetéről. A vers, napló- és levélrészletek hatását zenei betétek és háttérképek erősítették.
Fotó: Reviczky Társulás fb
Radnóti korunk egyik legnagyobb költője. A kor borzadalmai ellenére sem szűnő optimizmusa, s hite, ami abban a korban, amiben élt, bámulatra méltó. 110 éve, 1909. május 5-én született és 75 éve, 1944. november 9-én hunyt el.
Az irodalomban találta meg életének keretét, irodalomból épített magának várat, és irodalomból kovácsolta az ellenállás fegyverét.
A Reviczky Ház megtelt érdeklődőkkel, emlékezőkkel, akik a műsor végén együtt szavalták az „Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom” című verset.
Ez az est adott teret egyúttal a hivatalos stafétaátadásnak is, hiszen 37 évnyi kemény, lelkiismeretes munka után, Újváry László Sándor Ágnesnek adta át az irodalmi színpad vezetését.
Reméljük, s hiszünk benne, hogy Ágnes hasonlóképp fogja átadni a versek iránti szeretetet emberek tucatjainak, mint ahogy tette azt Újváry László is hosszú évek során. Kívánunk mindkettőjüknek jó egészséget és kitartást, hogy még hosszú ideig legyenek aktív tagjai közösségünknek.
