A komáromi önkormányzat 4. ülésén döntés született a komáromi Pro Urbe-díjasokról. Jövő héten szerdán, április 26-án a Dél-Komárommal közösen tartott ünnepi testületi ülésen Szénássy Árpád posztumusz és Gráfel Lajos kapják Észak-Komárom legrangosabb díját, melynek átadása első alkalommal kerül megrendezésre a felújított Csillagerődben.
Szénássy Árpád történész, író, könyv- és lapkiadó 2005-ben, mindössze 52 évesen tragikus hirtelenséggel hunyt el. Személyében nemcsak Komárom, de a szlovákiai magyar közösség is a kulturális élet egyik jelentős személyiségét veszítette el. Hátrahagyott gazdag életműve rendkívül fontos az egyetemes magyarság számára is. A prágai Mezőgazdasági Egyetemen szerezte agrármérnöki oklevelét, ahonnan szülővárosába, Komáromba tért vissza. A rendszerváltás folyamatában tevékenyen részt vett, majd 1990 és 1995 között Komárom város alpolgármesterévé választották. 1995-től kezdődően a Komáromi Nyomda és Kiadó társtulajdonosaként, illetve a KT igazgatójaként fejtette ki gyümölcsöző könyv- és lapkiadói munkásságát, több mint 100 helytörténeti füzet és könyv jelent meg kiadója gondozásában.
Elévülhetetlen érdemei között tartják számon, hogy egyik legfőbb szorgalmazója volt annak, hogy Komáromnak saját egyeteme legyen, ezért 1991-ben ő lett az ezt a folyamatot elősegítő Schola Comaromiensis Alapítvány elnöke.
Munkásságát különböző díjakkal is elismerték, többek között 2000-ben díjat kapott kimagasló honismereti munkájáért, 2004-ben a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, 2007-ben pedig a Rákóczi Szövetség posztumusz Esterházy János Emlékplakettet adományozott neki. Bogyarét község díszpolgáraként emléktábla viseli a nevét, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, valamint a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tagjai az irodalmi jellegű Jókai-díjjal évek óta fejet hajtanak emléke előtt. A mai testületi ülésen a képviselők 18 szavazattal támogatták jelölését.
Gráfel Lajos (Ľudovít Gráfel) helytörténész jelölését 15 szavazattal támogatta a képviselő-testület, aki 1991-től 2019-ig dolgozott a városi hivatal kötelékében.
Munkája legfontosabb részét a műemlékvédelmi felújítások képezték. Nevéhez fűződik a komáromi erődrendszer 1985-ben nemzeti műemlékké, és Komárom városközpontjának 1990-ben műemlékvédelmi övezetté való nyilvánítása.
Több városi műemlék felújítását és megmentését indítványozta, részese volt sok-sok műemlékvédelmi tervezet és program a kidolgozásának, jó néhány felújítási munka közvetlen előkészítője, irányítója és felügyelője volt.
Ezek közül a legfontosabbak talán az erődrendszerhez kapcsolódó feladatok: a VI. bástya Európa Nostra díjjal jutalmazott felújítása, a Tiszti pavilon helyreállítása, valamint a központi erődben 2019-ig, a városi hivatal felügyelete mellett elvégzett felújítási munkák: a volt lőszerraktár és a Madonna-bástya egy része, a Lipót-kapu, a Ferdinánd-kapu és a kaszárnyaépület tetőszerkezetének műemléki helyreállítása. 2007-ben a szlovák kulturális miniszter díját vehette át, amiért kidolgozta a komáromi erődrendszer dokumentációs anyagát. 2021-ben Észak-Komárom polgármestere Polgármesteri-díjban részesítette.
Idén nem osztanak Díszpolgári címet, ugyanis a február 28-ai határidőig nem érkezett a címre javaslat.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
