Eduard Beneš napra pontosan 76 évvel a megemlékezés előtt adta ki 33. dekrétumát, amelynek következtében emberek millióit, magyarokat és németeket hurcoltak el otthonaikból és fosztottak meg állampolgári jogaiktól. Erre a gyalázatos eseményre emlékezve állítottak emlékművet és rendeztek ünnepélyes átadást a somorjaiak. Somorja Város, a Via Nova Somorja Ifjúsági Csoport, a Somorja Hangja Polgári Társulás és a Csemadok Somorjai Alapszervezete, valamint a lakosság is hozzájárult az emlékműhöz, amelyet Lipcsey György alkotott.
Az eseményt ökumenikus istentisztelet előzte meg a helyi református templomban, amelyen Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke is részt vett. Az istentiszteletet Bucsuházy István az egyházközösség főgondnoka nyitotta meg, majd György András Somorja református lelkipásztora vezette, aki felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy nem csak az élőket gyászolhatjuk. Felszólalt Myjavec Pál, a Somorjai Római Katolikus Egyház plébánosa és Fördős Jana, a Somorjai Evangélikus Egyházközség lelkipásztora.
Ezt követően a Fő utcai parkban a megemlékezést Méry János nyitotta meg, ahol Görcs Lajostól hallhattak verset a jelenlévők.
(Fotó: Edmár Attila/Felvidék.ma)
Majd Horváth László helytörténész osztotta meg Beneš 33. dekrétumának országos és helyi következményeit.
„Mint ismeretes a felvidéki magyarság legnagyobb sorstragédiája a második világháború után, tehát békeidőben sújtotta közösségünket. A jogfosztottság időszaka a szó szűkebb értelmében, 1945-től 1947-ig, tágabb vonatkozásaiban viszont 1949-ig tartott. Az események kapcsán 3 egymással szorosan összefüggő fogalomról kell szót ejtenünk, az első ezek sorából az áttelepítés, ami a gyakorlatban a csehszlovák-magyar lakosságcsere formájában valósult meg, a második az államon belüli széttelepítés, itt a csehországi deportálásokról van szó. A harmadik pedig a magyarság statisztikai eltüntetését célzó reszlovakizációs rendelet. A magyarokat és németeket sújtó intézkedések jogalapját, a 33. rendelet mellett a Kassai Kormányprogram biztosította.”
A történelmi tények ismertetése után a történész elmondta azt is, hogy „a mai alkalom mégis lélekemelő, hiszen egy közösség erejét mutatja. Ezzel nemcsak a múlt iránti tiszteletét fejezi ki a somorjai közösség, hanem a jövőbe vetett hitét is”.
(Fotó: Edmár Attila/Felvidék.ma)
Ezt követően a Pósfa zenekar és a Csalló Néptáncegyüttes előadása következett.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet.
„A bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor elfelejtik. (…) ha az áldozatok utódai elfelejtik az elődeik ellen elkövetett történelmi bűnöket, akkor a bűnök a jövőben megismétlődhetnek, és az utódok ismét bármikor védtelen áldozatokká válhatnak, ha a bűnkövetők utódai nem tagadják meg elődeik bűneit, a bűnök visszaszállhatnak rájuk és az utódokat sújtva teljesedhetnek be. A bűnnek ezen ördögi köréből csak a keresztyén hitünk szerinti megbánás s megbocsátás által lehet kiszabadulni. (…) A magyarság nem bocsáthatta meg az ellene elkövetett bűnöket, mert a mai napig nem kértek bocsánatot tőle” – hangsúlyozta a házelnök.
Mi, magyarok az elmúlt száz esztendőben megtanultuk, hogy csak akkor nyerhetünk igazán, ha Közép-Európában és a Kárpát-medencében senki nem lesz vesztes – mondta Kövér László hétfőn a felvidéki Somorján a kitelepített magyarok emlékművének átadásán.
Az Országgyűlés elnöke kijelentette, Közép-Európa nemzetei a nagyhatalmak jóindulatára hagyatkozva, egymásra tekintet nélkül, különösen pedig egymást riválisnak tekintve nem tudják érvényesíteni nemzeti érdekeiket.
„Nem hisszük, hogy a nagyhatalmakat is puszta eszközökké lefokozni szándékozó globális háttérhatalmak nyomásának ellent állva nemzetként meg tudnak maradni, meg tudják őrizni szabadságukat, kultúrájukat és szuverén államaikat” – jelentette ki a politikus.
Kövér László rámutatott, csak az együttműködő közép-európai nemzeti államok védhetik ki a társadalmaik lelki és morális felbomlasztására irányuló globalista támadásokat, hogy polgáraik megőrizhessék nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukat, és ezáltal a nemzeti államok megőrizzék létjogosultságukat a jövőben is.
Kövér László (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Alaptörvényben a magyarországi szlovákokat államalkotó tényezőnek ismerték el, biztosították számukra a kulturális autonómia intézményrendszerét és a működtetésére szolgáló pénzügyi forrásokat az Országgyűlés a 2010. évi nagyságrend hatszorosára növelte.
„A magyar állam elítéli a kollektív bűnösség bármilyen elvét. Megkövette zsidó honfitársainkat, országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését magyarországi szülőföldjükről, és nemzeti emléknappá nyilvánította a felvidéki magyarság kitelepítésének kezdőnapját” – jelentette ki Kövér László.
Magyarország a Visegrádi Négyek regionális együttműködési keretein belül – és ezen kívül is – olyan bizalomerősítő politikára törekszik térségbeli partnereivel, amely lehetővé teszi a legnehezebb nyitott kérdések kölcsönösen elfogadható lezárását is az államközi kapcsolatokban – mondta a politikus.
Kövér László (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Hozzátette, ennek is köszönhetően Magyarország és Szerbia közel jutott ahhoz, hogy ne csak a politikai nyilatkozatokban, hanem a lelkekben is le tudja zárni az egymás közötti konfliktusokkal terhelt, XX. századi múltat.
„Mindezek alapján okkal bizakodhatunk, hogy ez a politika további követőkre és támogatókra talál; s van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért, az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében” – e szavakkal zárta beszédét Kövér László.
(Fotó: Edmár Attila/Felvidék.ma)
Az esemény végéhez érkezve egy időkapszulát helyeztek el az emlékmű mellett, amelybe a házelnök is belehelyezte gondolatait, valamint, több lap mellett, a támogatók teljes listája is megtalálható benne. Ezután Lipcsey György szobrászművész, Ürge Lajos, nyugalmazott tűzoltóparancsnok, Szamák Zsuzsanna, a Somorja Hangja Polgári Társulás elnöke, Orosz Csaba polgármester, Végh Ákos, a Mozi klub tagja és Brunczlik Viktor, a Via Nova Somorja képviselője ünnepélyesen átvágták a trikolór szalagot az emlékmű egyes részein.
A helyi református, evangélikus és katolikus egyház vezetői megáldották az emlékművet, majd a szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés virágait.
A Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékműve több kőből készült, útra összekészített koffert ábrázol, alkotója Lipcsey György szobrászművész. Az alkotás elkészítésére 2017-ben indított gyűjtést a Via Nova Somorja Ifjúsági Csoport (a Magyar Közösség Pártja ifjúsági szervezete), a Csemadok Somorja, a Somorja Hangja, a Magyar Polgári Kör és a Vest Music & Culture.
Az emlékműavatás nemzeti imádságunkkal, a Himnusz eléneklésével zárult.
(Fotó: Edmár Attila/Felvidék.ma)
Az ünnepségen megjelent többek közt Pető Tibor Magyarország pozsonyi nagykövete, valamint Gubík László, Őry Péter, Berényi József, és Veress Gábor.
(Edmár Attila/Felvidék.ma)
