A személyes kapcsolatok helyreállítása és párbeszéd beindítása érdekében van szükség a Joe Biden amerikai elnökkel szerdán megtartandó genfi csúcstalálkozóra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televízió Moszkva.Kreml.Putyin című vasárnapi magazinműsorában sugárzott interjújában.
Putyin egyetértett azzal a Washingtonban is kifejtett állásponttal, miszerint számos kérdés kölcsönös érdeklődésre tart számot. Ezek között a hadászati stabilitás és a regionális konfliktusok témáját, a környezetvédelem és az ökológia kérdéseit, valamint a gazdasági együttműködést nevezte meg.
„Vannak olyan kérdések, amelyekben valóban hatékonyan tudunk együttműködni” – hangsúlyozta az orosz elnök.
„Ha a mostani találkozó után munkamechanizmusokat hozunk majd létre ezeken a területeken, az szerintem már jó lenne. Elmondhatnánk, hogy a találkozó nem volt hiábavaló” – hangoztatta. „Helyre kell állítanunk a személyes kapcsolatainkat, viszonyunkat, közvetlen párbeszédet kell kialakítanunk, és ténylegesen működő kölcsönhatás-mechanizmusokat kell létrehoznunk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken” – tette hozzá.
Az orosz vezető a kiberbiztonságot az egyik legfontosabb megtárgyalandó kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy hackerek fontos rendszereket tudnak lekapcsolni, amelynek „nagyon súlyos következményei lehetnek”. Közölte, hogy Moszkva kész kiberbűnözőket kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is hajlandó lesz Oroszország viszonylatában. Úgy vélekedett, hogy az erre vonatkozó kölcsönös kötelezettséget szerződésben kellene rögzíteni.
Putyin ugyanakkor óvott attól, hogy valaki túlzott jelentőséget tulajdonítson az amerikai részről hallható negatív retorika visszafogásának. Rámutatott, hogy az ilyesmi bevett gyakorlat csúcstalálkozók előtt, „profi megközelítés” az amerikaiak részéről, s a maga részéről Moszkva is hasonlóképpen jár el.
A „professzionalizmus megnyilvánulásaként” méltatta, hogy a Biden-kormányzat első külpolitikai lépéseként meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályát. Azt mondta, hogy Moszkva egyetlen olyan lépést sem tett, amely a biztonság területén rontaná a kétoldalú kapcsolatokat.
„Itt van Lengyelország és Románia – rakétavédelmi rendszerek települnek ott, és csapásmérő eszközöket lehet oda helyezni. Mi pedig kivontuk a katonai bázisunkat Kubából. Mi nem tesszük (ugyan)ezt, a partnereink pedig ezzel vannak elfoglalva” – nyilatkozta Putyin.
Ezzel az orosz elnök arra a Washingtonnal szemben többször megfogalmazott moszkvai vádra utalt, hogy a Lengyelországba és Romániába telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerek kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Putyin kifejezte reményét, hogy a genfi csúcs megteremti a feltételeit az ilyen problémák megbeszélésének.
Kifejtette, hogy mindkét fél érdekelt az üzleti együttműködésben, és az amerikai cégek szeretnének is Oroszországban tevékenykedni, de „a fülüknél fogva” rángatják ki őket az orosz piacról, emiatt átengedik helyüket a konkurenciának.
Az interjúból az orosz média szerdán közölt már részleteket, amelyekből egyebek között kiderült, hogy Putyin „a vörös vonal átlépésének” tekintené Ukrajna felvételét a NATO-ba, mert az Oroszországgal szomszédos országba telepítendő rakéták 7-10 perc alatt elérhetnék Moszkvát. Az orosz vezető emellett azt mondta, hogy a náci Németország eszméire emlékezteti őt az az ukrán törvénytervezet, amely őshonos és nem őshonos népekre osztja fel Ukrajna lakosságát.
(MTI/Felvidék.ma)
