„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövetneket…”
(Garay János)
A VOX HUMANA – az Emberi hang ünnepe – a komáromi énekkarok hagyományos tavaszi hangversenye. Szervezője a GAUDIUM Polgári Társaság karöltve az Egressy Béni Városi Művelődési Központtal.
Az évente megvalósuló rendezvény kezdettől fogva: „régi fénynél” új szövétnek gyújtás – ünnepi főhajtás a magyar zene „nagyjainak” emléke előtt. Az I. VOX HUMANA – Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmával –, 2002-ben valósult meg, a helyi alapiskolák felső tagozatos kórusai és a vendég fellépők – a galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara, a nagymegyeri Művészeti Alapiskola Leánykara, s a helyi CONCORDIA vegyes kar – részvételével. Ünnepi köszöntőt Révkomárom akkori polgármestere, Pásztor István mérnök mondott: ő vetette fel, hogy ebből hagyományt kellene teremteni. Így alakult ki a „hármas vetésforgó”: évente más-más korcsoportba – alsó tagozatos – kicsinyek kórusai, felső tagozatos – nagyok kórusai, felnőttek énekkarainak hangversenye. Az idei, a XIX. VOX HUMANA, a járvány miatt rendhagyó lett – nem valósult meg az eredetileg tervezett időben, 2020 áprilisában, sem 2021 áprilisában – így vált tavasziból őszi hangversennyé:
Liszt Ferenc (születésének 210. évfordulója alkalmából) és Bartók Béla (születésének 140. évfordulója alkalmából) emlékük előtti főhajtássá.
A 2021. október 22-én megrendezésre kerülő rendezvény nyitányaként Illyés Gyula: Bartók című verse hangzott el Nagy Ferenc, a GAUDIUM versmondó szólistájának – a nézőtéren csendet – ünnepi légkört teremtő előadásában. Ezt követően az egyesített összkar – Orsovics Yvette vezényletével, Bartók Béla gyűjtéséből énekelt el egy hangulatos népdalcsokrot. A VOX HUMANA hangversenyeken, az egymást lélekben erősítő rendezvényeken a kórusok természetesen egymás közönsége is. A nézőtérről színre vonuló kórust – magyar és szlovák nyelven – a műsorközlő mutatja be. Elsőként az Egressy Béni VMK KANTANTÍNA női kamarakórusa énekelt, amelyet a valamikor szép sikereket elért Námorníček gyermekkar egykori lelkes tagjai alapítottak. Alapító karnagyuk, Katarína Čupková vezényletével szép műsort énekeltek – Constanzo Festa, Natalie Sleeth, Antonín Dvoř ák, Stefan Klimo egy-egy művét. Másodikként a Jókai Mór Alapiskola és az Egressy Béni VMK GAUDIUM vegyes kara és hangszeres kamaraegyüttese lépett fel. Műsoruk (az évforduló jegyében) egy-egy: Liszt, Lehár és Kodály mű volt.
Az operettkirályt, Lehár Ferencet, születésének 150. évfordulója alkalmából a múlt évben ünnepelte a zenei világ. Anno, Kodály Zoltán így méltatta Lehár Ferenc művészetét: „Amiként Jókai Mór történeteivel, Lehár Ferenc dallamaival szerzett örömöt az emberek millióinak.” Zongorán kísért Fekete Éva, vezényelt Stirber Lajos.
A helyi Művészeti Alapiskola – az intézmény hegedűtanára, Kulin Eduard által vezetett – növendék zenekarának kedves fellépése hangulatos „színfoltja” volt a rendezvénynek.
A következő fellépő a Csemadok Városi Szervezetének és az Egressy Béni VMK-nak együttese, a CONCORDIA vegyes kar volt. A 40 éves együttes alapító karnagya, Stubendek István vezényletével – hírnevéhez méltóan – most is nagy műsort: Orlando di Lasso, Kodály Zoltán, Ligeti György, Tóth Péter egy-egy művét megszólaltatva – énekelt.
Az alistáli Te Deum Laudamus Kamarakórus (a GAUDIUM meghívottjaként) volt vendég fellépője a hangversenynek. Arculatához – „Te Deum Laudamus” – Téged, Isten, dicsérünk – és hitvallásukhoz: „a szívek megörvendeztetése Jézus Krisztus üzeneteivel „ – méltó műsorral – N. Runyan: Hűséged végtelen; P.Simojoki: Ruth éneke; Gárdonyi Z.: Szelíd szemed, Úr Jézus; J.Leavitt: Kyrie; G.Rathbone: Mondj új dalt az Istennek – örvendeztette meg a szíveket. Zongorán Édes Édua és Oros Márta kísért; vezényelt Oros Márta és Oros Boglárka Sára.
Amíg a kórusok a műsor zárószáma előadásához felsorakoztak, az alatt az idő alatt az ünnepelt „mesterek” „üzeneteiből” hangzott el egynéhány.
Liszt Ferenc: „Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben magyar maradjak, és ennek megfelelően odaadón kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét.”
Bartók Béla mondta Liszt Ferencről: „Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem magyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni, és abba belenyugodni.”
Bartók magáról pedig így vallott: „Az én igazi vezéreszmém a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válás minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyiben erőmből telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab, vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás…”
Az üzeneteket követően Kis Anita, az est kedves műsorvezetője – a szervezők és szereplők nevében köszönetet mondott a jelenlévők érdeklődéséért; meghirdette a XX. VOX HUMANÁT, és meghívta arra a tisztelt jelenlévőket.
A hangverseny záróakkordjaként az egyesített összkar – a helyi Művészeti Alapiskola tanárai hangszeres kamaraegyüttesének kíséretével, Stirber Lajos vezényletével – énekelte el Liszt Ferenc-Kerényi György: Magyar ünnepi dalát.
(Stirber Lajos, a GAUDIUM karnagya, a Magyar Kultúra Lovagja/Felvidék.ma)