Juhász István hanvai mecénás, magánvállalkozó barátai, ismerősei rendszeresen szép számban vesznek részt az általa meghirdetett rendezvényeken. Legutóbb Benedek László emléktábláját avatták fel közösen.
Mint arról korábban már képes riportunkban beszámoltunk, A Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás Hanván szervezte meg a II. Benedek László Emléknapot, a néhai fotóművész, barlangász, a Magyar Kultúra Lovagja tiszteletére.
Juhász István az Agrárius Kft. és a maga nevében köszöntötte a vendégeket a cége központjában.
„Már évtizedek óta arra törekszünk, hogy minden híres hanvai embernek, illetve azoknak, akik itt éltek és alkottak a közelünkben, az emlékét megőrizzük. A hanvai református egyházzal közösen megépítettük és felújítottuk a hanvai kastélyt, ahol ma idősotthont működtetünk.
A későbbiekben méltó emléket állítottunk a hanvai kúria utolsó gazdájának, a közismert Hanvay Zoltánnak és több jeles személyiségnek. Aztán megmentettük Igo Aladár fafaragónk összes kültéri szobrát, fafaragásait. Utána megépítettük itt A gólyához – Nefelejcs Kávézót és Cukrászdát, melynek tetőterében Igo Aladárnak egy emlékszobát alakítottunk ki, Tóth Elemér költőnek pedig a könyvtárát helyeztük el.
Itt az udvaron szobrot is állítottunk Tóth Elemérnek, Mács Józsefnek és Igo Aladárnak, a falon pedig jobbra domborműves emléktáblát Pelikán István szobrásznak, aki a szobrokat készítette. A bal oldalra pedig Benedek László emléktáblája került, amit szeretnék megköszönni Pelikán mester tanítványának, Kamil Papučíknak. Hiszem, hogy még sok mindent fog itt alkotni” – foglalta össze Juhász István.
Továbbá elárulta, hogy most van folyamatban a legnagyobb munkájuk, a pusztulásra ítélt Ebeczky-kúria felújítása, a hozzá tartozó összes gazdasági épülettel, amit más módon szeretnének a jövőben kihasználni.
„Nagyon nagy feladatunk lesz, ha meg is építjük ezt a kúriát, hogy megtöltsük élettel. Azt szeretném, ha ez a kúria a gömöri magyarság kulturális, lelki fogódzkodója lenne, ha ott találkozunk, akkor ott jól érezzük magunkat” – tette hozzá Juhász István.
Kifejtette, hogy minden Rimaszécsen indult 32 évvel ezelőtt. „Akkor jöttük össze: B. Kovács István, Benedek László és én. Mindaz, amit itt megvalósítottunk, Rimaszécsen nem sikerült, de a gondolat onnan származik. S életünk végéig azon fogunk fáradozni, hogy mindent, amit ott, akkor eldöntöttünk, megcsináljuk és megépítsük. Már csak ketten maradtunk. Mert nemcsak azért mentjük meg ezeket, hogy emlékezhessünk rá, hanem azért is, hogy példát mutassunk az utánunk következőknek, hogy erősítsük bennük a reményt, hogy van élet a Sajó mentén is” – mondta.
Itt a Sajó mentén is érdemes élni, alkotni, s létre hozni mindent, ami maradandó a magyarság szempontjából – tette hozzá.
Majd így folytatta: Hanvának a magyar történelemben méltó helye van. Itt élt Tompa Mihály református lelkipásztor és költő, s azok, akiknek itt van a szobra.
„Egyszer egy alkalommal Darvas Pál könyvében olvastam, hogy amikor Arany János és Petőfi Sándor eljöttek Tompa Mihályhoz, a csillagok is szebben ragyogtak. Kívánom mindenkinek, hogy ezt a csillagot az én szeretett falumból, Hanváról is vigyék el magukkal. Vezéreljen ez a csillag mindenkit az összetartozás, a jólelkűség, a szeretet, a megbecsülés, az emberi elismerés felé. Mindig ott ragyogjon felettünk, s hozza vissza a vendégeket ide. Köszönöm mindenkinek, aki ezúttal is eljött néhai Benedek László táblájának az avatására” – mondta Juhász István.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)