December 6-án tartották Romániában a parlamenti választásokat, melyen a magyar pártok alkotta szövetség 6,2%-os eredményt ért el, és valószínűsíthetően kormánytényező is lesz.
A magyar formáció összesen 21 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett. Ezen a választási szövetség alkotta három párt osztozik arányosan, a támogatottságuknak és politikai súlyuknak megfelelően.
A három politikai entitás ugyanakkor nem bohóckodott választási párt létrehozásán, hanem a legdominánsabb szubjektum, az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) listáján mérettettek meg.
Ennek fényében az Erdélyi Magyar Néppártból és a Magyar Polgári Pártból alakult Erdélyi Magyar Szövetség a pár hónappal korábbi helyhatósági választásokon elért eredményeik az RMDSZ-éihez viszonyítva 1-1 befutó mandátumot kaptak az RMDSZ listáján. Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke (az RMDSZ ifjúsági társszervezete) szerint ez a két mandátum is nagyon méltányos és nagyvonalú volt, hiszen az erőviszonyok alapján csak valamivel több, mint egy járt volna az úgynevezett ’’belső ellenzéknek’’, ám az RMDSZ úgy döntött, felkerekíti azt kettőre. Ugyanakkor a két személy kilétét az RMDSZ-nek is jóvá kellett hagynia.
A 30 mandátum megegyezik az RMDSZ korábbi parlamenti helyeinek számával, abszolút szavazatszámok ugyanakkor a választási konstrukció hatására sem növekedtek, sőt az alacsonyabb országos részvétel miatt csökkenés tapasztalható.
Ebből kiindulva az ugyancsak képviselőjelölt, Oltean Csongor úgy értékelte, hogy bár hangulatában volt közösségi élménye az összefogásnak, a választási matematikánál ez nem mutatkozott meg.
„A választók ugyan vágytak az egységre, örültek, hogy nincsenek egymással szembeni acsarkodó kampányok, konfliktusok, de szavazatszámban mégsem látszódott ez meg szinte egyáltalán. Holott most lehetett volna történelmet írni ezzel az erdélyi magyarságnak, hisz nagyon alacsony, alig 31 %-os volt az országos részvétel átlaga. Ám a magyar részvétel is sajnos messze elmaradt a tavalyi EP-választások eredményeihez képest, amikor az RMDSZ bár egyedüli magyar pártként indult, alig haladta meg az 5%-ot. Ugyanennyi szavazattal most akár 8% is elérhető lett volna”
– magyarázza az ifjú politikus.
Ha megvizsgáljuk a magyar formáció választási összetételét, akkor azt láthatjuk, hogy 28:1:1 arány érvényesült, míg tájainkon az 5 felvidéki magyar párt közül 3 éppen 3:2:1 arányról tárgyalgat. Ráadásul ezek az arányok egy újabb választási pártban érvényesülhetnek majd, a többi (az ötből 3) pedig feloszlatja magát. A másik két mikro párt sorsáról továbbra se tudni, mi lesz.
Tehát a politikai szubjektum gerincét adó MKP eleve 50%-ra determinálja magát, míg a megszűnés felé zuhanó, NAKA-látogatásoktól rettegő Hidat 33%-ra definiálják, a mérhetetlenség és a 0,2 % között billegő Összefogás pártot pedig felülreprezentálva 17%-ra emelik. Mindazonáltal korábbi sajtóértesülések szerint az akár egy teherliftben elférő párt (mely saját bevallása szerint csak a 2020 márciusi választásokra alakult, ám mégis megmaradt) mohósága gátolja még ezt a logikátlan és aránytalan egyezséget is, mivel támogatottságuk illúziójától messzire elrugaszkodva sokkal nagyobb súlyt akarnak.
A pártocska vezéregyénisége a korábbi hidas miniszter és EP-képviselő, Nagy József többször is hangsúlyozta az előválasztás intézményének megfontolását. Valljuk be viszont, hogy alig félmilliós, ugyanakkor mintegy 500 kilométeren elhúzódó közösségünk életében ez nehezen lenne kivitelezhető. Mindazonáltal az erdélyi mintához hasonlóan a 2022-es önkormányzati és megyei választások kitűnő előválasztásként besúlyozhatják a 3, illetve 5 pártot. Odafigyelve persze, hogy versenyhelyzet csak ott lehessen megengedett, ahol nem fenyeget a verseny miatti szlovák mandátumszerzés, így az előválasztás értelemszerűen némi koordinálást igényelne.
Okuljunk erdélyi testvéreink fifikált realitásérzékéből és teremtsük meg mi is az egyesült, igazságos és arányos magyar politikumot a Felvidéken!
