A szemétlerakatokra kerülő nagy mennyiségű textilhulladék régóta komoly fejtörést okoz a környezetvédőknek. A környezetvédelmi minisztérium ezért tenni kíván a szemétlerakatokat megtöltő textilhulladék mennyiségének csökkentése érdekében.
2024-től ki akarja terjeszteni a gyártók felelősségvállalását a textilüzemekre is, így „a hulladéktermelő fizet” elvet vonatkoztatni fogja a textiliparra is, tájékoztatta az Odpadyportal.sk-t az OZV ENVI – PAK ügyfélszolgálati igazgatója, Zuzana Pašková.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság idén március 30-án európai zöld megállapodási javaslatokat tett a fenntartható termékekre és kereskedelmi modellekre vonatkozóan. Ezek célja a keletkező textilhulladék mennyiségének csökkentése és fenntartható, újrahasznosítható ruházat forgalmazása.
Az igazgatónő elmondása szerint a globális textilproduktum 2000 és 2015 között megkétszereződött, miközben jelenleg a textilhulladéknak mindössze kevesebb mint 1 százaléka kerül újrahasznosításra. Egyúttal feltételezik, hogy 2030-ig kétszer ennyi (60 százalékkal több) textilhulladék keletkezik.
Az Európai Bizottság a javaslatban rámutat a környezetszennyezésre, az emberi jogok megsértésére és a gyermekmunkára, főleg a harmadik világ országainak textilgyáraiban.
Az európai piacokon értékesített textiltermékeknek 2030-ra hosszabb élettartamúnak, s nagyobb arányban újrahasznosíthatónak kell lenniük, továbbá nagyrészt újrahasznosított fonalakból kell készülniük, melyek nem tartalmaznak káros anyagokat, s a gyártás során tekintettel kell lenni az emberi jogokra és a környezetvédelemre.
A stratégiai tervezet ennek a célnak az elérésére 24 konkrét intézkedést tartalmaz a termékek kivitelezésére, a fogyasztásra, felhasználóra, valamint a textilhulladék kezelésére vonatkozóan. Ezek közé tartozik például a textilhulladékért viselt felelősség áthárítása a gyártóra, a textilhulladék kötelező újrahasznosításának a hulladéktörvénybe való belefoglalása, a textiltermékek digitális nyomon követésének bevezetése, a textildizájn követelményeinek meghatározása, valamint intézkedések bevezetése a mikroműanyagok textíliákból történő kioldódásának megakadályozására.
A terv számol az úgynevezett greenwashing tevékenység (Magyar megfelelője zöldre mosás vagy zöldre festés, az a reklámstratégia, amikor egy cég környezetbarátnak tünteti fel magát vagy egy termékét. A cégek azért folyamodnak ehhez a zöld álcához, mert ezzel magukhoz tudják csalogatni azokat a vásárlókat, akik fontosnak tartják a környezetvédelmet. A zöldített tálalás azt az illúziót kelti, hogy az adott termék előállítása és használata nem árt a környezetnek, de ez a legtöbb esetben nem így van. Amikor egy cég el akarja hitetni a vásárlóival, hogy a terméke környezetbarát, miközben nem az, gyakran többet költ ennek hirdetésére, mint a tényleges környezettudatosságra.) leleplezésével és a szigorúbb fogyasztóvédelmi intézkedések bevezetésével, az eladatlan, vagy visszavett textiltermékek megsemmisítésének betiltásával, valamint a nagy mennyiségben előállított olcsó és gyenge minőségű ruházat, a fast fashion problémájának megoldásával.
Amennyiben a stratégiát sikerül megvalósítani, a fogyasztók jobb minőségű, fenntarthatóbb és környezetkímélőbb ruházati cikkekhez juthatnak. Egyúttal hozzáférhetőbbé kívánják tenni azokat a szolgáltatásokat, melyek a ruházat javítására, ismételt viselhetővé tételére irányulnak.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
