Sokaknak a meghatottságtól könnyek gyűltek a szemébe, hogy újra egységet alkotnak egy rég szétrombolt emlékmű darabjai. Többféle elképzelés is volt, hogy mit lehetne kezdeni a selmecbányai honvédszobor talapzatával, amit 1933-ban láthattak utoljára egyben.
A lehető legjobb újrahasznosulására lelt Gombaszögön a leendő ereklyezászló-tartó talapzataként, amelyet a Bebek-kemping közepén helyeztek el Szabó Krisztián alsópokorágyi építész látványterve alapján. A fiatal építésszel május 31-én, a talapzat összeállításakor beszélgettünk.
Több órán át tartó gondos mérést, illesztést vett igénybe, hogy az egykori fúgaelemek is szépen illeszkedjenek. Milyen érzések fogalmazódtak meg közben benned?
Trianonnal kapcsolatban bennem nincsenek negatív érzések. Ahogyan pár éve a magyar kormány is megfogalmazta, június 4-e a nemzeti összetartozás napja, én osztozom ebben. S jó látni, hogy például az őrtüzek valóban összeérnek. Pokorágyon is készülünk tűzgyújtásra, ezt egész Rimaszombat és környéke magáénak érezheti majd.
A zászlótartó tervezési folyamata hogyan állt össze?
Ma öntöttvas zászlórudakat már nem igazán csinálnak, csak alumíniumból van választék, s az nem lett volna méltó ehhez a helyhez. Ezért jobban szét kellett néznünk, mindenképpen vasat és egyedit szerettünk volna. Azért is, mert itt vagyunk az Andrássyak vasöntödéjének a szomszédságában. A zászlórúd acél talpazata négy díszes merevítőlappal egészül ki, melyek formáját a gömöri hambitos házak oszlopfőinek oldaldíszei inspirálták. A merevítések nemcsak stabilizálják a zászlórudat, de esztétikailag dinamikát is adnak neki átmenetet képezve a kő talapzat robusztus tömege és a karcsú magas rúd elnyújtott formája között.
Hány méteres lesz az emlékmű?
Maga a zászlórúd 8 méteres, ehhez jön a talpazat, ami 2,5 méter, összességében tíz és fél méter lesz. És itt is van egy jelkép. A talapzat ki van emelve, egy töltésre épült, ahogyan Selmecbányán is állt egykor. Ugyanakkor még azt is szimbolizálja, hogy amikor a királyt megválasztották, mindig ilyen földhalmot hordtak össze, amelyre fellovagolt, s négy irányba vágott a kardjával, hogy minden irányból védi a hazát.
A föld összehordása ezúttal is megvalósult. A földgyűjtésbe magad is bekapcsolódtál?
Igen, adódott, hogy a talapzat közepe üreges, s abba időkapszulát lehet elhelyezni. Az összegyűjtött földminták ebbe kerültek. Így vált ereklyéssé a zászlótartó. S így szimbolikusan megteremtjük az egységet. A felhívás szerint a Sine Metu társulás a Felvidék minden magyarlakta településéről gyűjtött földet, ehhez én is igyekeztem csatlakozni. Egyfajta honismereti túra is volt.
Gombaszögön egyéb építményeket is terveztél?
Itt a Bebek-kempingben, a kolostor szomszédságában áll a harangláb, mely az én ötleteim alapján készült, valamint a kolostor romjainak rekonstrukciós elképzelései, prezentálása az utókornak, érzékeltetve annak az egykori térbeli léptékeivel, bizonyos részeinek a részleges visszaépítésével. Ez egy hosszabb lefutású projekt.
A felső, Andrássy-kempingben a legelső amit építettünk, az a vizesblokk volt, majd ezt követte a Cakóból mentett pajta, mely pajtaszínházként üzemel a fesztivál idején. Ezt követték a faházak lecserélései, melyek típustervként épített faházak, melyek a gyártóval való egyeztetés után „gombaszögiesítve” lettek, s ezáltal egyediek. Ezt a tető héjazatának típusának és színének módosításával, a nagy üveg fallal a tetőtérben és a gesztenyebarna árnyalatra festett fafelületekkel értük el.
Terveztem még egy belépőpavilont is, mely elegánsan a földbe lenne ágyazva, úgy hogy ne uralja tömegével a környezetét. Pillanatnyilag tervezés alatt áll a drótkötélpálya, mely a két kempingrészt köti majd össze, s teszi láthatóvá a völgyet madártávlatból a fák koronái közt suhanva.
A kemping egyes fejlesztéseibe bekapcsolódott még építész kollégám Smidt Tamás is, aki az egykori resti és kocsma épületét gondolta újra két különálló épület formájában, mely tulajdonképpen a múlt század végén kiötlött, de meg nem valósult Gömöri-ház funkcióját tölti majd be, valamint egy emblematikus kilátótornyot álmodott meg az areál legmagasabb pontjára. A resti épülete jelenleg kivitelezés alatt áll. A belépőpavilon és kilátótorony pillanatnyilag nincs terítéken. A Bebek-kempingben pedig az Andrássy-kúria múzeummá alakítását tervezi még Tamás, melyben a kolostor feltárása során előkerülő leletek kerülnek majd bemutatásra.
Egyszóval sok érdekesség várható még itt…