Úrnapi körmenetek a déli régióban

Úrnap az Úr szent teste és vére ünnepének is nevezett szertartás.

Sok helyen, sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járták végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjedt. Családok a saját házuknál vállalták az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonták a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálta, hogy az áldás az otthonokra is kiterjedt. A sátrak elhelyezését régen a négy égtájhoz igazították.

A stációknál ma is evangéliumot olvasnak, és a pap áldást oszt az égtájak felé.

Még napjainkban is általános szokás a körmenet és a sok virágdísz. Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel városokon és falvakon is összeforrt a virágszőnyegek, virágsátrak, a virágokkal díszített négy sátorban felállított oltárok képe, ezek előtt mutatja fel a pap a négy égtáj felé az Oltáriszentséget ima és ének kíséretében. Az utolsó sátor után a templomba érkezik a résztvevők tömege, és Tedeummal, hálaadó énekkel fejezik be a gyönyörű szertartást.

Nána. Fotó: Horváth Ernő

Istennek hála, tájainkon még sok helyen él ez az ősi szokás, melyen a karon ülő gyermekektől kezdve az idős emberekig – egykor tömeg, ma kisebb létszámú közösség – vesz részt.

Nána. Fotó: Horváth Ernő

Nánán a párkányi egyház filiáján minden évben volt és van nagy ünnepi szertartás is. Közel van Párkány, de ősidők óta mindig volt egy nagy csoportja a hívőknek, akik igényelték és megtartották a legnagyobb szertartásokat a népi szakrális szokások szerint is.

Így Úrnapkor is, hálaadást, és áldást adva a település lakóira.

Itt a templom körül állították fel a nagyon szép oltárokkal, virággal díszített sátrakat, és a hívők kíséretében hordta körbe Fóthy atya az Oltáriszentséget.
Az elsőáldozó kislányok, de kisebbek is, még ma is a körmenetben virágszirmot hintenek az Oltáriszentség elé.

Párkányban június 3-án a plébánia udvarán tartották meg a körmenetet, mivel a templomban javítások folynak.

Szőgyénben és Barton, a nagyobb templomokban a templom falain belül zajlott a körmeneti szertartás.

Muzslán szintén a régi szokás szerint férfiak vitték a templomzászlókat és az egykori baldachint, mely alatt az Oltáriszentséget vivő pap megáldotta a falut és annak népét.
Ez a szokás Felvidék-szerte él és újraéled.

(DE/Felvidék.ma)