Minden elismerést és megbecsülést megérdemelnek azok az emberek, akik nemcsak jelenünk, hanem a jövőnk, megmaradásunk érdekében is dolgoznak. A jövő biztosítása, az értékmentés munkált azokban a bodrogközi emberekben is, akik Királyhelmecen 2018 májusában megalapították a Tempora Orientia – A Jövő Nemzedékek, Dél-Zemplén Kultúrájáért és Fejlődéséért Polgári Társulást és komoly tervekkel láttak munkához. Az elhatározás a térség magyarságának megmaradására, továbbá a népi hagyományok továbbadására, elődeink gazdag örökségének megbecsülésére alapult. Tudatosították, hogy kötelességük fenntartani, a gyerekeknek bemutatni, megtanítani mindezt, mert csak így maradhatnak meg a jövőnek is.
Leczo Bernadett, a Polgári Társulás elnöke, a Királyhelmeci Közös Tanügyi Hivatal vezetője a Felvidék.ma megkeresésére elmondta, hogy évekkel ezelőtt rádöbbentek, a helyi szlovák alapiskolába jár a tanköteles gyerekek kétharmada, a magyar alapiskolába pedig mindössze egyharmada. A népszámlálási adatok pedig mást mutattak a nemzetiségi arány megoszlásában. Úgy látták, ezekre a rémísztő adatokra megoldást kell találniuk. Keresni kezdték a kapcsolatokat, a lehetőségeket a helyzetre. Így jutottak el a Rákóczi Szövetség munkatársaihoz, Gabri Rudolfhoz, a Rákóczi Hálózat vezetőjéhez, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetőjéhez, Farkas Józsefhez, és megszületett az ötlet, hogy a néphagyományok újjáélesztése, a néptánc, a népzene oktatása, a kézműves foglalkozások beindítása erősíthetik a gyerekekben a nemzettudatot és a szülők is megérthetik, hogy magyar gyereknek magyar iskolában a helye. A szervezés során egyértelművé vált, hogy addig sok lehetőséget, a Rákóczi Szövetség és egyéb szervezetek kínálta alkalmakat nem használták ki.
Mára szerencsére beigazolódott, hogy jó utat választottak. A Bodrog Tanoda, illetve a Polgári Társulás beindította azokat a programokat, amely eddig nem működtek városukban és térségükben.
Azóta bekapcsolódtak az óvodaprogramba, a Ringató foglalkozásoknak is otthont adtak, betanítják a jelentős ünnepekhez kötődő műsorokat, népszerűsítik a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási programját. Mindezekre jelentős segítséget kapnak a Bethlen Gábor és a Csoóri Sándor Alaptól, Királyhelmec Önkormányzatától, valamint Kassa Megye Önkormányzatától. A Bodrog Tanoda így mára már fogalom lett a városban és a térségben. A helyi Helmeczy Mihály Alapiskola egyik szárnyában kaptak helyet, ahol rendszeres munka zajlik. Külön előny, hogy a helyiségeket térítésmentesen bocsátotta rendelkezésükre az önkormányzat. Mintegy harminc gyerkőc tanulja itt a néptánc alapjait, a népi hangszeres zenét és különféle népi kézműves mesterségeket.
Mint Leczo Bernadett a továbbiakban kifejtette, a tanoda rendszeres látogatói körében nagy népszerűsége van a hangszeres zeneoktatásnak. Pusko Márton, a népművészet ifjú mestere hegedülni, Kronauer Ferenc zenetanár nagybőgőzni, Penzer Flóra citerázni tanítja a gyerekeket. A hangszereket a társulás biztosítja az érdeklődőknek, azokon nemcsak a tanodában gyakorolhatnak, hanem kölcsönzik számukra, haza is vihetik. Bodrogközi Pulyák néven alakult néptánc-csoportjuk Nyiri Gábor vezetésével működik, a tagok ruháit, népviseletüket ugyancsak a társulás biztosította. A zeneoktatásban résztvevő gyerekekből a későbbiekben olyan zenekart szeretnének összeállítani, amely kísérhetné a tánccsoport bemutatóit. Ki kell emelni, hogy valamennyi foglalkozás, oktatás ingyenes. A szervezők, az oktatók részére felemelő érzés, hogy a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, a szülők pedig ugyancsak örülnek, hogy csemetéik ilyen értelmesen töltik szabadidejüket.
A népi kultúra elsajátítása életük része lett, hiszen a tanoda életre hívásának egyik célja is az volt, hogy a gyerekeket visszavezessék a népi kultúrához, megszerettessék velük annak értékeit.
A nyáron is egy hetet együtt töltöttek a Pulya Táborban, ahol a tanárok irányításával tovább bővítették tudásukat, de sor került kézműves foglalkozásokra, kirándultak Füzérradványra és Széphalomra is.
A negyedik alkalommal megszervezett tábor egyben a közösségépítést, a barátságok, kapcsolatok megerősítését is szolgálta. A gyerekek minden bizonnyal ráébredtek arra, hogy a technikai újdonságok mellett egyéb, fontosabb értékek szintén lehetnek az életükben.
A gyerekeken kívül a felnőtteket is bevonják működésükbe. A Szakkör: tudásunkkal kézen fogva foglalkozásaik keretében papírfonással, nemezeléssel, bútorfestéssel ismerkednek a felnőttek. Közben már készülnek a szeptember 15-én megrendezésre kerülő városi napokra, amelynek része a Csatrangos Országos Népzenei Fesztivál, és ezek programjaiba a tanítványaik is bekapcsolódnak.
Leczo Bernadett kihangsúlyozta, mennyire fontos számukra a tanoda népszerűsége. Az oktatásban résztvevő gyerekek mindenképpen gazdagodtak, de további céljuk még több gyerek bevonása a foglalkozásokba, a régi népi hangszerek megismertetése velük, és működésüket szeretnék kiterjeszteni a Királyhelmec környéki falvak gyerekei részére is.
Az iskolaválasztásban, a magyar iskola népszerűségében is vannak apró eredmények, az első lépéseket megtették, de még van mit tenni azért, hogy a magyar iskolába beíratott tanulók száma emelkedjen.
A tanoda jelenlegi növendékei azonban egyértelműen bizonyítják, hogy az itt tanultak visszavezették őket a gyökerekhez, ahhoz a gazdag népi kultúrkincshez, amelyet elődeink ránk hagytak.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)