Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
Hozzátette,
a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívása sérti a NATO egységét, Magyarország semmilyen érdemi integrációs közeledést nem fog támogatni, amíg helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülésének szünetében elmondta, reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, aki megerősítette, hogy Magyarország olyan megbízható szövetséges, amely hozzátesz a katonai szervezet erejéhez.
„Magyarország hozzátesz az európai és a transzatlanti közösség biztonságához, megbízható NATO-szövetséges. Azonban mi a NATO-ra értékközösségként is tekintünk (…) Ezért fontosnak tartjuk, hogy a NATO-hoz csak olyan országok kerülhessenek közelebb, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti közösségek jogait”.
„Ma Ukrajnában sajnos nem ez a helyzet. Persze ez a helyzet nem újkeletű, 2015 óta gyakorlatilag folyamatosan csorbítják a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti közösség jogait”
– tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a kormány ezért az elmúlt években folyamatosan blokkolta a NATO-Ukrajna Bizottság összehívását miniszteri szinten, így erre nem is került sor mindeddig.
Kiemelte: bár a nemzetközi térben nagy a nyomás Magyarországon, hogy adja fel a kárpátaljai magyar nemzeti közösség védelmét, a NATO-főtitkár megértést tanúsított a kérdésben, és komolyan vette ezt az aggodalmat.
„Azonban a főtitkár azt közölte, hogy különböző okok miatt, amelyeknek részletezése nem az én tisztem, össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak, dacára annak, hogy mi azt gondoljuk, hogy ezen ülés összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor” – tudatta. „Ez a döntés sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet, ugyanakkor nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük a főtitkár döntését” – fogalmazott.
Hozzátette: Stoltenberg ígéretet tett rá, hogy ezen ülésen teret ad a kisebbségvédelemmel kapcsolatos felvetéseknek.
Leszögezte:
„természetesen kitartunk az eredeti álláspontunk mellett, szeretném világossá tenni, hogy semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az Európai Unió irányába Ukrajna vonatkozásában mindaddig nem fogunk támogatni, amíg Ukrajnában helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait”.
„Bármilyen nagy is lesz a nyomás, nem fogjuk feladni a kárpátaljai magyarok védelmét, továbbra is ki fogunk állni a kárpátaljai magyarokért” – mondta.
Magyarország NATO-n belüli szerepvállalásáról elmondta, a kormány büszke a honvédség erejét növelő fejlesztésekre, és hazánk rövidesen teljesíteni fogja azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, ennek 20 százalékát pedig fejlesztésekre, ami már most is megvalósul.
„E két elvárásból Magyarország az egyiket már most teljesíti, bőven a határidő és az ígéretek előtt. Ráadásul a hónap végén fontos mérföldkőhöz ér Magyarország hozzájárulása a NATO erejéhez, ugyanis eléri kezdeti műveleti képességét az a többnemzeti hadosztályparancsnokság, amely Székesfehérvárra települ” – húzta alá.
Hozzátette, ennek jelentőségét mutatja, hogy a magyar védelmi miniszter meghívására ebből az alkalomból Magyarországra látogat a NATO európai erőinek főparancsnoka.
A miniszter kitért a Kadri Simson európai uniós energiaügyi biztossal folytatott megbeszélésére is, és aláhúzta, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, köszönhetően az elmúlt évek bátor beruházásainak, amelyeket bizonyos esetekben fenyegetések ellenére valósítottak meg.
„Ha nem építettünk volna gázvezetéket a déli-délkeleti irányba, akkor Magyarország földgázellátása ma fizikailag lehetetlen lenne, de tekintettel a bátor beruházásokra és bátor döntésekre, Magyarország energiaellátása biztonságban van”
Kiemelte: a diverzifikációhoz komoly infrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség a térségben, és ez ügyben Magyarország együtt fog fellépni Bulgáriával, Görögországgal és Romániával.
„Erről tárgyaltam az energetikai biztossal, s kértem tőle, hogy kezeljék ezt európai ügyként. Brüsszelből ugyanis folyamatos a nyomás, amelyek abba az irányba nyomják a tagállamokat, hogy más forrásokból vásároljanak földgázt az eddigiekhez képest. De azt tudjuk, hogy a földgázvásárláshoz nem csak földgáz kell, hanem csővezeték is, amin szállítani lehet” – közölte.
„Az energiaellátás diverzifikálásának kérdése igenis európai kérdés, hiszen Brüsszelből erőltetik, és ha európai kérdés, akkor európai források is kellenek hozzá”
– jelentette ki.
Érintette azt a „méltatlan helyzetet” is, hogy a horvát olajtársaság elutasította a Mol azon törekvését, hogy hosszú távú kapacitáslekötési szerződés jöjjön létre, és ehelyett csak három hónapokra hajlandó meghosszabbítani a szerződéseket.
„Kihasználva a háborús helyzetet, a horvátok a piaci ár sokszorosát kérik a Moltól tranzitdíjként az adriai vezetéken történő olajszállításkor” – tette hozzá, rámutatva, hogy bár fél éve ígérgetik a kapacitásbővítő beruházásokat, ezen a téren máig nem történt semmi.
„Ez nem csak horvát felelősség, ez brüsszeli felelősség is, hiszen az megint csak európai kérdés, hogy adott esetben a háború miatt ellehetetlenült szállítási útvonalak alternatív útvonalai rendelkezésre álljanak szükség esetén” – szögezte le.
(MTI)
