Október 31-én távozott az élők sorából Alexander Jiroušek fényképész, akinek fotói évtizedeken óta jelentek meg képeslapokon, kiadványokban, naptárakban. Három és fél éve szélütést kapott, most pedig a koronavírus zárta le gazdag életútját.
1934. november 24-én született Iglón. A második világháború alatt családjával a Cseh–Morva Protektorátusban élt Brandýs nad Orlicí városában, ahol általános iskolai tanulmányait végezte. A visszavonuló német csapatokkal vívott csatában édesapja 1945. május 8-án elesett. Azután édesanyjával és testvérével visszatért Iglóra, ahol 1953-ban érettségizett. 1959-ben a kassai Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet. Több munkahelyet váltott, majd 1975 óta szabadúszó fényképészként dolgozott.
Középiskolai tanulmányai során kezdett érdeklődni a fényképezés iránt. A bátortalan kezdetek után amatőr érdekvédelmi szervezetek különböző versenyein vett részt itthon és külföldön. Így fokozatosan számos díjat és elismerést szerzett. Ez együttműködést eredményezett több csehszlovákiai szerkesztőséggel és kiadóval. 1990 után megalapította saját kiadói és fotóügynökségét, amely ma is működik.
(Fotó: Stanislav Jiroušek, családi archívum)
A fényképezőgéppel beutazta a világ számos országát (Oroszországot, különösen a Kaukázus-hegységet, Spanyolországot, Franciaországot, Japánt, Görögországot, Németországot, Svájcot, Hollandiát, Magyarországot, Lengyelországot, Jugoszláviát, az Egyesült Államokat, Olaszországot és a Dél-afrikai Köztársaságot. Mindennek eredménye egy gazdag fotóarchívum lett, amelyből a kiadók és kiállítások folyamatosan merítenek.
1975 óta több mint 130 egyéni kiállítást rendezett és több csoportos fotókiállításon vett részt itthon és külföldön. Kiállítói tevékenysége 2004 óta kiteljesedett, amikor a Szlovák Külügyminisztérium számára a „Tátrától a Dunáig” című összeállítását számos európai városban, de Montrealban, Washingtonban és más amerikai helyszíneken, valamint Fokvárosban és Pretoriában is bemutatták. Emellett kiállított Bécsben, Grazban, Varsóban, Krakkóban és más lengyel városokban, Budapesten, Miskolcon, Sárospatakon, Kazincbarcikán, Békéscsabán, Gyulán, Ungvárott, Nagybereznán, Huszton, Németországban, Franciaországban, Prágában… Magától értetődően a legtöbb kiállítást itthon, Kassán és Szlovákia más városaiban rendezte (Bártfa, Pozsony, Holics, Homonna, Losonc, Malacka, Nagymihály, Poprád, Eperjes, Rimaszombat, Rozsnyó, Szakolca, Igló, Ólubló, Tőketerebes, Zólyom, Zsolna).
Munkásságával több mint 180 különböző jellegű kiadvány készítésében vett részt. Élete legnagyobb elismerését az 1994-es Európai Díj jelentette, amelyet a római székhelyű Európai Turisztikai Irodalmi Szövetség ítélt oda a „Tátra alatti régió” című képes kiadványáért.
2004-ben Kassa Város Díjával jutalmazták életművét, 2005-ben a Szlovák Olimpiai Bizottság Fair Play díját Szlovákia hosszú távú népszerűsítéséért és a kassai Nemzetközi Békemaraton folyamatos fotózásáért kapta. 1967 óta fényképezte ezt az eseményt.
Alexander Jiroušek fotógyűjteménye elsősorban Kassa–Óváros központi részét mutatja be, amelynek területén Szlovákia legnagyobb városi műemlékileg védett területe található. A város legfontosabb műemlékéről, a Szent Erzsébet-főszékesegyházról is számos kiadványt készített.
2009-ben – 75. születésnapja alkalmából – Kassai Önkormányzati Kerület elnöke kitüntetésben részesítette a kassai régió szlovákiai és határon túli sikeres, hosszú távú dokumentálásáért, sokrétű bemutatásáért és ezzel kapcsolatos kiadói tevékenységéért.
Jiroušek nevét Kassára kerülésem óta ismertem, a kiadványaival gyakran találkoztam. Az elmúlt tíz évben munkakapcsolatba kerültem vele, néhány kiadványát én fordítottam magyar nyelvre. Korrekt, tárgyilagos, nyitott partner volt.
(Fotó: Stanislav Jiroušek, családi archívum)
Amikor 2002 februárjában ellopták Vizsolyból a Károli Bibliát, Vizsolyba sietett és az ott korábban készített fényképeket felkínálta a lelkipásztornak, így baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Még két éve ajánlotta, hogy kivisz kocsival Vizsolyba. Azután megbetegedett. Többször beszéltem vele, de már nem reménykedett abban, hogy felépül. Most pedig érkezett a szomorú hír.
Lezárult egy gazdag életpálya, melynek gyümölcseiben még sokáig fogunk gyönyörködni. Búcsúztatását a kassai krematóriumban, szűk családi körben tartják.
A fényképeket és adatokat Stanislav Jiroušek bocsátotta rendelkezésünkre, amit köszönettel nyugtázunk.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
