A keresztény ünnepkörben a virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete. A húsvét előtti hetedik nap, míg a farsangi ünnepkör befejeztével a negyvenedik napnak számít. Ezen a napon emlékezik az egyház Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására.
A katolikus egyházban a virágvasárnap egyben ifjúsági világnap is, melynek rendszeres megtartását Szent II. János Pál vezette be 1985-ben. Így vált ez a nap, a nagyhét kezdetével megegyező időben, a nemzedékek ünnepévé.
A virágvasárnapi szentmisével kezdődik a nagyhét, mely során Jézus szenvedésein és kereszthalálán jutunk el Húsvétig, a feltámadás ünnepéig. Ezen a napon a szentmise liturgiája a barkaszenteléssel kezdődik, mely a templomon kívül történik. A megszentelt fűzfaágakkal a nép körmenettel bevonul a templomba, mely a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztet, amiről már az ószövetségi Zakariás próféta is említést tesz. Máté evangéliuma így mutatja be Jézus üdvözlését:
„A nép közül sokan eléje terítették ruhájukat az útra, mások ágakat tördeltek a fákról, és az útra szórták. Az előtte járó s az utána tóduló tömeg így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt.21. 8-9)
Virágvasárnapi barkaszentelés a szőgyéni Nagyboldogasszony-templom előtt Farkas Zsolt atyával 2018-ban (Fotó: Berényi Kornélia)
A szentmise szertartásába illeszkedik a passió eléneklése, mely felidézi Krisztus meghurcoltatásának és kínhalálának történetét. A szentelt barkát a hívek hazaviszik, melyet szentelményként megőriznek.
Eleink idejében is szokás volt a barkaág megtartása, melyet védelem gyanánt őriztek egész éven át a háziszentélyben, az úgynevezett Mária-sarokban. Ennek főzetével borogatták a magas lázban szenvedőket, gyógyír volt betegnek, haldoklónak.
Egy-egy szálat az istálló gerendájába is beletűztek, hogy megóvja az állatokat a betegségektől. Megtartották a következő év hamvazószerdáig és annak hamujával hamvazkodtak. Más helyeken az előző évi virágvasárnapi barkaággal gyújtották be a kemence tüzét és azon sütötték meg a húsvéti kalácsot.
A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű játék. A lányok a megszentelt barkával, vagy más zöldülő ággal sétáltak a falu utcáin, eljátszották és elénekelték azt. A palóc néphagyományban, sok helyen ezen a napon űzték el a telet és a kiszét énekszóval vitték ki a határba, ahol elégették. A Nyitra-vidéki falvakban, néhány helyen ma is él a villőzés szép népszokása, amikor a lányok virágvasárnap (villővasárnap) szalagokkal feldíszített fűzfaágakkal járnak a falu utcáin, megállnak a rokonok, ismerősök házánál és elmondják jókívánságaikat.
A villőzés virágvasárnapi népszokása Zoboralján
A jeles ünnep másik üzenete a fiatalokat szólítja meg a katolikus egyházban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1985-ös évet az ifjúság évének hirdette meg. Ennek kapcsán II. János Pál pápa apostoli levélben szólt a világ ifjúságához és meghívta őket Rómába, a virágvasárnapi ünnepre. Fontosnak tartotta, hogy a világ különböző pontjáról érkezett fiatalok találkozzanak, megismerjék egymást és megmutassák az összetartozás erejét. A rendezvény a rengeteg pozitív visszajelzés hatására a következő évben is megismétlésre került. Ennek hatására szerveződtek a további ifjúsági találkozók, köztük a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó.
Az idei évet, miként azt tavaly is, beárnyékolja a világjárvány. A fiatalok szűk keretek közé szorulva élik életüket. Csupán az online térben találkozhatnak, így tanulnak és csak ily módon kapcsolódhatnak be az internet kínálta rendezvényekbe.
II. János Pál üzenete, melyet 2002-ben intézett a fiatalokhoz, ma sem vesztett erejéből:
„Krisztusnak szüksége van rátok, hogy üdvözítő tervét megvalósíthassa! Krisztusnak szüksége van ifjúságotokra és lelkesedésetekre, hogy az új évezred is meghallhassa az ő örömhírét. Válaszoljatok meghívására azzal, hogy életeteket felebarátaitokban az ő szolgálatába állítjátok! Bízzatok Krisztusban, mert ő bízik bennetek!”
Szlovákiában, a szentmise, a tiltott dolgok listáján szerepel már az év kezdete óta. A hívő közösségek csupán a világhálón kapcsolódhatnak be az egyházi szertartásokba, ami nem helyettesíti a közvetlen kapcsolatot. Ennek ellenére a lelkipásztorok, a papok mindent megtesznek azért, hogy az online térben elevenítsék fel Jézus szenvedéstörténetét és keresztre feszítését, ami előkészíti a nagyhéti lelkiismeretvizsgálatot.
Jelenet az Isten Fia (Son of God – 2014.) című filmből (Kép: A Company Hungary Kft.)
A virágvasárnapi liturgiában hangsúlyos szerepet kapnak a fiatalok is, hisz Jézust pálmaágakkal köszöntötték a gyerekek, amikor bevonult Jeruzsálembe. Ennek a bibliai üzenetnek a kapcsán szentelte II. János Pál pápa a virágvasárnapi ünnepet a fiataloknak.
A legnagyobb keresztény ünnepen ismét üresek lesznek a templomok, és egyszerű családi körre korlátozódnak a találkozások. Az ünnep mégsem veszíthet fényéből. A járványhelyzet tükröt tart a keresztények elé. A próbatétel arról szól, vajon tudnak-e örvendeni a járvány árnyékában, az elszigeteltségben húsvét üzenetének, Jézus feltámadásának, a megváltás örömének, mely legyőzte a halált és elhozta az örök élet ígéretét.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
