A 2019-es évben számos beruházás, fejlesztés kezdődött el, illetve valósult meg Nyitra megye déli régiójában, több felújításra szoruló útszakasz kapott új burkolatot, de számos megyei fenntartású intézményben is jelentős fejlesztések kerültek kivitelezésre. A megvalósult fejlesztésekről, a jövő legfontosabb célkitűzéseiről kérdeztük Csenger Tibort, Nyitra megye déli régióiért felelős alelnökét.
Hogyan értékeli megyei szempontból a 2019-es évet?
Elégedett vagyok, hogy a 2019-es évre ütemezett terveknek a nagy részét sikerült megvalósítani, a többit pedig előkészítettük a következő időszakra. Persze ami a megye hatáskörébe tartozik, ezt mindig ki kell hangsúlyozni, mert sokan keverik az országos kompetenciákkal.
Utak felújítása.
Célként tűztük ki magunk elé, hogy a megyei hatáskörű, tehát másod- és harmadosztályú utak felújítására évente legalább 7 millió eurót fordítunk. 2019-ben ez 9,6 millió euróra nőtt a megye saját költségvetéséből, amiből 80,6 kilométernyit sikerült felújítani. Ezen túlmenően további 94,6 km szakasz újult meg uniós finanszírozásból az Interregionális operatív program (IROP) keretén belül 20,4 millió euróból. A kettőt azért kell külön említeni, mert ami megyei önerőből készült el, azokba olyan útszakaszok kerültek, melyeknél nem volt szükség komplex felújításra, míg a másik kategóriába 2 réteg aszfalt került leterítésre, illetve különböző biztonsági elemek (táblák, korlátok) kihelyezésére és modernizálása is sort került.
Szociális ügyek, oktatás, sport, civil szervezetek támogatása.
Természetesen a civil szervezetek, egyesületek, önkormányzatok támogatására is odafigyeltünk, 2019-ben a sportra 890 ezer, a kultúrára 940 ezer, az idegenforgalomra pedig 350 ezer euró jutott. Műemlékvédelmi célokra évi 100 ezer eurónyi támogatás áll rendelkezésre, ebből 69 900 eurót merítettek ezúttal.
A támogatások lakosságarány szerint kerülnek elosztásra, így szeretnénk megfelelni az arányosság elvének. Fontosnak tartom kiemelni, hogy megvalósult magyar nyelvű helységnévtáblák vonatkozó jogszabályoknak megfelelő cseréje is régiónkban. De emellett a déli járásokban élők nagy kérése, hogy ezekhez hasonlóan kétnyelvűek legyenek a műemlékeket megjelölő barna színű információs táblák is.
Amit még kiemelnék az eredmények közül, hogy az elmúlt két évben mind a 15 megyei fenntartású középiskolában, ahol magyar oktatás folyik, sikerült beruházásokat, fejlesztéseket végrehajtani Komáromtól Ipolyságig, s ez az ütemezés folytatódik 2020-ban is. A szociális intézményekben ugyancsak elkezdődött azon felújítási hullám, hogy mind a 25 megyei fenntartású szociális intézmény megfeleljen a hatályos jogszabályi követelményeknek.
Munkakörébe tartozik a megye határokon átnyúló kapcsolatainak erősítése, akárcsak a megye déli régióinak fejlesztése is. Összhangban áll a két tevékenység?
Természetesen. Például tagja vagyok Rába-Duna-Vág Európai Területi Társaság monitoring bizottságának, ahol azon dolgozunk, hogy a társulás tagjai között (Nyitra, Nagyszombat, Pozsony, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye) megerősödjön a gazdasági, szociális és területi kohézió. Továbbá a működési területen különböző fejlesztési tengelyek mellett előmozduljanak a határokon átnyúló regionális együttműködések, valamint a teljes magyar–szlovák Duna-szakaszt lefedő tartós intézményi struktúra alakuljon ki. A társulás céljainak elérése érdekében kooperációs programokat, projekteket valósít meg.
Az év végén fejeződik be az Ipoly Menti Gazdaságfejlesztési Stratégia kidolgozása, mely a régió polgármesterei, civil szervezetei és vállalkozói segítségével került kidolgozására. A stratégia elsősorban a máig nem megfelelően kiaknázott lehetőségeket térképezi fel az Ipoly és az Alsó-Garam mentén, ez alapján össze lehet hangolni a megyei, országos, de akár a határon átívelő jövőbeli beruházásokat, fejlesztéseket.
Ide tartoznak továbbá az úgynevezett Kisprojekt Alap lehetőségei is, mely ugyancsak a régiónk felzárkóztatását szolgálja. Ennek alapvető célja ugyancsak a határon átnyúló társadalmi összetartozás erősítése helyi szintű együttműködések támogatásával, valamint olyan hosszú távú együttműködések kialakításával és fejlesztésével, ahol a szereplők a helyi/regionális projekteken keresztül szerzett támogatásokat a határ mindkét oldalán fel tudják használni. A Kisprojekt Alap egyébként az Interreg Szlovákia–Magyarország együttműködési program két prioritási tengelyének keretén belül kerül megvalósításra, s célkitűzéseinek hozzá kell járulnia a határterület vonzerejének fokozásához a természet és kultúra területén, illetve a közintézmények és a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének javítása érdekében. Ezen pályázatok minimális összege 20 ezer euró, maximum pedig 50 ezer euró lehet. E két prioritási tengelyre összesen közel 5 millió euró áll rendelkezésre. A megvalósítási célterületekbe azok a területek tartoznak bele, melyek a határ két oldalán szomszédosak egymással. Nyitra megye Pest és Komárom-Esztergom megyével szomszédos, innen lehetnek partnerek a különböző projektekhez.
Nagyon fontosak ezek a projektek, mivel nemcsak megyei és állami, hanem ezek által európai uniós forrásokat is a régiófejélesztés szolgálatába tudunk állítani. Ennek kiírása 2019. április elején lett meghirdetve három benyújtási határidővel: június 30. és szeptember 30., a harmadik pedig még mindig nyitott 2020. február 28-ig. Az első forduló értékelése már meg is történt. A Kisprojekt Alap Monitoring bizottsága ebben az első körben 27 projektet bírált el pozitívan 1 257 594,53 euró értékben. Egy-egy projekten belül legkevesebb egy szlovákiai és egy magyarországi partner vehet részt, tehát az eddigi nyertesek között legalább 54 kedvezményezett van. A pályázók között önkormányzatok, iskolák, egyházi szervezetek, és polgári társulások is találhatóak, tehát lefed valamennyi intézményi kört. A 27 nyertes pályázatból 15 Nyitra megyei érintett, többek között: Bajta, Érsekkéty, Ipolyság, Komárom, Martos, Muzsla, Nagyölved, Naszvad, Palást, Tardoskedd, Szímő, Szőgyén, Zsére.
Mik a tervek, mi várható 2020-ban?
Úgy gondoljuk, a regionális fejlesztés keretében több fejlesztési forrást kell biztosítani a leszakadó régiókba, elsősorban a Garam és az Ipoly mentére. Továbbra is szorgalmazzuk a megyei utak széles körű felújítását, hasonlóan az eddigiekhez. 2020-ban egyébként az eltervezett ütemben folytatódik a közutak, oktatási intézmények és szociális intézmények tervezett felújítása. Illetve nagyon fontos, hogy végre megépüljön az Ipoly-híd Helembánál.
A megye saját költségvetéséből 2020-ra és 2021-re is nagyságrendileg 7-7 millió eurót szán útjainak felújítására, ebből hozzávetőlegesen 130 km újulhat meg. Merítünk továbbá az IROP-ból újabb 20,2 millió eurót, ami 89 km felújítására lesz elegendő. Nem utolsósorban a kormánytól felvett 15 millió eurós kamatmentes hitelkeretet is a másodosztályú utakra kívánjuk fordítani, melyekből további 79 km újul majd meg. Összegezve ez 298 km-t jelent, ami nem kevés, ha azt vesszük alapul, hogy Nyitra megye területén 2 040 km hosszú másod- és harmadosztályú úthálózat van (500 km a másodosztályú). Sokszor kérdezik, hogy az első osztályú főútvonalakat miért nem újítjuk. Rá kell mutatnom, hogy ezeknek az utaknak a kezelése és fenntartása nem a megye hatáskörébe tartozik, hanem a szlovák közútkezelő vállalthoz, így közvetve tulajdonképpen a közlekedésügyi minisztérium alá.
Ami a többi területet illeti, januártól elindul egy új támogatási rendszer, mely a megszűnt körzeti, gyermek- és fogorvosi praxisok felújítását hivatott elősegíteni. A támogatás maximálisan igénybe vehető összege eléri a 40 ezer eurót.
Ugyanúgy fontos szempont régiónk idegenforgalmának fejlesztése. Otthonunk tele van értékesnél értékesebb turisztikai látványossággal, potenciállal. A megye feladata, hogy ezeket minél hatékonyabban kiaknázza és felfuttassa. Szeretnénk elérni azt is, hogy a megye propagációs turisztikai és egyéb kiadványai, (szórólapok, könyvek) a szlovák, angol és például a francia mellett magyarul is megjelenjenek, hiszen a megye lakosságának 23 százaléka magyar nemzetiségű és sok a magyarországi turista is errefelé. Úgy vélem, hogy ahogy sikerült e kétnyelvűséget érvényesíteni a hivatalos megyei lapnál, úgy lehetne a kiadványok és akár a megyei honlap tekintetében is.
