Február közepén kezdetét veszi a 2024. év böjti időszaka. Hasznos és értelmes dolog olyan módon készülni erre, hogy a böjt valóban meghozza azokat az értékes gyümölcsöket, amelyeket Urunk és mi várunk tőle. A böjt mindig szembesülést jelent életünk adott időszakával, s arra kapjuk, hogy miként a gondos szőlősgazda időben megmetszi a szőlővesszőket, hogy még több termést hozzanak, így legyen ez az életünkkel is.
Az egyik leggyakoribb, sokszor már nem is észlelt fogyatkozásunk, terméketlen szőlővesszőnk a hazugság, a csúsztatás, a füllentés.
Olyan civilizációs ártalom ez, ami mint a konkoly a búzavetést, szinte észrevétlenül hálózza be az életünket, s már csak akkor vesszük észre fojtogató jelenlétét, amikor körbesző. Világjelenség, amit a lejjebb közölt statisztikák bizonyítanak. De hogy világvégzet, sorscsapás lenne vagy világalapelv, netán létadottság vagy egyéni antropológiai fátum, az kérdéses. Mit lehet tenni ellene, erről is írunk majd.
Világelv, létadottság, antropológiai végzet?
Az ókori görög bölcseletben elterjedt a mondás: minden krétai hazug. Én krétai vagyok. Tehát…?
Amióta tudatosan gondolkodik az emberiség, illetve legkiválóbbjai, szembesítenek a hazugság problémájával.
Szinte valamennyi ősi vallásban, filozófiai létreflexiókban, mitológiában ott van a hazugság problémája, nem csak erkölcsi kérdésként, hanem ontológiai, lételméleti, majd létezésgyakorlati vallási, valláserkölcsi tényként.
Mielőtt a statisztikák döbbenetes adataival szembesülnénk, gyorsan vessünk néhány pillantást a hazugság emberiségtörténeti valóságára. A hazugság egyéni, közösségi, nemzeti, hatalmi, politikai, gazdasági, mitológiai, ideológiai históriájától, történeti hosszmetszetétől eltekintek, inkább a keresztmetszet sok évezredes évgyűrűinek néhány tanulságát pillantjuk át.
A világvallásokban és az erkölcsi bölcselkedésekben, törvényekben, illemkatalógusokban általánosságban úgy jelenik meg a hazugság, hogy az ezzel élő személy azt gondolja vagy véli, hogy a címzettet megvezetheti, amelynek során a tényleges valóságot elkendőzi, leplezi, maszkírozza, a szavak álarcával eltakarja, kozmetikázza. Szigorúbb értelemben akkor beszélünk hazugságról, amikor a hazudozó az elfogadott erkölcsi törvényekkel, szabályokkal, morállal szembeszegül, azokat valamilyen okkal vagy céllal ki akarja játszani.
A mi zsidó-keresztyén kultúrkörünkben a hazugságnak kifejezett tilalma van a Tízparancsolatban.
Jézus pedig kemény szavakat használ, amikor az ördögöt, mint a hazugság atyját embergyilkosnak nevezi kezdettől fogva (János 8,44), aki amikor a magáéból szól „hazug és a hazugság atyja”.
A Mester itt a pszeudosz görög szót használja a hazugság atyjára, ami az álcázottságra utal, az elleplezettségre, ami a hazugság jellemzője. Mindig takar vele valamit az ember, miként azt a hazugság atyja teszi. Ezzel szemben Jézus magára utalva azt mondja, hogy ő a valóságot, a kendőzetlen igazságot mondja, az alétheiát (János 8,45). A világdráma az, hogy Őneki nem hisznek, csak azok, akik az igazságból, Istenből valók (János 8,47). Mi derül ki Jézus leleplező szavaiból? Sok minden. Sőt minden.
Elsőrenden az, hogy a hazugság nem világműködtetési elv, hanem van kezdete és van vége, s negatív akció.
Nem fátum, változhatatlan valóság, hanem addig tart, amíg Jézus le nem leplezi az Ő igazságával, s az általa feltárt, megélt valósággal.
Bármennyire is úgy tűnik, hogy a világ olajozottan működik a hazugságok futószalagján, ez csak a látszat, pszeudész. Pszeudó/látszat-siker, pszeudó/látszat-rend. A hazugság nem létadottság, amit Isten teremtett volna bele a világba. A kígyóig az őstörténetben nem volt hazugság az embervilág kezdete, Ádám-Éva életében Nem is emberi, kromoszomatikus degeneráció, kivéve a pszichés okokból kényszeres hazudozókat. Nem is antropológiai végzet.
Alaphelyzet – változtatható jelleggel. A posztlapszárius, a bűneset utáni világ alaphelyzete, amin lehet javítani ott, ahol ezt az elesettséget felismerik és a Krisztusban út, igazság, élet alapelveit igyekeznek követni, nevelve tovább adni.
„Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől”
– írja Pál a nagy felszabadító Igét (Róma 8, 1-2). A hazugság tehát nem létprincípium, nem világelv, nem emberi változhatatlan X. Következmény, amit lehet úgy hagyni, ahogyan van, de lehet ellene fellépni, hogy embergyilkos lavináját kikerüljük.
Mit mondanak a hazugság-statisztikák?
Amikor a címben így fogalmaztam: a hazugság fizikája, akkor természetét értettem rajta, ami valóságos fájdalmat okozhat egyéneknek, de embermillióknak is! Olykor a hazugságok súlyos sérülést okoznak testnek, léleknek, mint valami hatalmas közlekedési baleset az áldozatoknak.
A hazugság-statisztikák, amelyek tényeivel most szembesülünk, kutatóintézetek felmérésein, egyéni interjúkon, kérdőíves kutatásokon alapulnak. Főleg angolszász közvélemény-kutató, szociológiai intézetek 2023-as felmérései különbséget tesznek férfi és női, különböző korosztályok és társadalmi helyzetű interjúalanyok között. Vizsgálják a kapcsolati jellegű hazugságok arányát házasságban és más relációban, a szociális médiában, a munkahelyi viszonyokban, a különböző országokban. Legáltalánosabb megállapítás, hogy
kisebb-nagyobb csúsztatások, hazugságok előfordulnak már akkor, ha az emberek 10 percet beszélgetnek egymással. A beszélgetők 60%-a már ennyi idő alatt is „füllent”, csúsztat.
A férfiak napjában többször (hatszor), mint a nők (háromszor). Az online felületeket használók 90%-a hazudik. A nők 80%-a csúsztat, szépít annak érdekében, hogy tessék partnerének. A tinik 50%-a hazudik, füllent szüleinek, hogy elleplezze a napi történéseket. Facebookon, mobilon könnyebben lódítanak az emberek, mint szemtől-szemben. Sok ezer válaszadó között 81% hamis adatot közöl testsúlyáról, koráról.
Politikusok öt perc alatt legalább egy csúsztatást, hazugságot elejtenek, kivált, ha vitában állnak valakivel.
Átlagolva, országoktól függetlenül megállapítható, hogy 1-2 hazugság, csúsztatás, féligazság belefér az emberek mindennapjába. Ez kevésnek tűnik, de éves szinten már minimum 730 hazugságot jelent. Érdekesség, hogy többen hazudnak, csúsztatnak délután, mint délelőtt, ami azzal függ össze, hogy önkontrolljuk az órák múlásával gyengül. Arról, hogy a világ országai a hazugságok tekintetében milyen ranglistán és hol állnak, valamint az emberek mi okból és mi célból folyamodnak ehhez az eszközhöz, s milyen típusai vannak a mindennapi hazugságoknak, valamint a legáltalánosabb ellenstratégiáról, másik cikkben írunk.
Böjtelőtti önismereti kistükrünk maga Isten Igéje. A teljes és tökéletes igazság minden tekintetben. Aki beletekint, nem magát látja meg benne, hanem Őt, aki az út, igazság és az élet. És ez a jó, mert csak Jézus és az Ő beszéde, s nyomában a felébredt, élő lelkiismeret a valóban hatásos ellenszer minden csúsztatásra, féligazságra, hazugságra. Napjainkban kivált érvényes az apostoli intés: „Ha ezt mondja valaki: Szeretem Istent, a testvérét viszont gyűlöli, hazug az” (1János 4,20).
Valóságos böjti tisztulást mindenkinek!
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma