A zselízi „nyári uborkaszezon” melegében egy első ránézésre egyszerűnek tűnő ügy perzselte fel a közhangulatot. A városi képviselő-testület a koronavírus miatt csökkent bevételei és egyéb okok miatt módosítani kényszerült éves költségvetését, amiből több tételt is kénytelenek voltak a honatyák kihúzni, illetve átütemezni a következő évre.
A módosítás okai a járványhelyzet miatt a tervezettnél alacsonyabb adóbevételek és több korábbi nyertes projekt összegeinek elmaradása voltak.
Az új költségvetési tervezetből több beruházási tétel is kikerült, többek között a művészeti alapiskola tetőszerkezetének javítására szánt összeg (ahova a tervek szerint a jövőben a szlovák nyelvű óvoda költözik majd át), illetve a magyar tannyelvű alapiskola bővítésének a fedezete is, ami a szociális helyiségek tarthatatlan állagának megoldása miatt vált szükségessé.
Utóbbi azért is érintette érzékenyen a várost, mert annak építkezési munkálatai már elkezdődtek és a félkész állapotok balesetveszélyt jelentenének a diákokra nézve. A problémát a városvezetés egy kedvező hitelkonstrukcióval igyekezett megoldani, melynek értelmében 300 ezer euró kerülne a Franz Schubert Művészeti Iskola épületének a tetőfelújítására, 200 ezer pedig a magyar alapiskola építkezésére.
Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma
Az előkészítő testületi ülésen az egyik független képviselő, Pavel Polka éles hangnemben vonta kétségbe a magyar alapiskola építkezésének szükségességét, nem kímélve az intézmény vezetését sem.
A képviselő sorolta a különböző beruházások mértékét, melyek az elmúlt években a tanintézménybe irányultak, összevetve azokat a szlovák tannyelvű alapiskolába jutott összegekkel, ám teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, hogy annak komplex felújítására 10 évvel ezelőtt sor került állami, forrásból mintegy 1,2 millió euró értékben. Ugyanilyen projekttervet dolgozott ki a város a magyar tannyelvű intézményre is, ám az nem járt sikerrel, így a mai napig szemmel láthatóan óriási a különbség a két objektum állapota között, ami kihatással van a beiratkozásokra is.
Az agresszív megnyilvánulásra a magyar tannyelvű alapiskola mellett működő szülői szövetség egy nyílt levélben válaszolt, melyben elutasították az elhangzott kijelentéseket és a hangnemet, s egyúttal kéréssel fordultak a városvezetéshez és a képviselő-testülethez, hogy támogassák az iskola beruházását, illetve a sanyarú állapotban lévő épület minél szélesebb körű felújítását.
A nyílt levelet közel ezren írták alá, döntő többségben szülők, illetve iskolabarátok.
Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma
„Az alapiskolánk épületének állapota szembetűnően rossz. Mind a belső terekre, mind a homlokzati részre is nagyon ráfér már a teljes felújítás. Az udvar felszereltsége is bővítést igényel. A régi szárnyat az 1940-es években építették, s a mai előírásoknak és igényeknek természetesen nem felel meg.
Az épület tavaly új, korszerű tetőzetet kapott, melyet a fenntartó kivitelezett városi beruházásból, így elindult egy felújítási folyamat, melyet nem szabad megszakítani. A hozzáépítéssel intézményünk új öltözőkkel és szociális helyiségekkel bővül majd.
Mivel oktatási és nevelési intézmény vagyunk, ezért fontosnak tartom, hogy gyermekeink méltó, funkcionális épületet látogassanak, mert nagyobb öröm szép környezetben, korszerű tantermekben tanulni és tanítani. A segítség a szülők részéről sem maradhat el.
Nem engedhetjük, hogy alapiskolánkat méltatlanul, trágár szavakkal gyalázzák. Egy aktív nagyszülő mérhetetlen felháborodására indítványoztuk a nyílt levelet. Bízunk benne, hogy a fenntartó és a képviselő-testület segítségével, szoros együttműködéssel ez sikerülni fog! Mivel a legfontosabb számunkra itthon MINDENÁRON MEGMARADNI MAGYARNAK!!!” – nyilatkozta a nyílt levélről a levél megfogalmazója, Puksa Andrea, a zselízi magyar tannyelvű alapiskola mellett működő szülői szövetség elnöke.
Az ügy kapcsán Kepka Márk képviselő, a Comenius Gimnázium tanára úgy nyilatkozott, hogy teljesen lényegtelen, hogy milyen tannyelvű iskoláról van szó.
A városnak valamennyi oktatási intézményét (2 óvoda, 2 alapiskola és a művészeti alapiskola) olyan szintre kell fejlesztenie, hogy azt egy kritikus szó se érhesse.
„Ezeket, ha tetszik valakinek, ha nem, el kell végeznünk és akkor nyugodt szívvel tekinthetünk egyéb, ugyancsak fontos beruházásokra. Oktatásügyünkön nem szabad spórolni, városunk diákjai megérdemlik, hogy mindannyian azonos feltételek mellett és körülmények között fejlődhessenek” – mondta el a Felvidék.ma-nak.
A július 30-án tartott testületi ülés végül 10 igenlő szavazattal és két tartózkodással hagyta jóvá a hitelkonstrukciós beruházást, illetve a költségvetés módosítását, így zöld utat kapott mindkét „levegőben lógó” fejlesztés, aminek munkálatai hamarosan megkezdődhetnek.
