Aszód egy 6 200 lakosú kisváros Pest megyében, a Galga folyó völgyében. Itt járt három évig gimnáziumba Petőfi Sándor, és itt rendezték meg 2021. augusztus 21-én a Petőfi-emlékhelyek 34. nemzetközi találkozóját, amelynek felvidéki résztvevői is voltak.
A 22 éves Petőfi az Úti jegyzeteiben (1845) ezekkel a szavakkal tekintett vissza az aszódi évekre:
„Aszód! Ah, kedves olvasó, (igen: kedves olvasó, mert ki lehet kedvesebb az írónak, mint aki munkáját olvassa?) kedves olvasó! – mondom – ha te tudnád, mennyi fekszik rám nézve e kis szócskában: Aszód! Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papírról, de hallanod, ah, hallanod, amint ajkaimról legördül társaságában az elandalodás sóhajtásának: Aszód-!-!- (…)
S mily eseménydús három esztendő!
1. Itt kezdtem verseket csinálni
2. Itt voltam először szerelmes
3. Itt akartam először színésszé lenni.”
Az aszódiak hálásak a nagy költőnek. Itt szinte minden Petőfi emlékének az ápolásáról szól. Így volt ez most is. Délelőtt nyilvános konferenciát tartottak a városi önkormányzat és az Országos Petőfi Sándor Társaság szervezésében. Dr. Asztalos István, az Aszódi Petőfi Múzeum nyugalmazott igazgatója Petőfi aszódi és környékbeli rokoni kapcsolatairól tartott előadást, Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője Petőfi híres tanára, Koren István munkásságát ismertette, Dr. Gyimesi Emese irodalomtörténész Petőfi Zoltán (a költő és Szendrey Júlia gyermeke) életkörülményeit kutatta, Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs irodalomtörténész – egyben Asszód polgármestere – Petőfi aszódi emlékhelyeiről szólt.
Az előadások közti szünetben Petőfi-dalok csendültek fel az erdélyi Molnár Klára népzenekutató előadásában.
Dr. Tarjányi József Petőfi-kutató az új felvidéki tagokkal (Fotó: Oriskó Norbert, Felvidék.ma)
Délután közgyűlést tartott az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely főleg a Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójának méltó megünneplésére összpontosított. Ide tartozik a Petőfi-emléktáblák állapotának feltérképezése is abból a célból, hogy azok lehetőleg mind hozzáférhetőek, olvashatóak legyenek az egész Kárpát-medencében, tehát a Felvidéken is. A társaság ismét bizalmat szavazott a Kispálné dr. Lucza Ilona vezette elnökségnek.
Több új taggal gyarapodott a társaság, köztük a Felvidékről is, ahonnan a királyfiakarcsaiaknak köszönhetően eddig is képviselve voltunk, most pedig a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium magyar szakos tanárnőjét, Szabó Máriát és jómagamat fogadták a soraikba – dr. Tarjányi József javaslatára. Ő az a férfiú, aki 2002-ben a karcsai székhelyű Petőfi Baráti Társulásnak ajándékozott egy Petőfi-szobrot, mégpedig Hunyadi László erdélyi szobrászművész alkotásának a másolatát.
Ha olvasóinknak tudomásuk van olyan emlékhelyekről, amelyek felújításra szorulnak, kérjük, jelezzék azt, és erről tájékoztatjuk az Országos Petőfi Sándor Társaságot.
Az Aszódi Petőfi Múzeum (Fotó: Oriskó Norbert, Felvidék.ma)
Délután a helyi Petőfi-múzeum mellett egy kiállítás megnyitójára is sor került, Asztalos István tiszteletére. A Petőfi-múzeum nyugalmazott igazgatója legendának számít Aszódon, számos tudományos kutatás és publikáció fűződik a nevéhez.
Csaknem ötven éve él itt, a Galga vidék történelmének feltárásáról szól az élete, amelynek természetesen Petőfi ugyancsak szerves része. Erről szól a Petőfi és Aszód című könyve is, amelyben „nem szenzációt keres, hanem a költő életének egy fontos, meghatározó szakaszának sokoldalú bemutatásával kívánja teljessé tenni a Petőfiről kialakult (kialakított?!) képet”.
Életútját Kispálné dr. Lucza Ilona méltatta. A tanár úr meghatódva mondott köszönetet, a munkát tovább folytatja, nagy öröm számára, hogy ebben fia, Asztalos Tamás, az Aszódi Integrált Kulturális Intézmény tudományos munkatársa is a segítségére van.
Az eseménysorozat Petőfi-emléktáblájának a megkoszorúzásával zárult.
(Oriskó Norbert, Felvidék.ma)
