Azt még e pillanatban nem tudhatjuk, hogy az idei Nobel-békedíjat végre megkapja-e az ukrán elnök – talán ha az ENSZ-közgyűlésen a cipőjével a pulpitust verve hisztérikusan követelte volna, akkor nehezebb lenne neki ellenállni – mindenesetre aggodalomra nincs oka akkor sem, ha szorulna a hurok és pakolnia kellene a kilátástalanságba taszított népe haragja elől: nyugaton ugyanis bőségesen ki van tömve bankszámlákkal és ingatlanokkal.
Erről a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt Douglas Macgregor nyugalmazott amerikai ezredes, a Pentagon korábbi tanácsadója.
Aki figyelte az ukrajnai konfliktus eseményeit (melyek messze nem a tavaly megindított orosz invázióval kezdődtek), azok most joggal mondhatják: „Én ezt már hónapokkal ezelőtt megmondtam”. Merthogy ez a helyzet. Macgregor – pontokba szedve – a következőket állapította meg az USA és csicskásai által teremtett földi pokolról itt, a szomszédban:
- Ukrajna már megtett minden tőle telhetőt, teljesítőképessége végső határáig jutott, a kisebb, korlátozott jellegű támadások már csak az erő illúziójának fenntartására alkalmasak
- a legmodernebb nyugati haditechnika (Abrams tankok, F-16-osok) sem képesek ezen változtatni, mert hadsereget nem lehet a háború kellős közepén, varázsütésre építeni – ez hónapok, évek aprólékos tervezése és kemény munkája
- a NATO által nyújtott kiképzés és tanácsadás nem illeszkedik a kelet-ukrajnai hadviseléshez
- a háború emiatt most már az ún. Biden-fázisba jutott. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy Ukrajna katonai, gazdasági és pénzügyi értelemben az Egyesült Államok 51. állama lett, azaz:
- a Biden-adminisztráció gyakorlatilag Ukrajna tulajdonosává vált.
Ez az utóbbi megkülönböztetés fontos: a Biden-adminisztráció. Ami nem egyenlő Amerikával, és különösen nem az amerikaiakkal. Erről Macgregor így fogalmazott:
„Az amerikaiakat ritkán érdekli bármi is, ami a határaikon kívül történik és ha ők dönthetnének, valószínűleg tartózkodnának minden tengerentúli beavatkozástól vagy szövetségi rendszertől”.
Ettől még persze a hatalom a washingtoni hiénák kezében van, s ennek nemcsak az ukrán nép fizeti meg súlyos – köztük ember- – áldozatokkal az árát, de Európa és a világ is.
Kivéve talán Zelenszkijt, aki mint az amerikai ezredes az interjúban nyíltan kimondta:
„rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton. Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását.”
Az ember igazságérzete persze nehezen törődik bele az ilyesmibe, de kezünket a szívünkre: ha eltelne végre egy órácska anélkül, hogy a zöld emberke újabb követelését kelljen végighallgatnunk von der Leyen asszony újabb gusztustalan szerelmi vallomása kíséretében, azért csak fellélegeznénk egy kicsit. Ami ennél is fontosabb: el lehetne végre kezdeni a békéről tárgyalni, leállítani ezt a kegyetlen húsdarálót, amibe Európa is szégyentelenül és ész nélkül öntötte a pénzt.
Szűcs Dániel/Felvidék.ma