A felmérések eredményeinek közzétételére vonatkozó moratórium időtartama 14 napról 50 napra emelkedik. A parlamenti képviselők megtörték Zuzana Čaputová államfő vétóját.
Utóbbi azt javasolta, hogy a felmérésekre vonatkozó tilalmi időt ne hosszabbítsák meg. A vonatkozó jogszabályt eredeti formájában szavazták meg újra.
A módosítás már a jövő évi parlamenti választásokat is érinti.
Zuzana Čaputová államfő korábban elutasította annak a jogszabálynak az aláírását, amely 14 naposról 50 naposra hosszabbította volna meg a közvélemény-kutatások eredményeinek közzétételére vonatkozó, választások előtti moratóriumot. Egyben kilátásba helyezte, hogyha a képviselők megtörik az elnöki vétót, beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz.
Az államfő szerint a javaslat ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal.
Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette.
A törvény beterjesztői szerint a közvélemény-kutatások politikailag befolyásoltak. Az eredmények ezért az egymás után rövid időn belül közzétett felmérések esetében is különbözőek, ami összezavarhatja a választókat.
„Azon a véleményen vagyunk, hogy ebben az esetben a törvény nem korlátozza a választók információkhoz való jogát, ellenkezőleg: a választókat akarja megóvni a dezinformációktól és a célzatos információktól” – fogalmaznak a beterjesztők. Szerintük hagyni kell a választópolgárokat, hogy a politikai pártok programja és politikai tevékenysége alapján hozzanak döntést.
A moratórium meghosszabbításáról szóló jogszabály a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba.
További újítás, hogy a jelöltlistán és a szavazólapon tilos lesz feltüntetni a jelölt foglalkozására vonatkozó rubrikában a munkáltató nevét, illetve bármilyen tulajdonnevet vagy rövidítést. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy a jelöltek foglalkozására vonatkozó adatokat polgári társulások, vagy más jogi személyek propagálására használják fel.
A tiltással annak is elejét akarják venni, hogy a szavazólapon olyan adat szerepeljen, amelynek alapján az adott jelöltet valamely mozgalomhoz, konkrét polgári kezdeményezéshez vagy egyesülethez lehetne kötni. A törvénymódosítás egész szövegében a „politikai hovatartozás nélküli jelölt” kifejezéssel helyettesítették a „független jelölt” megjelölést. Ezt a módosítást azzal indokolták, hogy a független elveszítette az eredeti jelentését, hiszen mostanság már a politikai pártok tagjait is gyakran illetik ezzel a jelzővel.
Az államfő beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz
Zuzana Čaputová államfő késedelem nélkül beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, hogy az vizsgálja meg a ma elfogadott jogszabályt.
Kérvényezni fogja a törvény hatályának felfüggesztését is.
Erről Martin Strižinec, az államfő szóvivője tájékoztatott, miután a parlament megtörte a törvényre vonatkozó elnöki vétót. „Az elnök asszony már korábban is leszögezte: komolyan kétségbe vonható, hogy a szóban forgó jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal” – fűzte hozzá Strižinec.
Az államfő korábban azért vétózta meg a törvényt, mert szerinte ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal. Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette.
Robert Fico, a Smer-SD elnöke az elnöki vétó megtörése után kijelentette: ha az elnök asszony beadvánnyal fordulna az alkotmánybírósághoz, az azt jelentené, hogy nem érti a valós politikai helyzetet.
Úgy véli, ezzel a lépéssel Čaputová ellenzéki módjára politizálna. Hangsúlyozta, hogy az elnöki vétó megtörését 80 képviselő támogatta. A vonatkozó jogszabályt eredeti formájában fogadták el újra, vagyis a parlament elvetette az államfő megjegyzéseit. A módosítás már a jövő évi parlamenti választásokat is érintheti.
(TASR)
