Az elmúlt napok írásaiban (Legyen időnk önmagunkra! A liliomok szelíd értékforradalma a darknet és az adathalászás ellen; Jézus radikalizmusa) elkezdtem foglalkozni a digitális kiber-korszak hatalmas adatképződményei és az egyén, a társadalom viszonyával. A veszélyekkel elsősorban, hiszen ez minden etikusan gondolkodó ember alapvető feladata, illetve a keresztyén etika, az egyházak feladataival.
Olykor valóban az az érzésünk, hogy nem csak puszta számmá degradálnak minket, miként korábban, hanem mérhetetlenül sok adatból számítástechnikai módszerekkel felépítenek egy képet rólunk, amiből csak éppen mi, az érző, gondolkodó, változó emberek maradunk ki. Hivatali állóképek a magánélet gyorsan változó valóságáról? Az elidegenítés új jelenségével áll szemben sok milliárd ember. A hatalmas adattárak, a big datak fognak majd irányítani, befolyásolni minket vagy tudjuk-e majd uralni a rólunk összegyűjtött, olykor teljességgel fedett adatokat? A jövő a whitenet, a világos és átlátható adatok és a darknet, a sötét háttérinfók dualizmusában, netán tán társadalom-lélektani hasadtságban, meghasonlottságban fog vergődni?
Az adatgyűjtők majd úgy vágnak zsebre minket, mint ahogyan mi a személyi kártyánkat, a vezetői engedélyünket vagy legújabban a covid-védettséget igazoló kártyát?
S ki tudja, mi van, mi nincs az egysíkú adattárba ezeken bekódolva még? Mit tehetünk egyáltalán azért, hogy senki se legyen képes a kibertechnológia rohamosan fejlesztett eszközeivel zsebre vágni minket?
Veszélyben az emberi méltóság
A nagyméretű adatok tárolására alkalmas gépek, chipek, nanochipek és egyéb kibereszközök széleskörű használata veszélyeztetheti az emberi méltóságot. Ezt a nézetet fejezte ki dr. Peter Dabrock professzor, a Német Etikai Tanács elnöke a „Sonntagsblatt” c. protestáns hetilapnak adott korábbi interjújában. A beszélgetés során a teológus elmondta:
„Nagyon vigyáznunk kell, nehogy az árral úszva, akaratlanul is aláássuk a legfontosabb jót, az egymás iránti tiszteletet, s az egyént mint egyént azzal, hogy engedjük magunkat és egymást mértéktelenül belevetni a nagy lehetőségekbe, amelyeket a big data és az intelligens gépek kínálnak nekünk”.
Társadalmi vita az adatdiktatúra megelőzéséről – és az egyházak?
A teológus az adatok gazdaságos és etikus felhasználása érdekében elhangzó, legtöbbször nagyon elszigetelt megnyilvánulásokat az „erdőben fütyörésző madárhoz” hasonlította. Nem elég a szóló, kórusban kell az igényt a veszélyek és a lehetőségek tisztázására felerősíteni. Szólóban nehezen lehet a mégoly életbevágó emberi érdekeket érvényesíteni a nagy internetes platformokkal szemben. Dabrock ezért társadalmi vitát szorgalmazott arról, hogyan lehet(ne) az egyént megvédeni. És az emberi méltóság védelmezői között elsősorban az egyházaknak van lényegükből fakadóan sürgős tennivalójuk.
Kép: Pixabay
Egyének ellenőrzési jogosultsága – “nem vagyunk adatfejő tehenek”
Az Etikai Tanács elnöke az „adatszuverenitás”, az adatokkal való önrendelkezés újragondolását szorgalmazza, amely garantálja az egyének számára a személyes adatok felett történő ellenőrzést. Az etikai szakértő az állam mellett az üzleti életre is kiterjesztené az állampolgári kontroll jogát, tényleges lehetőségét. Az ügyfeleket nem szabad „adatfejő tehénként” használni. Ez veszélyezteti az emberek személyiségét és önrendelkezését.
„Jó, hogy a nagy platformszolgáltatók, az internetes óriások mindennapi, emberi másik oldalán vannak olyan kis és közepes platformok is, amelyek még mindig érzékenyek a globális kérdésekre – ezek között vannak az egyházak, amelyek egyetemes üzenetet hordoznak”
– mondta Dabrock. A nyilvános vitákban az egyházaknak „érdekeltként” kell használniuk platformjaikat annak biztosítására, hogy az egyént komolyan vegyék és a gyenge emberek kiszolgáltatottságát ne hagyják kihasználni.
Véleménye szerint az egyházaknak be kell vinniük az „ember végessége” és az „Isten végtelen emberszeretete” üzenetét a társadalom digitalizálásával kapcsolatos vitába, és megmutatni:
„Az embert nem lehet egyszerűen digitálisan ellensúlyozni, semmibe venni, és az emberek méltóságát nem szabadna felszeletelni, egyfajta szalámitechnika önérdekű (hatalmi vagy pénzfejési) célszerűségével, alkalmazásával”.
Eljött a kiber-etikai átgondolások legfőbb ideje, amit a pandémia sem napolhat el
A svájci szociáletikai professzor, a világhírű református dr. Christoph Stückelberger és kutatótársa, az indiai szociáletikus Pavan Duggal szerkesztésében ezért jelent meg Cyber Ethics 4.0 – Serving Humanity with Values – az emberség és az emberiség szolgálata értékekkel c. kulcsmunka, amit nagyon szükséges és hasznos lenne magyarul is kiadni. A kibertér az élet és a társadalom minden ágazatát befolyásolja: mesterséges intelligencia, robotok, önvezető autók és automata fegyverek, telemedicina és kiberegészségügy, új módszerek az élelmiszer-termelésben, a környezet megsemmisítése és megőrzése, a Big Data mint új vallás, az oktatás és a polgárok jogainak szerepe, a jogi szabályozások és a nemzetközi egyezmények szükségessége. Hogy csak néhány igen fontos témát emeljek ki.
Kép: Pixabay
A könyv 25 cikke a forró témák széles skáláját fedi le. Számos ország szerzői és a nemzetközi (ENSZ) szervezetek etikai szempontból keresik a megoldásokat. A kiberetika célja, hogy iránymutatást nyújtson arról, mi a jó és mi a rossz a kibertérrel kapcsolatban. A szerzők az alapvető értékeket és erényeket alkalmazzák és módosítják a kibertechnológiából és a kibertársadalomból eredő konkrét, új kihívásokra. A könyv alapvető, szinte kötelezőnek tekinthető olvasmányként szolgál tanárok, diákok, politikai döntéshozók, politikusok, vállalkozók, kórházak, nem kormányzati szervezetek és vallási szervezetek számára egyaránt. Ez a könyv párbeszédre, vitára és megoldásokra való felhívás. Részletesebb bemutatására még visszatérünk.
Mi a Német Etikai Tanács?
A Német Etikai Tanács (=Deutscher Ethikrat) az élet nagy kérdéseivel foglalkozik. Véleményével és ajánlásaival a társadalom és a politika számára kínál orientációt. A tagokat a német Bundestag elnöke nevezi ki. A Német Etikai Tanácsot 2008. április 11-én hozták létre az Etikai Tanácsról szóló törvény alapján, és a szövetségi kormány által 2001-ben létrehozott Nemzeti Etikai Tanács utódja lett.
A Német Etikai Tanács eddig 20 átfogó véleményt készített olyan témákban, mint az anonim gyermekszállítás, az interszexualitás, a preimplantációs diagnosztika, a genetikai diagnosztika, a betegjólét és a big data.
Ennek során a politikusok és a közvélemény tanácsadásának hajtóerejévé vált.
Prof. Dr. Peter Dabrock (1964) német protestáns teológus, a Friedrich-Alexander Erlangen-Nürnbergi Egyetem etika professzora. Dabrock 2012 és 2020 között tagja volt a Német Etikai Tanácsnak, amelynek 2016-ban lett elnöke.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
