Május 26-án, áldozócsütörtökön nyílt meg a MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában Xantus Géza kiállítása, aki személyesen jött el Csíkszeredából, hogy találkozzon kassai közönségével. Szintén jelen volt Lőrincz Csaba, a Hargita Népe Lapkiadó igazgatója, valamint Sarány István felelős szerkesztő. A kiadó katalógust jelentetett meg, melynek bemutatására is sor került.
A kiállítást Kovács Ágnes, a MaJel Rovás Központ igazgatója nyitotta meg, aki bemutatta a művészt.
Xantus szorosan kötődik szűkebb és tágabb szülőhelyéhez, Erdélyhez – mondta –, de Budapesthez vagy Rómához is. Magyarságához, de ugyanúgy a keresztény európai értékekhez és az azokat megtestesítő helyekhez is kapcsolódik.
A negyvenes évei elején érett alkotóként jutott el a római Accademia di Belle Arti (Szépművészeti Akadémia) festészeti karára. De bárhol is járt, szülővárosa, Csíkszereda és környéke, mindenekelőtt Csíksomlyó hitet, helytállást, szeretetet sugárzó szellemisége döntő módon meghatározta művészete egészét.
Művészetéből és a most kiállított művekből sugárzik az időtlenség, a spiritualitás és szakralitás, ám a gravitáció hiánya is.
Színeiben visszafogottság és lírai kiegyensúlyozottság érhető tetten, szerkezete finom harmónia. Az áradó fények özönében könnyen ráhangolódhatunk a transzcendenciára. Sokatmondó például a Ferenc pápának csíksomlyói látogatása alkalmával adományozott alkotásának a címe: Ahol az ég és föld találkozik. Itt egyszerre van jelen a földi és az égi, az emberi és a szellemi, elmélyült tárgyi és technikai tudás és a mély hit.
Xantus mondhatni minden képe emberalakos. Viszont ritkán van olyan festménye, amelyen ismert, konkrét személyiséget örökít meg. Portréi többnyire összetett munkák, nagyobb kompozíciók részelemei.
A Fénykereső (Fotó: Dolinák Viktor)
Kovács fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Xantus egyike volt azon pályázóknak, akik a kassai főkonzulátus felhívására az aradi vértanúk portréinak hiteles megfestésére vállalkoztak. Kiváló munkáit ugyan nem választották ki, de egy kiállítási alkalmat biztosítottak számára Kassán.
„Pályája első szakaszában főleg az ex librisek mutatták meg, mennyire hitelesek, lényegre törőek és valósághűek az arcképei” – közölte Kovács. – A nevét ezek tették közismertté. Így grafikusi vénája ezen a téren teljesedett ki. „Az ex librisekből nagyobb, monumentális fogantatású sorozatok, grafikai lapok, képek nőttek ki, amelyeket az olaszországi élmények éppúgy áthatottak, mint a bibliai történetek, látomások és az ikonográfiai ismeretek.”
Ez a rendhagyó pálya egyházi és művészi elhivatottság bűvkörében alakult. „Az ex libristől, kisgrafikától a monumentális feladatokig, a rajztól a nagy olajművekig, freskókig, a kisplasztikáktól a köztéri szobrokig, a liturgikus alkotásoktól – oltárképek, keresztutak, korpuszok és szentek szobrai – a személyes miniatűr grafikákig, szinte mindenben kipróbálta tehetségét.”
A megnyitón bemutatták Xantus Fénykereső című, az eddigi munkásságát átfogóan bemutató albumát, amelyet a Hargita Népe Lapkiadó jelentetett meg.
Kovács ebből idézett: „Aligha van még egy olyan elhivatott mai művészünk, aki annyira otthonosan és kitartóan, ugyanakkora művészi termékenységgel és igényességgel alkotna, dolgozna az egyházművészet terén, mint Xantus Géza. Erdélyben biztosan nincs. Egész eddigi pályáján folyamatosan voltak jelen azok az alkotói kihívások, amelyekkel templomok, kápolnák, egyházi épületek, kegyhelyek művészi, spirituális kincsestárát, látványvilágát gazdagíthatta.” Kovács ezért örömmel jelentette ki, Xantus a Felvidéken rátalált művészi ikerpárjára, Szabó Ottó személyében, akiről pontosan ugyanezt lehetne elmondani, mint róla. Ezért javasolta, behatóbban ismerjék meg egymás művészetét!
Az Erdélybe vándorolt görög eredetű Xantus családból származó festő munkássága egyéni színt képvisel. Karakteres, egyedi, senkivel és semmivel össze nem téveszthető. Helyhez kötődik, így jelképrendszerét annak embere érti. Ugyanakkor egyetemes jellegű, mivel témái a keresztény kultúrán nevelkedett ember számára közérthetőek és értelmezhetőek. Alkotásai a képzőművészet örök témái: a bibliai történetek, allegóriák, a táj és az emberi test szépsége, a lélek rejtelmei. Mély hit, elmélyült tárgyi és technikai tudás jellemzi. Az előbbi a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán elsajátított teológiai ismeretek eredménye, az utóbbi pedig a római akadémia festészeti karán szerzett tudás gyümölcse.
A kiállítás június 21-ig tekinthető meg minden hétköznap 10 és 18 óra között az Erzsébet utca 42. alatti FiguratiF Galériában, Kassán.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
