Mi az igazság a hazugságról?

Korábbi cikkemben elkezdtem az emberiség földi létezését kezdettől fogva, az édenkerti Isten-közvetlenség tisztaságát és szentségét hazugságra cserélő bűnhistória sokrétű történetét felrajzolgatni.

A HAZUGSÁG RELÁCIÓS SZEMLÉLETE A BIBLIÁBAN

Földi létezésünknek, egyéni, közösségi fennmaradásunknak ez a strukturális, a bűnesettől kezdve létezésstratégiai negatív praxisa minden emberbe bekódoltan nem csak családok (pl. a meggyilkolt Ábelé), de népek életét, kultúrák eltűnését, bukását, háborúk kirobbantását okozó specifikum tényleg a végzetünk? Vagy olyan mélypont, ahonnan még ki lehet jönni – de csak olyan túlerős segítséggel, amit egyedül Istentől kaphatunk meg (solus Deus). Isten Igéje félreérthetetlenül és reménykeltően kilátásba helyezi, hogy van szabadulás a status corruptionis (Kálvin), a romlás állapotából. Ennek innovációs legyőzése, eredményes létezéstechnikája már a Tízparancsolat kilencedik tiltásában feldereng: Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! (2Mózes 20,16). A ma is működő egyetlenszerű „Krisztus-technika” a Golgota drámai elégtételében, bűnbocsánatot eredményező életáldozata (solus Christus) hit általi (sola fide) elfogadásában lesz saját szabadulásunk életélményévé, valóságává. Pál ezért biztat: „Vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának” (Efézus 4,25). Az édenkerti első hazugság befogadásával felvett hamisság öltözetet, a kényszerviseletet mindenkinek magának kell levetnie. Ez egyszemélyes szabadságharc, de Jézus, a Jehosua, a Szabadító segítségül hívásával megvalósítható. Igazi, felemelő, boldogító, megtisztító, üdvözítő szabadítástörténetté a Szentlélek pecsételi el szívünkben. A Biblia a hazugságot relációs módon láttatja. Olyan negatív eseményként, ami nem csak az egyént, hanem azt a közösséget is bajba sodorja, amelyikben az egyén elköveti a hazugságot. Különösen drámaian mutatkozik ez meg Anániás és Szafira történetében (ApCsel 5,1kk). Halálukat a közösség megkárosítása okozta, pontosabban az, hogy a Sátán megszállta Anániás szívét, „hogy hazudj a Szentléleknek, és félretegyél magadnak a föld árából” (5,3).  

FRISS NEMZETKÖZI HAZUGSÁG-STATISZTIKÁK JELZÉSEI

 A 2023. évi angolszász felmérések (Statista, Career Builder, American Management Association) előző cikkben szemlézett megállapításai folytatását adjuk most közre. Mi készteti hazugságra az embereket? A büntetéstől való félelem a leggyakoribb ok, az emberek 27%-a inkább beismeri. A megkérdezettek 23%-a hazudik, hogy megvédje magát vagy másokat bizonyos károktól. 20%-uk azért hazudik, hogy elkerülje a szégyent. 14%-uk pedig azért, hogy hatalomra vagy előnyre tegyen szert másokkal szemben. 9% megszokásból vagy kényszerből hazudik. Kinek hazudnak az emberek? 56% beismeri, hogy főnökének vagy felettesének. 42% hazudott ismerősének valami jelentős dologról. 39% hazudott már legalább egyszer a barátainak. 23% hazudott a gyerekeinek. 18% hazudott álláspályázaton. Kik a legsebezhetőbbek hazugságokkal? A barátok: 80%-ban. Szerelmi partnerek: 70%. Családtagok: 69%. Munkatársak: 64%. Ismerősök, szomszédok: 40%.  

HAZUGSÁG-TÍPUSOK

Fehér hazugság: a leggyakoribb típus, az emberek 72%-a beismeri, hogy ártalmatlan hazugságok azzal a céllal, hogy ne sértsék meg valakinek az érzéseit vagy udvariasak legyenek. Hazugságok a személyes teljesítményekről: az emberek 64%-a beismeri, hogy erről hazudik. Például a saját teljesítmények vagy képességek eltúlzása, olyan dolog állítása, amit nem csinált meg. Hazugságok az érzelmekről: az emberek 63%-a beismeri, hogy mond ilyen hazugságokat. Ezek közé tartozhat az, hogy boldognak mutatod magad, pedig nagyon feszült vagy, azt mondod, hogy nem zavar valami, valaki, valójában nagyon is. Hazugságok a hollétről: az emberek 60%-a bevallja, hogy hazudik arról, hol van egy adott pillanatban. Nem akarják, hogy mások megtudják, hol vannak.

A HAZUGSÁG KÖVETKEZMÉNYEI – BIZALOM- ÉS KAPCSOLATVESZTÉS

A hazugság tönkre teheti a bizalmat és a kapcsolatokat. Egyetemisták között végzett felmérésében a résztvevők, akiknek azt mondták, hogy partnerük hazudott nekik egy fontos dologban, kevésbé valószínű, hogy együttműködnek partnerükkel a jövőben. A hazugság negatív hatással lehet a mentális egészségre.

Kutatások kimutatták, hogy azok, akik gyakran hazudnak, több szorongást, depressziót és stresszt tapasztalnak, mint azok, akik őszintébbek.

A hazugság jogi következményekkel járhat. A válaszadók 21%-a számolt be arról, hogy olyan perben vettek részt, amelyhez a hazugság vezetett. A hazugság ronthatja az ember hírnevét és hitelességét. A munkaadók 58%-a rajtakapta egy-két alkalmazottját, hogy önéletrajzában hazudott, ami felmondáshoz vagy a jövőbeni munkalehetőség megtalálásának nehézségéhez vezethet.

A KERESZTYÉN GONDOLKODÁS HAZUGSÁG SZEMLÉLETÉRŐL

Ágoston egyházatya már 1600 éve radikálisan elutasította a hazugság minden formáját. Szerinte a keresztény alapvetően és mindenkor elkötelezett az igazság mellett. „Aki hazudik, az elferdíti annak lehetőségét, hogy igaz életet éljünk” – tanította. Az isteni üdvösség fontosabb, mint azok a javak, amelyeket hazugsággal próbálunk megszerezni (tulajdon, egészség, gazdagság). A hazug ember a másikat próbálja megtéveszteni. Ez lesz beszédének természetes célja, így a másokkal való kommunikációt aláássa hazugsága. A nyelv emberek közti megértést segítő funkciója megsemmisül. Márpedig a nyelvnek lehetővé kell tennie a közösséget (család, egyházi, helyi, nemzeti), nem pedig rombolni azt.  Ágoston számára a hazugság rövid definíciója: mást mondani, mint amit gondolsz.

A hamisság megelőzése, gyógyítása valójában a IX. parancsolat célja.

Luther Márton a Kis Katekizmusában a IX. parancsolatról így ír: Félnünk és szeretnünk kell Istent, nem szabad hazudnunk, elárulnunk, rágalmaznunk vagy megrontanunk felebarátunk hírnevét. Jót kell mondanunk róla, és mindent a legjobbra kell fordítanunk. A református Heidelbergi Káté hitvallási irat így fogalmaz: „Mit kíván a kilencedik parancsolat? Azt, hogy senki ellen hamis tanúbizonyságot ne tegyek. Senki szavait el ne csavarjam. Ne legyek rágalmazó, vagy mást gyalázó. Senkit könnyen és meghallgatása nélkül meg ne ítéljek, se ne segítsek elítélni. Hanem kerüljek mindenféle hazugságot és csalárdságot, mint az ördögnek tulajdon műveit: ha csak magamra nem akarom vonni Isten rettenetes haragját. Hasonlóképpen, hogy a törvényben és minden más eljárásban az igazságot kedveljem, őszintén beszéljek és valljak. Felebarátom becsületét és jó hírnevét tehetségem szerint oltalmazzam és előmozdítsam” (111. kérdés-felelet).

Immanuel Kant, a kiemelkedő protestáns filozófus többféleképpen igazolja a hazugság tilalmát. Hazugság révén nem jöhetnek létre emberek közötti szerződések és jogviszonyok, mert az ember arra támaszkodik, amit a másik tesz, mond.  Kant számára az a döntő, hogy az „igazságosság kötelesség, ami nem tesz különbséget azon személyek között, akikkel szemben ez kötelesség”.

A hazugság kerülése, az igazmondás minden körülmények között kötelesség.

Böjtelőző időben, egyéni, közösségi, egyházi, nemzeti önvizsgálatra határozhatjuk el magunkat. Ahogyan egykoron (1619) az erdélyi rendek kérték Bethlen Gábor fejedelmet bűnbánat tartásra önmagáért és háznépéért. A nyelv és a múlt, a jelen és a remélt jövő közös egyetemességében, Hungária-univerzalitásban tegyük meg mi is azt, amit elvár tőlünk Isten Igéje: „Vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának!”.

(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)