A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium filmklubjának keretében, a Csillagházban nyilvános vetítésen is bemutatták június 21-én a Magyarság Háza Hátrányokból építkező siker című filmjét, az iskolában pedig 23-án tekintették azt meg a diákok.
„Hogy mi a sors és mi az élet – az az igazság, hogy nem nagyon tisztázódott bennem ez még. De azt tudom, hogy az életnek van sorsa, és a sorsnak van élete” – idézte Cserhalmi Györgyöt Főző Zsolt a nyilvános vetítésen.
Főző Zsolt, a gimnázium igazgatóhelyettese, a filmklub vezetője üdvözölte a szép számban megjelent érdeklődőket. Az alkotók közt kiemelte Benedek Lászlót, aki azóta sajnos elhunyt.
A vetítésen részt vettek a film főszereplői és alkotói. Ott volt Juhász Péter sebész főorvos és felesége, Vörös Előd operatőr és vágó, Balázs Emese, a film rendezője, az alkotócsapat vezetője.
A Magyarság Háza 2020-ban a nemzeti összetartozás éve alkalmából kezdett bele annak a portrésorozatnak a megvalósításába, amelynek eredményeként 53 dokumentumfilmet sikerült elkészíteni szerte a Kárpát-medencében.
(Fotó: HE/Felvidék.ma)
A Juhász Péter rimaszombati sebész főorvosról szóló portré a Magyarság Háza Mi, magyarok című sorozatának egyik darabja. A premierje 2022. április 14-én Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban (Magyarság Háza Filmklub Extra) volt az alkotók és a főszereplők részvételével.
Iskolai filmklubok
A református gimnáziumban is kialakítottak egy filmklubot, ahol majd megtekintik mind az 53 filmet, így megismerkedhetnek a magyarlakta területek és emberek jellegzetességeivel.
„Most a hozzánk legközelebb álló filmet vetítjük. A Hátrányokból építkező siker című portréfilm szerintem tanulságos, s a diákjaink számára is motiváló jellegű lehet. Bízom benne, hogy nemcsak nekik, de a vetítésen megjelenteknek is büszkeségre adott okot. Tudatosíthattuk, mi, gömöriek, hogy elég körülnéznünk, s nagyon sok értékes embert találunk a környezetünkben. Külön öröm, hogy ezt a Magyarság Háza is észrevette, s az egyik ilyen kiemelkedő személyről, Juhász Péterről készített filmet” – mondta Főző Zsolt.
(Fotó: HE/Felvidék.ma)
Külön köszönetét fejezte ki, hogy ezt a filmet ezúttal a rimaszombati közönség is megtekinthette.
Balázs Emese, a film rendezője, s egyben a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás szervezője elmondta, hogy a filmvetítésekkel a Magyarság Házának az a célja, hogy kis közösségekben, családias légkörben valósuljanak meg. A további céljuk pedig az, hogy iskolai filmklubok jöjjenek létre, s azok keretében ismerkedjenek meg a diákok a történetekkel.
„Nekem külön öröm, hogy a Felvidéken az elsők között áprilisban elindulhatott egyszerre 9 helyszínen, középiskolákban az iskolai filmklub” – mondta Balázs Emese. Így vetítések valósulnak meg Somorján, Dunaszerdahelyen, Karván, Komáromban és Rimaszombatban.
„Nagyon örülök, hogy Rimaszombatban is sikerült megállapodnunk a filmklub működtetésében. Mindenki szeret odahaza megmutatkozni, így úgy gondolom, hogy nekünk sem kell szégyenkeznünk semmiért, s nagyon értékes gondolatokat osztott meg velünk Péter is, akkor miért pont Gömör maradt volna ki a filmvetítésekből” – tette hozzá Balázs Emese.
(Fotó: HE/Felvidék.ma)
Kifejtette, hogy most ugyan 9 filmklub indult el, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet csatlakozni. Ősszel, ha minden jól megy, újabbak indulhatnak, s bekapcsolódik a Vajdaság és Kárpátalja is.
Hátrányokból építkező siker
Juhász Péterrel a volt Gömör-Kishont vármegyének a legdélebbi csücskén, a Barkóságban, Gesztete község határában forgattak, ami számára a gyerekkort, a szabad természetet és a kötöttségek nélküli létet jelenti. Kifejtette, mint magyar embernek, nagyon fontos neki a szabadság.
Az apai nagyanyja 95 évet élt, s lényegesnek tartja azt a tudást és az életszemléletet, amit tőle kapott: hogy vannak dolgok, amelyeket alázattal el kell fogadni, s vinni kell a terheket, tovább kell tudni menni, mindig fel kell tudni állni. A nagymama hitben élte le életét, a családjáért élt, s mindent emelt fővel fogadott.
(Fotó: HE/Felvidék.ma)
Nehéz gyermekkora volt, tízéves korában elhunyt az édesanyja, s ez vezette arra, hogy orvos legyen. Majd az egész élete erre fonódott, maga az iskola, a maximalizmusa, s az a megérzése, hogy az életútja a gyógyítás. Az orvosi egyetemet Prágában végezte. A rimaszombati kórház sebész főorvosa lett.
Úgy véli, hogy azt a többletet, amit „odafentről” kapunk, tovább kell adni, mert a lét értelme, hogy javuljon az élet, s az a világ, amiben élünk.
Kifejtette, amikor gyógyít, úgy érzi, mintha össze lenne kötve egy láthatatlan fonallal, és spontán jönnek a megoldások.
Jelenleg megyei és városi képviselőként is tevékenykedik. „Azt csinálom, amiről úgy gondolom, a magyarságom, a fajtám, a közösségem számára a legcélravezetőbb. Rimaszombatban egy kétnyelvű sebészeti osztályt megtartani sokkal fontosabb, mint eltékozolni az időt olyan dolgokra, amit más is meg tud csinálni” – nyilatkozta a filmben.
(Fotó: HE/Felvidék.ma)
A magyarság meghatározó lett az ő és két öccse életében. Mint mondja, ebben közrejátszott édesapjuk, aki erős magyar érzelmű ember volt. Mindamellett, hogy részt vállal közösségek alakításában, építésében, nagyon jól érzi magát egyedül. A kikapcsolódást a természetben, a vadászatban találja meg.
A filmben bemutatták Rimaszombat városát is, ahol ma él és dolgozik. Feleségével négy gyermeket nevelnek, sokat tanulnak egymástól, időt áldoznak egymásra, s mindezt igyekszenek jó lelki állapotban megélni.
Elkezdett a keleti gyógyászattal, akupunktúrával, biorezonanciával is foglalkozni.
Maga is sokszor rácsodálkozik, hogy Isten és ember között mennyi olyan dolog van, amit még nem ismerünk.
(Fotó: HE/Felvidék.ma)
Az orvoslás is változik, s ezzel együtt a társadalom is. Úgy véli, mindenkinek befelé kell fordulnia, s el kell érni, hogy amit kimondunk, az legyen, amit gondolunk. Ebben a világban ugyanis semmi sem az, aminek látszik.
„Egy olyan világkorszakváltásnak vagyunk a részesei, amely lehet, hogy zavaros lesz, de mindenképpen egy lehetőség, hogy egy igazságosabb, s talán egy tisztességesebb világ alakuljon ki. Most nem mondjuk ki az igazat, áltatjuk magunkat és az egész közeget, amiben mozgunk. Az eredmény az, hogy egy csomó elégedetlen és boldogtalan ember van” – véli Juhász Péter.
Hozzátette, egy bizonyos kritikus tömeg elérésénél, egyfelé irányuló tudati energia alapján képes elindulni a változás. Ehhez az kell, hogy egyre több ember legyen tudatos, s az önismeret útjára lépjen. Ez egyben lelki fejlődés is és kapu fölfelé, ahonnan mindig megkapja az ember a sugallatot, hogy mi az, amit tennie kell.
„Figyelni kell, s le kell csendesíteni az egót” – szögezte le Juhász Péter.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
