– A Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság XV. ülését jegyzőkönyv-aláírási ceremónia és sajtótájékoztató zárta. Az esemény ünnepélyességét kifejezte a helyszín is: a Budakeszi úti Ybl-villa, ahol az aláírások és a jegyzőkönyvek kicserélése után Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja és Miroslav Mojžita a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság szlovák társelnöke mondott beszédet.
Kalmár Ferenc beszéde elején utalt arra a tényre, hogy ez az ülés kicsit hosszúra nyúlt, mert 2022-ben kezdték. A koronavírus-járvány miatt nem tudták akkor befejezni, de tavaly folytatni sem sikerült hivatalos keretek között a szlovák politikai, kormányzati problémák miatt, viszont kollégájával többször is találkoztak.
Végül sikerült megállapodniuk egy jegyzőkönyvi aláírásra alkalmas, vagyis a kormányok elé terjeszthető javaslatsorban, amelynek alapján készülő akcióterv megjelenik majd a Magyar Közlönyben.
Szlovákiában más a hivatalos protokoll, de ott is megjelenik a szöveg.
A közös jegyzőkönyv tartalmának részleteit főbb vonalakban ismertette a magyar elnök. A Bizottság értékelte, hogy a szlovák kormány kisebbségi alapot hozott létre, és a jelen kormány elállt attól, hogy ezt az alapot beolvassza egy nagyobb egységbe. Ugyancsak fontos a szlovákiai magyar kisebbség számára az ún. Csemadok-törvény, vagyis a szervezet finanszírozásának, továbbá a kassai Rovás Egyesület székházának ügye. Mindkét fél számára elfogadható javaslatot kell készíteni; a szlovák állam tovább folytatja a 40-es években kisajátított, és a restitúciós törvény alá nem eső magyar református javak visszaadását; azt is javasolja a két fél, hogy a Selye János Egyetemnek nyújtott szlovák kormányzati támogatás mértéke ne csökkenjen; Rázga Pál, az 1849-es vértanú evangélikus lelkész emléktáblája legyen a két evangélikus egyház ügye;
végül a kettős állampolgárság kérdését nemzetközi jogi szakértőkre bízzák.
Kalmár Ferenc a közös jegyzőkönyv főbb tartalmának összefoglalóját azzal zárta, hogy a Vegyes Bizottság üdvözli a szlovákiai választás eredményét, az új államfő nyilatkozatát, s azt, hogy Szlovákia is a szuverenista országok körét gazdagítja. Mindez reményt ad arra, hogy az 1945-ös Beneš-dekrétumok kérdését is tovább tudják tárgyalni.
Bizottsági elnöktársa: Miroslav Mojžita kellemes meglepetésnek nevezte az aláírás ünnepi körülményeit. Örömét fejezte ki, hogy a járvány okozta kétéves kiesés után sikerült pontot tenni a munkára,
amit meghatároz a szerződés 15. cikkelye a két nép javára végzett párbeszéd fontosságáról.
Tréfásan megjegyezte, hogy ő csak ennek az egy vegyes bizottságnak a tagja, míg Kalmár Ferenc többnek is, de a diplomácia nem engedi, hogy megkérdezze a többi működéséről. Azt viszont biztosan tudja, hogy a két kormány között mindig folyik párbeszéd, de az nem sejthető, hogy a kormányoknak alárendelt vegyes bizottság előkészített javaslataiból mit fogadnak el. Az biztos, hogy Szlovákiában új kisebbségi bizottság alakul, amelyhez természetesen a magyar is tartozik, és amelyben a hangsúly most már a minőségre, a finomításra kerül. Elismerően szólt a magyar fél nagyvonalúságáról, amellyel hozzááll egy itteni szlovák templom ügyéhez és a nemzetiségi tanulók további egy éven át történő szlovákiai nyelvtanulásához.
Az újságírók kérdései a Beneš-dekrétumra és az annak alapján elvett földek. illetve a kettős állampolgárság ügyére összpontosultak, míg a két elnök válasza Benešsel és a földekkel kapcsolatban az esemény ünnepi jellegéhez illő volt. Kalmár Ferenc utalt a jegyzőkönyv preambulumának azon kitételére: „a két fél különbözőképpen látja”, míg Miroslav Mojitža azt mondta, hogy elvben foglalkoztak vele, de „a vegyes bizottság mandátuma nem terjed ki rá”.
A kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre a szlovák elnök a nemzetközi gyakorlathoz igazodást, a magyar a 21. századi európai egyéni jogokat említette. Bizakodjunk, hogy a két válasz ugyanazt a – remélhetőleg pozitív – tartalmat fedi.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
