A magyar kormányzati külpolitika egyik fő célja a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok fejlesztése, mivel a két országot több dolog köti össze, mint ami elválasztja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szlovák kollégáját fogadta hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Miroslav Wlachovskýval tartott közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy ez a látogatás is mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatokra szánt kiemelt figyelem és elkötelezettség kölcsönös a Duna mindkét oldalán.
https://felvidek.ma/2023/07/wlachovsky-szlovakia-erdeke-hogy-normalis-kapcsolata-legyen-magyarorszaggal/
Magyarországnak Szlovákiával van a leghosszabb határszakasza, a szomszédos államok közül Szlovákia Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere, illetve jelentős magyar közösség él Szlovákiában – sorolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Emlékeztetett arra is, hogy míg 2010-ben csak 22 határátkelési pont volt a két ország között, idén ezek száma 40-re nő. „Ez jelentős előrelépés és praktikus kifejeződése mindannak, amiről akkor beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy több minden köt minket össze, mint ami elválaszt” – fogalmazott.
„Éppen ezért tehát Magyarországon a külpolitikának mindig egy stratégiai céljának kell lennie, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük” – tette hozzá.
Miroslav Wlachovský szlovák külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Budapesten, a minisztériumban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Közép-Európa „sorsközösségként” hasonló kihívásokkal néz szembe a biztonság, az energiaellátás és a migrációs nyomás terén.
Az első témáról közölte, hogy Magyarország július elsejétől részt vesz a légtérvédelmi feladatok ellátásában Szlovákiában, rotációs alapon.
„Minél inkább biztonságban van Szlovákia, annál inkább biztonságban vagyunk mi is, ez fordítva is így van” – mondta.
Kitért az energiaellátási krízisre is.
Kiemelte, hogy mindkét állam tagja az európai nukleáris koalíciónak, fellépnek az olcsó, biztonságos és fenntartható áramtermelési módszernek számító atomenergia elleni negatív diszkriminációval szemben, s ragaszkodnak ahhoz, hogy az energiamix összeállítása továbbra is maradjon nemzeti hatáskörben.
„Sajnos sokszor szembesülünk ideológiai támadásokkal a nukleáris energia kapcsán, de mi ezeket soha nem fogadjuk el, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a nukleáris energiát tudjuk használni” – tudatta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy a felek a villamosenergia-ellátás terén is sokat segítenek egymásnak, mára a hálózatok összekötése megtörtént az ország mindkét felében.
Érintette az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciókat is.
Figyelmeztetett, hogy az év végén lejár egy fontos kivétel, amelynek alapján a Mol-csoporthoz tartozó szlovák Slovnaft értékesíthet orosz kőolajból származó olajtermékeket Csehországban.
Kiemelte: a vállalat óriási, százmillió eurós beruházásokba kezdett, hogy a pozsonyi finomítója képessé váljon más forrásból származó kőolaj feldolgozására is, de a munkálatokhoz még egy évre van szükség.
„Ezért azt kérjük az Európai Uniótól, hogy hosszabbítsa meg egy évvel ezt a szankciós kivételt” – húzta alá.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a zágrábi kormány, a jelenlegi háborús helyzetet kihasználva, a piaci ár körülbelül négyszeresére emelte a tranzitdíjakat az oroszországi import alternatívájaként megjelenő horvátországi szállítási útvonalon, ami súlyos terhet ró a magyar és a szlovák kőolajellátásra is, ráadásul nehezíti a diverzifikációt.
„Mi azt gondoljuk, hogy tisztességtelen dolog az, hogyha valaki a háborús helyzeten nyerészkedik, főleg akkor, amikor más országok energiaellátásának biztonságáról van szó” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) hivatalában fogadja Miroslav Wlachovský szlovák külügyminisztert (Fotó:
MTI/Balogh Zoltán)
A migráció ügyét taglalva leszögezte, hogy Magyarország határozottan elutasítja a kötelező EU-s letelepítési kvótákat.
„Ha szolidaritásról beszélünk, akkor a szolidaritás részének szeretnénk tudni a határvédelem érdekében tett erőfeszítéseket” – jelentette ki.
„Magyarország sok tíz-százmilliárd forintot költött arra, hogy megvédje az Európai Unió külső határát, ehhez gyakorlatilag semmilyen támogatást Brüsszelből nem kaptunk” – sérelmezte.
Ugyanakkor üdvözölte, hogy a szlovák hatóságok rendőrök és határőrök küldésével segítik hazánkat a határok védelmében. Illetve közölte, hogy tárgyalások zajlanak közös járőrszolgálatokról is, hogy így is hatékonyabbá lehessen tenni a fellépést az illegális bevándorlás és az embercsempészek ellen.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva sok sikert kívánt a francia szerveknek a rend és a nyugalom helyreállításában. Ezzel összefüggésben pedig egyértelműnek nevezte, hogy illúzióvá vált az a nyugat-európai álom, amely „a más kultúrából tömegesen, sokszor illegálisan és erőszakosan érkező emberek társadalmi integrációjára vonatkozott”.
„Éppen ezért az illegális migráció inspirálása, bátorítása helyett végre az illegális migráció megállítására kellene koncentrálni” – mondta.
Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólva közölte, hogy háborúban álló ország esetében erről szó sem lehet.
„Ezt egyébként el szokta ismerni a külügyminiszter kollégák döntő többsége is zárt vagy szűk körű beszélgetéseken, az más kérdés, hogy nyilvánosan már más hangzik el” – fejtette ki.
Ismételten aláhúzta azt, hogy egyházi együttműködés keretében érkezett nemrég Oroszországról Magyarországra a tizenegy volt hadifogoly, akik Magyarországon szabadon mozoghatnak, azt csinálnak, amit akarnak, azzal lépnek kapcsolatban, akivel akarnak.
(mti/Felvidék.ma)
