Nincs hit cselekedet nélkül – a zsidó kultúra európai napja Komáromban

Könyvbemutató, tematikus városnézés, gasztronómiai előadás és zsidó étkek kóstolója, zenés előadás és koncert is várta az érdeklődőket a komáromi Tiszti pavilonban a zsidó kultúra európai napja rendezvényfolyamán. A Komáromi Zsidó Hitközség és a Komárom városa által közösen szervezett rendezvényen ünnepélyes keretek között adták át a Kehila-díjakat.

A szeptember 3-ai programsorozat tematikus városnézéssel vette kezdetét. A jelenlévők a komáromi zsidóság rejtett kincseivel ismerkedtek meg. A séta a Menház épületétől a Tiszti pavilonig tartott.

Lang Tamás előadása közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A történelmi épület dísztermében elsőként Lang Tamás mutatta be legújabb kötetét. A kettős kereszt árnyékában című kötet a szlovák államban 1939 és 1945 között lezajló zsidóüldözésről és zsidóellenes törvénykezésről szól.

A fotódokumentációval gazdagított előadásban kitért a Tiso-féle szlovák állam zsidókat érintő meghatározó intézkedéseire, politikai lépéseire. Részletezte a deportálások menetét. Kitért a holokausztot követő időszakra, amikor a túlélők visszatérve már nem találták egykori otthonaikat. Mint elhangzott, a magyar nyelvű szakirodalomban hiánypótló a nemrég megjelent könyv.

Zenés összeállítás Seres Rezsőről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Könnyedebb témaként gasztronómiai kiselőadásra is sor került. A kóser zsidó étkezés alapjaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Természetesen meg is kóstolhatták az elkészült étkeket.

A zsidó kultúra megismerését szolgálta dr. Kurucz Ákos rabbinak az őszi időszak ünnepeit bemutató előadása. Jelezte, a legtöbb zsidó ünnepnek van keresztény megfelelője. A hamarosan beköszöntő zsidó újévről szólt bővebben.

Dr. Kurucz Ákos (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Komáromhoz is kötődő Seres Rezső életútját több programpont is feldolgozta a vasárnapi eseményen. Elsőként zenés utazás által vázolták fel Seress Rezső nem mindennapi életútját. Az előadáson több ismert szerzeménye hangzott el.

Természetesen nem maradhatott el az „öngyilkosok himnusza” a Szomorú vasárnap sem.

Egy kiállítássorozat első állomásaként nyitották meg azt az öt panelből álló szabadtéri tárlatot, amely Seress Rezső életútját és munkásságát öleli fel. Az Ismert komáromi zsidó személyiségek elnevezésű kezdeményezésről nemsokára bővebben olvashatnak portálunkon. A magyar és szlovák nyelvű szabadtéri kiállítást a Tiszti pavilon előtti téren tekinthetik meg.

Kapusta Krisztina (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Komáromi Zsidó Hitközség immár húsz esztendeje adja át a Kehila-díjat a régió zsidó közösségeinek fennmaradásáért, a zsidó kultúra megőrzésért sokat tévő magánszemélyeknek és intézményeknek. Az idei évben öt személy kapta meg az elismerést. Két felvidéki magyar, két anyaországi, valamint egy szlovák díjazott ünnepélyes keretek között vehette át a délután folyamán az elismerést.

„Nincs hit cselekedet nélkül, ezt vallja a hitközség is. Ezt a szemléletet szem előtt tartva adományozták az idei díjakat” – hangzott el az átadón.

A komáromi hitközség javaslatára Kehila-díjban részesült Kapusta Krisztina, az ipolysági Honti Múzeum munkatársa, a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem zsidó kultúratörténet szakának hallgatója. Mint a laudációban elhangzott: az ipolysági zsidóság történetének kutatásáért.

Kövesdi Mónika (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A kezdeményezésére került sor többek között a holokauszt helyi gyermekáldozatai emlékét őrző botlatókő elhelyezésére, a zsidó temetőbeli kohanita kapu felújítására, továbbá ő volt az egykori gettó kapujánál elhelyezett emléktábla kezdeményezője, emellett ismeretterjesztő munkásságával sokat tesz az egykori helyi zsidóság életének felkutatása és bemutatása érdekében.

Ugyanakkor immár huzamosabb ideje dolgozik önkéntesek bevonásával a status quo zsidó temető tisztításán. Munkássága kiemelkedő a térségben – hangsúlyozták a díjátadón.

Litomericzky Nándor (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Kövesdi Mónika, a tatabányai Szenes Hanna Magyar–Izraeli Baráti Egyesület tagja, a tatai Kuny Domonkos Múzeum művészettörténésze a tatai zsidóság szerepét mutatta be a város történetében. A komáromi hitközség nagyra értékeli a zsidó közösség épített hagyatékának megmentéséért folytatott munkáját – jegyezték meg az átadón.

A komáromi Litomericzky Nándor építész szintén Kehila-díjban részesült. A laudációban elhangzott: a komáromi zsidó közösség épített emlékeinek kapcsolatos kutatásaiért érdemelte ki a díjat.

Peragovics Ferenc (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Korabeli sajtóból gyűjtött számos értékes cikket adott közre, mely eddig ismeretlen információkkal szolgált a komáromi zsidó lakossággal kapcsolatban. Hiánypótló a tevékenysége, a fellelt adatok megosztása a komáromi zsidóság aranykoráról – jegyezték meg a méltatásban.

Peragovics Ferenc, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tanára szintén a kitüntetettek közt volt, aki az utóbbi időben sokat ténykedett az esztergomi zsidóság múltjának felkutatásáért és bemutatásáért. Mások mellett botlatóköveket helyeztek el a kezdeményezésére Esztergomban.

Jozef Klement (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A zólyomi Jozef Klement már évek óta helyi és országos megemlékezéseket szervez El nem feledett szomszédok címmel. Mint elmondták, „kezdeményezései hozzájárulnak a további generációkban a tolerancia neveléséhez, egy jó világ teremtéséhez.”

Az igazán gazdag műsorfolyam a somorjai Samaria Klezmer Band koncertjével ért végett.