Már egy évvel ezelőtt is aggasztó hírként érkezett a Szlovák Nemzeti Bank, azaz az NBS jelentése, amely szerint több számjegyű emelkedés ment végbe a fogyasztói hitelek piacán. Akkor egy év alatt a bankhitelek összege 10,2 százalékkal emelkedett, és leginkább a lakáscélú kölcsönök iránt ugrott meg a kereslet. A hitelkereslet-robbanás hátterében az ingatlanok árának folyamatos emelkedése, valamint a magas infláció szülte gazdasági bizonytalanság és a megélhetés nehezebbé válása állt.
Az akkori prognosztizálások arról szóltak, hogy a gazdasági helyzet normalizálódásával a megélhetés könnyebb lesz, ám a statisztikák egy évvel később, 2023-ban ezt cáfolják.
Hónapról hónapra emelkedik a fogyasztói hitelállomány
A Trading Economics friss statisztikai elemzése szerint a szlovákiai fogyasztói hitelállomány 2023 szeptemberében 6 milliárd 159 millió euróra emelkedett az augusztus hónapban regisztrált 6 milliárd 130 millió euróról. Habár ez egy hónap alatt csupán fél százalékos emelkedést jelent, ám egyéves távlatban az hitelállomány összege 4,7 százalékkal nőtt. A vizsgált időszakban 2023 januárjában volt a legkevesebb a kihelyezett hitelösszeg, 5 milliárd 879 millió euróval. Ezt követően hónapról hónapra nőtt a lakossági kölcsönök összege, és augusztusban tetőzött is 6 milliárd 159 millió euróval a vizsgált időszakban. A szlovákiai fogyasztói hitelállomány így átlagosan 5 milliárd 988 millió euró volt az említett időszakban, ám a 2018-as novemberi tetőpontot, amikor 6 milliárd 701 millió euró volt a lakossági hitelállomány, még nem érte el a fogyasztói piac.
Nem lesz olcsóbb a hitel, mégis egyre többen veszik fel
Október végén, az Európai Központi Bank heti ülésén nem emelte tovább az eurózónás alapkamatot, amely természetesen a szlovákiai gazdaságra is hatással van. Ezzel a jegybank megszakította tavaly július óta tartó, tíz egymást követő kamatemelési sorozatát. Az eurózóna alapkamata 2022 júliusában még 0 százalék volt, azonban a tizedik emelés során, 2023 szeptemberében elérte a 4 és fél százalékot, amely 22 éves rekordnak számít.
Az európai jegybank drasztikus kamatemelési ciklusát a magas inflációs ráta indokolta, amely tavaly októberben az euróövezetben 10,6 százalékra kúszott fel. Az EKB adatai szerint az infláció mértéke 2023 szeptemberére 4,3 százalékra csökkent, ám ez még mindig elmaradt a jegybank által kitűzött 2 százalékos inflációs céltól. Az EKB azonban jelezte október 27-ei ülésén, hogy addig tartja fenn a magas kamatlábakat, amíg az inflációt nem sikerül visszaszorítani az eurózónában. Jelenleg a lakosság kilátásai bizonytalanok, és még egy hosszú ideig magas kamatlábakkal kell számolniuk.
Nagy bajban van a lakosság
Egy nemrég, az IMAS ügynökség által publikált felmérés alátámasztotta, hogy a magas infláció és a dráguló lakáscélú, valamint fogyasztói hitelek kombinációja súlyos terhet ró a szlovákiai családok költségvetésére. A jelenlegi gazdasági helyzet miatt a családok kénytelenek visszafogni a kiadásaikat, és nem tudnak olyan könnyedén takarékoskodni, mint korábban. Míg korábban a háztartások fogyasztása reálértékben nőtt, az idei év első felében ez a tendencia megfordult, és a háztartások visszavetették a vásárlásokat.
Mégis, a legtöbb esetben a megélhetéshez számos háztartásnak már hitelre van szüksége. A jelenlegi társadalom nem nagyon nélkülözik, ez megmutatkozott egy 2023-as nyári, a Kruk felmérésében is. A felmérésben résztvevők 8 százaléka vett fel hitelt idén nyáron, hogy finanszírozni tudja a családi vakációt. A felvett személyi kölcsönök kétharmada 400 euró feletti összeget jelent. Megdöbbentő tényként szolgált, hogy leggyakrabban azok nyúlnak a fogyasztói hitelekhez akár megélhetés, akár szabadidős tevékenységek szempontjából, akiknek már lejárt kötelezettségeik vannak, vagy netán munkanélküliek.
Forrás: Creditline.hu
