Marek Para, Marian K. védőügyvédje szerint szétszakadóban van a vád bizonyítékainak a láncolata. Ezt a Specializált Büntetőbíróság előtt mondott záróbeszédében jelentette ki pénteken a Ján Kuciak újságíró meggyilkolása ügyében tartott tárgyaláson.
Az ügyvéd azt javasolja, hogy mentsék fel Marian K.-t a vád alól. Para a záróbeszédében leginkább Andruskó Zoltán személyével foglalkozott.
Úgy véli, a férfi a gyilkossággal összefüggésben nem a közvetítő szerepét töltötte be.
Azt állítja továbbá, hogy törvénytelen előnyökhöz jutott, amit bizonyít Andruskó azon állítása is, miszerint Vladimír Turan, a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze azt ígérte neki, hogy csak nyolc évet fog kapni. Turan ezt visszautasította.
Para felhívta a figyelmet, hogy Andruskó bizonyos állításai ellentmondanak a nem jogerősen elítélt Miroslav M. állításainak. Kétségbe vonta azt is, hogy Miroslav M. valóban felismerte az újságírók megfigyelése során készített fotókat. Megjegyezte, hogy nem volt igazi szembesítés, vagyis az említett felvételeken kívül másokat nem mutattak neki. Para azt is kifogásolta, hogy Andruskó ügyét önálló eljárás keretében tárgyalták, miáltal ellehetetlenítették, hogy ő is belenézhessen az ügyiratba, és esetlegesen rámutathasson az Andruskó által vallottak ellentmondásosságára.
„Ha az ügyfelem volt kezdettől fogva a megálmodott verzió, akkor milyen más verzióért kaphatott volna Andruskó ugyanilyen kedvezményeket?” – tette fel a kérdést a védőügyvéd.
A Threemával és a kódolt üzenetekkel kapcsolatban Para kijelentette: bármilyen szóra ráfogható utólag, hogy kódolt üzenetet tartalmaz.
Egyben felhívta a figyelmet, hogy Alena Zs. és Marian K. az egymásnak írt üzeneteikben azt találgatták, ki ölhette meg az újságírót, ami szerinte bizonyítja, hogy nem ők voltak a tettesek.
„Az ügyfelemről már a 90-es évek óta írnak az újságok” – hangsúlyozta Para, kétségbe vonva a Kuciak-gyilkosság állítólagos indítékát, amelyet túlságosan általánosnak nevezett. Felhívta a figyelmet, hogy Kuciak más ügyekről is írt. Ezzel kapcsolatban utalt arra a teóriára, hogy a gyilkosság hátterében dél-szlovákiai és magyarországi adócsalók állhatnak, akikhez Andruskónak van köze.
Para arra is felhívta a figyelmet, hogy a sértettek jogi képviselői, Daniel Lipšic és Roman Kvasnica „diktálták” az újságíróknak, hogy mit írjanak a perről. Ráadásul Miroslav M. elítélését követően már nem Marian K. bűnössége volt a kérdés számukra, hanem csak az, hogy hány évet fog kapni. Para kiemelte: a bizonyítási eljárás végén csak egyetlen ténybeli következtetés maradhat, és minden más következtetést ki kell zárni. „Ez a kritérium Marian K. esetében nem teljesült” – zárta az ügyvéd.
Kočner: Nem vagyok szent, de gyilkos sem vagyok
Nem vagyok szent, de gyilkos sem vagyok – jelentette ki záróbeszédében Marian K. vádlott a Ján Kuciak újságíró meggyilkolásával kapcsolatos tárgyaláson. Azzal érvelt, hogy Peter Tóth tanúvallomása megkérdőjelezhető, és kijelentette, ő még mindig a titkosszolgálat ügynökének tartja Tóthot. Megkérdőjelezte Andruskó Zoltán állításait, valamint azt a módot is, ahogyan a telefonjáról kinyerték a Threema alkalmazáson keresztül folytatott kommunikáció szövegét. Martan K. záróbeszéde után Alena Zs. kapott szót.
Marian K. az újságíró meggyilkolásának állítólagos indítékáról beszélt, és arról, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta a Dóval-ügyet. „Azok közül a súlyos állítások közül egy sem szerepelt a vádiratban, és néhány hét múlva lesz három éve annak, hogy meggyanúsítottak. Az az ügy egyetlen millimétert sem mozdult előre” – mondta.
Záróbeszédéhez vizuális szemléltetőeszközöket is használt, például amikor Kuciak megfigyeléséről beszélt. Marian K. ügyvédje lefotózta az eredeti megfigyelési táblázatot, amelyből hiányzik a teljes lakcíme. Ezért úgy véli, a címet Péter Tóth utólag írta oda.
Marian K. hosszabban beszélt Tóthról, aki elmondása szerint folyamatosan hazudott. Azt mondta, továbbra is ügynöknek tekinti, amit szerinte Miroslav Kriak tanúvallomása is alátámaszt, aki Tóth utasítására újságírókat és politikusokat figyelt meg. Marian K. arra is rámutatott, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek szerint Tóth 50 ezer eurót kapott a gyilkosság után az Egyesült Arab Emírségekben működő ismeretlen társaságtól, és ezt követően havonta 5000 eurót fizettek neki.
Azt mondta, egyetért Daniel Lipšiccel, az áldozatok jogi képviselőjével, aki kijelentette, hogy Tóth egyedül nem tudta volna finanszírozni az újságírók megfigyelését. Andruskó Zoltánról azt mondta, fokozatosan egészítgette ki az állításait, attól függően, mi jelent meg a sajtóban. Szerinte az is arra utal, hogy hazudik, hogy nem igazolódtak be a Leona Kočkovičová Fučíková televíziós újságíró halálával kapcsolatos vádaskodásai.
Marian K.-nak az sem tetszik, amilyen módon az Europol kezelte a telefonjait, amikor kinyerték belőlük a Threema-üzeneteket. Kijelentette, hogy ellentmondások vannak a törvényszéki jelentésekben.
„Nem vagyok olyan bolond, hogy ne tudnám, milyen következményekkel jár egy újságíró meggyilkolása” – jegyezte meg Marian K., majd a sértettek ügyvédeit kritizálta, akiknek – mint mondta – bizonyítékaik nincsenek, ezért érzelmi húrokat pengettek. Majd felállt és Ružena Sabová, a szenátus elnöke felé fordult. „Az, hogy ez az ügy mekkora sajtónyilvánosságot kapott, valamint a politika és az érzelmek, remélem a tárgyalóterem ajtaja mögött maradnak, és hiszem, hogy a megkérdőjelezhetetlen tények és a bizonyítékok alapján fognak dönteni” – zárta.
