A Duna menti község a „Folyóparti élővilág egykor és napjainkban “ projektje az Interreg V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési Program keretében valósult meg együttműködve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával. A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Szlovák Köztársaság költségvetéséből, a Magyarország költségvetéséből és a projekt partnereinek saját költségvetéséből finanszírozták. A projekt fő partnere a Bükki Nemzeti Park.
A projekt célja közös turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és a két attrakciót tematikusan összekötő vízi élővilág bemutatása mindkét partner infrastrukturális fejlesztése nyomán.
Ipolytarnóc után Karván is megtartották a három évet felölelő INTERREG RiWild (Riverside Wildlife Once and Today) projekt zárórendezvényét az új ökoturisztikai központban.
Duka Gábor, Karva polgármestere köszöntötte a vendégeket, köztük Rónai Kálmánnét, a Büki Nemzeti Park Igazgatóját, Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét, Farkas Iván megyei képviselőt, Laufer Zsanett pályázati referenst, Nagy Júlia turisztikai szakértőt, Smidt Tamás építészt, Boga Zsoltot, az interaktív informatikai megoldások szakemberét.
A 760 lelket számláló Karva polgármestere köszöntőjében elmondta, a 2007-es helyhatósági választásokon négy képviselőjelölttel együtt dolgozták ki programjukat, amelynek alapját az azóta folyamatosan megvalósuló helyi fejlesztések képezik.
Elsősorban meghatározták, hogy a falu három fő kincsét a lakosság, a kataszterében található ivóvízkészlet és maga a település fekvése képezi.
Az egyenrangú stratégiai céljaik közé sorolták a magyar óvoda és alapiskola megőrzését, továbbá a község üzemeltetési költségeinek a csökkentését, a falu arculatának kialakítását és a helyi turizmus fejlesztését.
Duka Gábor, Karva polgármestere (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Duka Gábor azt is elárulta, hogy legnagyobb értéküknek a Dunát tekintik. 2008-ban megvásároltak a folyó mellett egy néhány hektáros területet, amelyhez lényegében ajándékba kaptak egy rossz állapotú kúriát. Az épületet kezdetben fel kívánták újítani, azonban erről a szakemberek javaslatára az ingatlan állapota miatt letettek.
Lebontották, majd a helyén „tető alá hoztak” egy modern épületet, amely tükrözi a régi kúria vonásait, visszaadja annak hangulatát. Így készült el a Dunai Élménypont, azaz a Danubium, A teljes fejlesztésre – az épület bontásával és felhúzásával együtt – 531 666 eurót fordíthattak a pályázaton nyert keretösszegből.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „A három évet felölelő INTERREG RiWild (Riverside Wildlife Once and Today) projekt zárórendezvényét tartották ezen a héten. A szlovák–magyar határon átnyúló együttműködési program keretében a két ország között, a Duna és Ipoly folyók mentén a turizmus vonzerejének növelése volt a cél, amely egyúttal a szlovák–magyar határon átnyúló Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark geoturizmusának fellendítését is szolgálja.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület és Karva község közös turisztikai szolgáltatásainak kifejlesztése, és a két attrakciót tematikusan összekötő vízi élővilág bemutatása mindkét partner infrastrukturális fejlesztése során szinergiát eredményez. Amíg Ipolytarnóc elsősorban a miocén korú, 17 millió éves ősvilág folyóparti élővilágának színesebb bemutatását, addig Karva a mai folyóparti élővilág interpretációját valósította meg a fejlesztésben. Ipolytarnócon a fejlesztés zöme az „ősvilági Pompeji” világhírű nyomfosszíliáinak megőrző felmérésére, 3 dimenziós felület szkennelésére és az ősvilág tudományos-rekonstrukciós bemutatására koncentrál.
Az ipolytarnóci fejlesztéseket Laufer Zsanett pályázati referens mutatta be röviden. A helyszínen a miocén földtörténeti korra eső mintegy 17 millió éves folyóparti élővilág nyomait mutatják be. A több mint 30 éve kialakított geológiai tanösvényt számos módon fejlesztették, így például korszerűsítették a 2-es számú csarnokot. Az ősvilágbeli élőlények lábnyomait 3D-es lézerszkenneléssel rögzítették, az eredmények alapján pedig interaktív kiállítást készítettek.
A két projektet az Ipolytarnóc–Karva kerékpárút köti össze a Guide@Hand mobilalkalmazás segítségével. A projekt eredményeként felújították a Kiscsarnokot és egy új interaktív elem is beépítésre került.
A legújabb tudományos felfedezések ásatási helyszíneit a Geológiai tanösvény szakavatott túravezetésein ismerhetik meg az érdeklődők. A csarnokban pedig olyan vizuáltechnikai eszközök telepítése történt meg, amelyek bemutatják az ősi élőhelyet és azt, hogy egy ősállat nyomából hogyan lehet rekonstruálni azt.
Karván is megtartották a három évet felölelő INTERREG RiWild projekt zárórendezvényét az új ökoturisztikai központban (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A karvai látogatóközpont koncepcióját Nagy Júlia turisztikai szakértő mutatta be. Mint elmondta, az épületnek környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag is fenntarthatónak kell lennie. Az ismeretterjesztés mellett esküvőknek, különféle családi és közösségi programoknak is helyet adhat. Megemlítette, hogy a helyszín kapcsán már voltak egyeztetések arról, hogy komáromi és a magyarországi túlparti intézményekkel közös programokat rendezhetnek.
A látogatóközpont igyekszik részt venni a helyi identitás formálásában is. Állandó és időszaki kiállításain a helyi értékek széles skálája került bemutatásra, a néphagyományok, az épített és a természeti örökség is. Több hónapnyi kutatásaik ebben a projektben nem várt eredményeket hoztak.
Meg kellett állapítaniuk, hogy maga a hely, a Danubium, a Dunai Élménypont helyszíne, alapvetően meghatározza a települési identitást évszázadok óta. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az eredetileg tervezett ökoturisztikai funkció mellett kellő tisztelettel és alázattal megidézik az elmúlt évszázadok történetét is a kiállításon.
Ezt követően Boga Zsolt az interaktív vetítőkön és képernyőkön látható vizuális tartalmakat kidolgozó cég képviseletében mutatta be azokat a történeti és természeti ismeretekre vonatkozó tartalmakat, amelyekkel az idelátogató vendégek találkozhatnak.
Elkészült egy interaktív „tapogató” fal, egy 6,5 méter széles, 1,4 méter magas interaktív fal, amely játékos formában mutatja be a Duna élővilágát, a helyi tájképet, az ahhoz kapcsolódó emberi tevékenységeket, érintésmentes kijelző segítségével, kézmozdulatokra szemlélteti a dunai természet növény-és állatvilágát a látogatóknak.
Emellett ismertető táblákat helyeztek ki, amelyek a falon megjelenő állatokról adnak részletes leírást az érdeklődőknek. Elkészítettek egy 10 perces filmet, amely három képernyőn mutatja be Karva település történelmét, a Duna kialakulását, és a folyó mitológiával való kapcsolatát. Egy úgynevezett relaxációs csendszobát is terveznek a későbbiekben kialakítani, ahol a Dunáról vetített képekkel, nyugodt zenével, babzsákokon ülve relaxálhatnak majd a látogatók.
Smidt Tamás építész, az objektum tervezője előadásában elmondta, a kúriák és kastélyok falujában közel másfél évtizede egymás után valósulnak meg az idegenforgalom fellendítését célzó, hiánypótló beruházások. Először a falu főterét alakították ki, majd a gyalogosok és a kerékpárosok szállítását szolgáló dunai átkelőt nyitották meg. Később a 16 méter magas kilátót, a Komárom és Karva közti kerékpárutat és az ökoturisztikai központot. Jelmondatként fogalmazták meg, hogy Karva élni akar, illetve Karván jó legyen élni!
Elkészült egy 6,5 méter széles, 1,4 méter magas interaktív fal, amely játékos formában mutatja be a Duna élővilágát, a helyi tájképet (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Karvát és Ipolytarnócot összekötő kerékpáros útvonal javaslata is készült a projekt során. A cél az volt, hogy egy olyan nyomvonalat jelöljenek ki, amely mindenki számára teljesíthető, és nem a főútvonalak mentén halad. A távon megjelöltek 30 olyan POI pontot, ahol látványos, érdekes geológiai, vagy kulturális értékekre bukkanhatnak a kerékpárosok.
A karvai Dunai Élménypont új épülete őrzi a régi kúria hangulatát. A kulturális és természeti örökség bemutatásával és összekapcsolásával egy határon átnyúló északnyugat-délkeleti idegenforgalmi tengely erősítése valósítható meg. A térség egyik kitörési pontja gazdag örökségének ápolása és közkinccsé tétele, a helybelieknek és a szlovák és magyar turistáknak egyaránt.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
