Elsöprő a kiskorúakat célzó szexuális propaganda elutasítottsága Magyarországon – áll a Századvég Alapítvány elemzésében, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Az elmúlt időszakban közéleti vihart kavart, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a júniusban elfogadott gyermekvédelmi jogszabály módosítása miatt – írták a közleményben.
A brüsszeli testület kifogásolta, hogy az említett rendelkezések tiltják vagy korlátozzák az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy felnőtt szexuális orientációkat népszerűsítenek, jelenítenek meg gyermekek számára.
Emlékeztetettek arra, hogy a kibontakozó brüsszeli nyomásra öt kérdésben gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a magyar kormány, és a Századvég feltérképezte a kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdöket.
Ebből kiderült: a magyarok úgy gondolják, az iskolákban és óvodákban nincs helye felnőtt szexuális orientációkat bemutató, LMBTQ-foglalkozásoknak.
A kutatás megállapította, hogy a magyarok elutasítják a kiskorú gyermekeket célzó, a felnőtt szexuális irányultságot népszerűsítő tevékenység valamennyi vizsgált formáját.
A megkérdezettek 73 százaléka ellenzi, hogy a köznevelési intézményekben a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak kiskorúaknak, ezzel szemben a 24 százalékuk nem kifogásolná ezt.
A válaszadók 88 százaléka nem támogatja, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg, továbbá 89 százalék ellenzi, hogy 18 év alattiak számára a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül lehessen bemutatni Magyarországon.
Hasonló kép rajzolódik ki a gyermekeket érintő nemátalakító kezelések és ezek népszerűsítésének társadalmi megítélésével kapcsolatban is. A felmérés szerint tízből kilenc magyar ellenzi a nemátalakító beavatkozások kiskorú gyermekek számára történő elérhetővé tételét (91 százalék), valamint a szóban forgó lehetőségek népszerűsítését (93 százalék) – olvasható az elemzésben.
(MTI/Felvidék.ma
