A német iparvállalatok szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat.
A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét.
Az Oroszország elleni európai energiaembargóról szóló vita „játék a tűzzel” – húzta alá a BDI elnöke, drámainak nevezve az esetleges embargó várható következményeit.
Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, „az agresszornak”, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője. Rámutatott, hogy
a Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a földgáznál pedig 50 százalék feletti ez az arány. Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak
– mondta Siegfried Russwurm.
Elutasítja az energiaembargó gondolatát a szövetségi kormány is. Olaf Scholz kancellár hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz forrás a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlen, és nem lehet gyorsan helyettesíteni.
Az ARD a hírportálján közölt összeállításában hozzátette, hogy az embargóról folytatott vita miatt további jelentős drágulás tapasztalható az energiahordozók piacán. Így hétfőn a földgáz határidős jegyzése a TTF holland gáztőzsdén rekordmagasra, 60 százalékos emelkedéssel megawattóránként 345 euróra emelkedett, míg tavaly év végén 150 eurón állt, a sokévi átlag pedig 25 euró. Az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti (159 liter) ára 20 százalékkal ugrott meg hétfőn, így 13 éves csúcsra, 139,13 dollárra emelkedett.
„Ha minden orosz energiaexportot szankciókkal sújtanának, nem lennék meglepve, ha a Brent ára 200 dollár fölé emelkedne”
– mondta Howie Lee, az OCBC bank közgazdásza az ARD-nek.
Az ukrajnai háború miatti piaci feszültséget a mindennapokban is megszenvedik a németek, főleg az autósok. Legnagyobb érdekképviseletük, az ADAC autóklub keddi adatai szerint a Super-E10 prémium benzinfajta és a dízel literenkénti ára is a lélektani határnak számító 2 euró fölé emelkedett előző nap. A Super-E10 átlagosan 2,008 euróba került literenként hétfőn, a dízel pedig még a benzinnél is drágább volt, 2,032 eurót kértek érte a töltőállomásokon.
A 2 euró feletti ár minden korábbinál magasabb, és rendkívül erőteljes drágulás éves összehasonlításban; 2021 márciusában a Super-E10 átlagosan 1,454 euróba, a dízel 1,315 euróba került Németországban.
(MTI)
