Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, ahol a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjait köszöntötte.
Az államfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy míg ötven éve a világpopuláció ötöde európai volt, ma már csak az egytizede. Az uniós országok a globális népesség 6 százalékát adják ma, 2070-re pedig ez 4 százalékra csökken.
Ha nem fordítunk figyelmet Európa népességcsökkenésére, komoly hibát követünk el – figyelmeztetett Novák Katalin, hangsúlyozva azt is, hogy Európa gazdasági szempontból is egyre kevésbé globális szereplő. A kérdés az, hogy ezen tudunk-e változtatni – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy Európában is lesznek idén választások, 400 millió európai állampolgár kap lehetőséget arra, hogy meghatározza az európai politika irányát.
Közvetlenül a választások után, az év második felében az uniós csatlakozásának 20. és NATO-csatlakozásának 25. évfordulóját ünneplő Magyarország veszi át az Európai Unió elnökségét – hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve, hogy Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak.
A magyar soros elnökség fontos témái közül kettőt kiemelve a köztársasági elnök ismét hangsúlyozta a demográfiai kihívásokat és annak fontosságát, hogy felgyorsítsuk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását.
Az elmúlt évre visszatekintve Novák Katalin úgy fogalmazott: mindannyian egyetérthetünk abban, hogy 2023 egy nagyon nehéz év volt, amelynek kihívásai az idei évben is dominálni fognak. Novák Katalin tíz kihívást említett: a háborús konfliktusokat – kiemelve az ukrajnai és az izraeli–palesztin háborút –, a gazdasági nehézségeket, a politikai bizonytalanságot és előrehozott választásokat számos országban, a növekvő társadalmi feszültségeket, a természeti katasztrófákat, a tömeges illegális migrációt, a dezinformáció jelenségét, a mesterséges intelligencia nagymértékű megjelenését, a rejtett politikai ambíciókat dédelgető nem politikai szereplők tevékenységét és a csaknem monopolhelyzetben lévő technológiai cégek befolyását.
A kérdés, hogy a nemzetközi közösség, a világ vezetői hogyan fogják kezelni ezeket a kihívásokat – mutatott rá a köztársasági elnök, megjegyezve: bár eddig meglehetősen elégtelenek voltak a kihívásokra adott válaszok, 2024 hatalmas lehetőséget kínál, hiszen a demokrácia, a választások éve lesz világszerte. 76 országban mintegy négymilliárd embert érintenek majd, a világ 10 legnépesebb országából nyolcban tartanak majd választásokat – hangsúlyozta, hozzátéve: reméli, hogy mindenkinek egyenlő esélye lesz a részvételre, és a választások kimenetelét mindenhol tiszteletben tartják majd.
Magyarországról szólva a tavalyi év emlékezetes eseményei közül kiemelte Ferenc pápa apostoli látogatását, az atlétikai világbajnokságot, a két új magyar Nobel-díjast, Karikó Katalint és Krausz Ferencet, valamint azt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott a selejtezőkből veretlenül jutott ki az Európa-bajnokságra.
Kiemelte, hogy Magyarország biztonságos és családbarát ország, amely egyre népszerűbb a befektetők körében is. Tavaly több mint 13 milliárd euró befektetés érkezett az országba, 19 ezer munkahelyet teremtve.
Magyarország a nyugati orientációjú országok közé tartozik, nyugati szövetségek tagja, de a világ más részeivel is pragmatikus kapcsolatokat és együttműködéseket épít és ápol – hangsúlyozta Novák Katalin.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évben megpróbált nagy hangsúlyt helyezni a nemzetközi kapcsolatokra és a diplomáciára. 104 napot töltött külföldön, 36 alkalommal 30 különböző országban járt, és Magyarországon is mintegy száz diplomáciai eseményen vett részt.
A helyszín kapcsán – amely még pár napig egy Renoir-kiállításnak ad otthont – kiemelte a frankofón kapcsolatok fontosságát. Elmondta, hogy kezdeményezésére a kormány 1,5 milliárd forintot fordít a magyar–frankofón kapcsolatok fejlesztésére az elkövetkező években.
A népességcsökkenés elleni küzdelem fontosságát megismételve emlékeztetett a tavalyi Budapesti Demográfiai Fórumra és saját kezdeményezésére, a családbarát elnökök hálózatának létrehozására. Hozzátette, hogy a magyar EU-elnökség alatt ősszel szintén szerveznek egy demográfiai eseményt.
Novák Katalin egy másik kiemelt őszi eseményt is megemlített: Budapestre invitálja a világ női államfőit.
A diplomatákhoz szólva hangsúlyozta: bár ma más a diplomácia, mint egy évtizede volt, az államfők például közvetlenül kommunikálnak egymással, a diplomaták jelentik a hiteles forrást országaik számára, és amit Magyarországról átadnak, az meghatározó. Tudják, mikor jelezzenek valamit vagy mikor ne tegyék. Arra ösztönözte őket, hogy keressék a jó együttműködést Magyarországgal és Magyarországon.
Michael Wallace Banach apostoli nuncius beszédében felhívta a figyelmet azokra az idősekre, nőkre és gyermekekre, akik a háborúk és más konfliktusok miatt szenvednek világszerte. Aggodalmát fejezte ki az izraeli–palesztin konfliktus, valamint az Ukrajnában zajló háború miatt. Az apostoli nuncius szerint tárgyalások útján kell véget vetni a konfliktusoknak.
Felidézte Ferenc pápa egyik gondolatát, amelyet tavaszi magyarországi apostoli látogatásakor mondott: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre.
Az apostoli nuncius reményét fejezte ki, hogy Magyarország az új évben is aktív diplomáciai szerepvállalással igyekszik keresni a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának lehetőségét.
(MTI/Felvidék.ma)
