„Egy város – két ország. Városrészeit a Duna osztja kétfelé. A folyó fölött híd ível át. Drámai sorsú város. Volt, amikor polgárait a víz kötötte össze – azon keresztül beszéltek egymással – és a katonák őrizte, kihalt híd választotta el egymástól. A természettel még megbirkózott, ám a történelemmel meggyűlt a baja” – ennél szebb idézettel aligha kezdhetnénk a Komárom, az összetartozás városáról szóló írásunkat.
A Komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár oldala ezzel az ajánlóval hívja fel a figyelmet a National Geographic 2004 júliusi számára, melyben Papp Gábor, az NG magyar kiadásának első főszerkesztője cikkével 18 oldalt szentelt Komáromnak, amely a könyvtárnak köszönhetően elérhető a világhálón is. A terjedelmes cikk, melyet Korniss Péter fotói illusztrálnak, apropóját az adta, hogy 2004. május 1-én csatlakozott Szlovákia és Magyarország az Európai Unióhoz. Ettől a naptól az emberek szabadon, úti okmányok nélkül átkelhettek a másik országba hosszú évtizedek után.
Nem volt ez mindig így. 1919 január 9-én a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult és megszállta az északi városrészt, elszakítva a déli résztől. A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A komáromi áttörés során május elsejére virradóra önkéntesek egy csoportja Dél-Komáromból indulva, a vasúti hídnál átkelve fegyveresen próbálta visszafoglalni Észak-Komáromot. Kegyetlen harc bontakozott ki. A cseh légiók a felkelőket és az őket segítő civileket az Erzsébet-szigetre szorították vissza, ahonnan csak kevesen tudtak elmenekülni. Az akkor élve elfogott felkelőket és az utcáról elhurcolt lakosokat megkínozták és meggyilkolták. A kínzások, halottgyalázások annyira kegyetlenek voltak, hogy 102 áldozat holttestét azonosítani sem sikerült. Ők közös sírban fekszenek az észak-komáromi katolikus temetőben. A spontán, önszerveződő kísérletben komáromi, győri, tatai, tatabányai emberek fogtak össze, hogy Komáromot újra egyesítsék. Tragédiába fulladt próbálkozás volt, melynek mészárlás lett a vége. Eredménytelen és évtizedekig elhallgatott esemény ez a történelemben.
A közvélemény előtt szélesebb körben ismertek azonban olyan történelmi események, melyek az áldozatok számát tekintve kisebbek, mégis jobban rögzültek. Ki ne hallott volna a Legbátrabb Városról, vagy Sopronról, amely büszkén viseli a Leghűségesebb Város címet?
Balassagyarmat hasonlóan Észak-Komáromhoz csehszlovák megszállás alá került, azonban esetükben az 1919 január végén magyar győzelemmel ért véget a hősi felkelés. Ezzel a Legbátrabb Városként kerültek be a magyar köztudatba. A másik közismert történés a Leghűségesebb Várost érintő történelmi események. Nyugat-Magyarországot az antanthatalmak Ausztriának ítélték, beleértve Sopront és környékét is. 1921-ben azonban felkelőcsoportok szerveződtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel.
A magyar felkelők elérték, hogy Sopron és környéke népszavazás útján Magyarországhoz tartozhasson. Ezek az események az áldozatok számát tekintve kisebbek, mégis ismertebbek a köztudatban, mivel címüket a magyar országgyűlés emléktörvényben hivatalosan is rögzítette. A két országban, de egy városban élő civil társulások ezen szeretnének változtatni.
2019. április 17-én Dél-Komárom Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatot hozott arról, hogy Komárom városát az Összetartozás Városának nyilvánítja a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület indítványára.
Az egyesület elnöke, Arlett Tamás az előzményekről szólva elmondta, a komáromi vasúti híd déli hídfőjénél 2009-ben újították fel a Komáromi Áttörés emlékművét. „Ekkoriban ismerkedtünk meg az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással, akik 2011-ben felújították az észak-komáromi katolikus temetőben az áttörés 102 áldozatának a sírját. Erről az eseményről évről évre többen emlékeztünk meg, egyre több egyesület kapcsolódott be” – mesélt a kezdetekről.
Az esemény századik évfordulóján, 2019-ben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással közösen javasolták végül Dél-Komárom Önkormányzatának, amelyet a polgármester, Molnár Attila terjesztett elő, hogy Komárom legyen az összetartozás városa. „Úgy gondoltuk, hogy a történelem viharai ellenére mindig is volt egy kulturális, történelmi kapcsolat a két város között. Annak ellenére, hogy Komárom két országban fekszik, mégis organikus egészet alkot” – húzta alá.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Arlett Tamás megjegyezte, 2019-re már számos kapcsolatot kialakítottak az észak-komáromi egyesületekkel, akikkel közös rendezvényeik is rendre megvalósultak. „Nemcsak a múltra kell gondolni, de bizonyítani kell azt, hogy Európában ez egy példaértékű együttműködés, ahol tekintet nélkül nemzetiségre is együtt tudunk működni, a kultúra, a sport, a gazdaság, de az önkormányzat területén is” – mutatott rá. Mint mondta, egy jövőbe mutató, az európai normáknak is megfelelő együttműködést szeretnének úgy, hogy deklarált legyen, Komárom organikus egészként működik és mindkét városrész megérdemli, hogy Komáromot az összetartozás városa címmel illessék a „történelmi múltja, jelene és a jövője miatt is”. „Komárom teljes lakosságát – nemzetiségtől és a Duna két oldalától függetlenül – örömmel és büszkeséggel töltené el annak a megvalósulása” – vélekedett.
„Örömmel vettük, hogy ennek ötletét a Komáromi Magyar Civilek Egyesülete (KoMCE) illetve Pallag György és csapata, a Kárpátia Sport felkarolta az északi városrészben. 16 szervezettel közösen úgy döntöttek, hogy ezt képviselni szeretnék, és Keszegh Béla polgármesterhez egy közösen írt kérelmet juttattak el, amelyet az észak-komáromi képviselő-testület legutóbbi ülésén egyhangúlag elfogadott nagy örömünkre” – nyilatkozta Arlett Tamás portálunknak. Mindegyik civil szervezet jelentőségét kiemelve, külön hangsúlyozta a Kárpátia Sport szervező szerepét az ügyben.
Pallag György megkeresésünkre elmondta, fontosnak tartották, hogy a kezdeményezéshez minél több, Észak-Komáromban működő civil szervezet támogatását megszerezzék. „A KoMCE tagjaival közösen egy nyilatkozatban fordultunk a város vezetéséhez, melyben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Összetartozás Városa cím kifejezi azt is, hogy ma a két országban fekvő egy város szerves egészet alkot. Példaértékűen működik együtt a kultúra, művelődés, oktatás, közlekedés, hitélet, infrastruktúra, önkormányzati igazgatás és gazdaság területén is, mintát mutatva határ menti települések példás együttműködésére, nem csak magyar-szlovák, hanem európai viszonylatban is” – magyarázta.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Véleménye szerint az Összetartozás Városa kifejezés méltóan szimbolizálja a két város közt lévő összefogást, összetartozást, barátságot, ami majdnem minden kulturális, sport és egyéb rendezvényen is elhangzik a Duna mindkét partján. Ahogy az összetartozást szimbolizálja a két város honlapjának közös kezdőfelülete is – hívta fel rá a figyelmet. „Valljuk, hogy a múlt megismerése mellett a jövő építése is közös feladatunk. Ezért fordultunk a képviselő-testülethez, hogy Észak-Komárom Város Önkormányzata is az „Összetartozás Városaként” határozza meg magát, így mind a két városrész kifejezné szoros, európai viszonylatban is példaértékű kapcsolatát, együttműködését” – mutatott rá Pallag György.
A kezdeményezők és Komárom városa előtt azonban még egy lépés áll: ahhoz, hogy Komáromot az összetartozás városaként deklarálják, az országgyűlésnek törvényt kell róla hoznia, hiszen hagyományosan emléktörvényben iktatják a címet.
„Az Endresz Csoportnak és az észak-komáromi egyesületeknek is célja, hogy Sopronhoz és Balassagyarmathoz hasonlóan törvényben deklarálják, Komárom, az összetartozás városa” – fogalmazott Arlett Tamás hozzátéve, az észak-komáromi testületi döntés azért is jelentős esemény, mert ezt követően már nem lesz akadálya, hogy az országgyűlés elé terjesszék kérelmüket.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az észak-komáromi civil szervezetek névsora, amelyek aláírásukkal támogatták a cím beterjesztését a képviselő-testület elé: Kárpátia Sport Polgári Társulás, A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesülete, BORÁROS IMRE SZÍNHÁZ, Csemadok Komáromi Alapszervezete, Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, Gaudium Polgári Társulás, Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, KUCKÓ, Lehár Ferenc Polgári Társulás, Lélekharang Polgári Társulás, Protestáns Nőegylet, Szlovákiai Civil Becsületrend, TEÁTRUM, T(e) Ü(gyed) Kör Polgári Társulás.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
