Fotó: Pixabay

A Szlovákiában működő víz- és csatornázási művek közműhálózata nem megfelelő, a helyzet immár kritikussá vált, derült ki az Állami Számvevőszéknek (NKÚ) a vízművek gazdálkodását vizsgáló legutóbbi ellenőrzésekor.

„A vízellátási hálózat felújítását a vízművek beruházási prioritásának kell tekinteni, melyek számára ez a stratégiai kötelesség nemcsak a törvényből adódik, hanem egyben kulcsfontosságú küldetés is“ – ismertette az ellenőrzés eredményét az Állami Számvevőszék elnöke, Ľubomír Andrassy, hangsúlyozva, hogy az ivóvízveszteség is kritikus méreteket öltött.

Elöregedett ivóvízhálózat, a vezetékek elhanyagoltsága vagy elégtelen felújítása, karbantartása és javítása következtében óriási mennyiségben folyik el a semmibe, vész kárba értékes ivóvíz.

Az ellenőrzött vízműveket tekintve a vízveszteség 25 százalékos volt a Kelet-szlovákiai Vízműveknél (VVS) és csaknem 33 százalékos a Tátraaljai Vízműveknél (PVS). Ez a gyakorlatban 2023-ban évi 51,2 millió köbméternyi vízveszteséget jelentett, mely a vízművek rendszeréből nem jutott el a fogyasztóhoz“ – folytatta Andrassy.

Az ellenőrzés során az állami stratégiai célok teljesítésére is figyelmet fordítottak, aminek alapján megállapítást nyert, hogy a három vizsgált évben ennek az infrastruktúrának a megújítására és fejlesztésére előirányzott források mindössze három százalékát használták fel. Andrassy pontosította, hogy a VVaK 2021–2027-re szóló fejlesztési stratégiai tervében viszont 5,7 milliárd eurót irányoztak elő felújítási és bővítési célokra. Ebből magára a felújításra 3,4 milliárd eurót kellene fordítani.

Az ellenőrzött vízművek közül a Pozsonyi Vízműveknek (BVS), a Nyugat-szlovákiai Vízműveknek (ZVS), a Kelet-szlovákiai Vízműveknek (VVS) és a Tátraaljai Vízműveknek (PVS) a tervek szerint 470 millió eurót kellett volna felújításra fordítaniuk, a valóságban azonban

mindössze 78 millió eurót ruháztak be erre a célra, azaz a tervezett összeg nem egész 17 százalékát. Ezzel együtt halmozódik a beruházási restanciájuk, miközben az infrastruktúra elöregedésének üteme meghaladja a felújítás ütemét“ – állapította meg Andrassy.

Hozzátette, hogy a vízművek kötelesek a törvényből adódóan biztosítani a közműhálózat felújítását és fejlesztését. Az ellenőrzött vízművek tulajdonának elöregedése a BVS kivételével az összvagyonuk több mint felét érintette, konkrétan a legnagyobb mértékben, csaknem 54 százalékban a VVS-t, a legkevésbé pedig (42%-os arányban) a BVS-t.

Az NKÚ ugyanakkor rámutatott a célirányos pénzügyi tartalékok hiányára és a közművekbe történő beruházás kihasználatlanul maradt lehetőségeire is. A Környezetvédelmi Minisztériumnak (MŽP SR) az Állami Számvevőszék szerint nincs kellő rálátása a vízművek törvényes kötelességeinek teljesítésére. Ezért javasolták a környezetvédelmi tárca aktívabb szerepvállalását a vízhálózatok monitorozásában és felújításuk felügyeletében, a pénzügyi tartalékok képzésében és az infrastruktúra állapotára vonatkozó adatok biztosításában.

„Az Árszabályozási Hivatal 2022-es célkitűzései ellenére, amikor támogatniuk kellett a vízhálózatba történő beruházásokat, ezek az intézkedések nem eredményezték elegendő eszköz megteremtését.

2023-ban csak a BVS fordította a nyereség teljes előirányzott részét a felújítási terv teljesítésére.

A vizsgált időszakban a BVS és a PVS összesen 2,96 millió euró osztalékot fizetett a részvényeseknek, míg az ajándékokra, reklám- és propagandacélokra fordított kiadások 4,4 millió eurót tettek ki“ – közölte Andrassy.

Az NKÚ jelentésében hangsúlyozta a pénzeszközök olyan kulcsfontosságú közérdekű célokra történő hatékony felhasználásának fontosságát, mint a megbízható, biztonságos vízhálózat. Az ellenőrzések rámutattak arra is, hogy a környezetvédelmi tárca és a járási hivatalok nem fordítottak kellő figyelmet a vízhálózat felújítási terve teljesítésének ellenőrzésére és az erre a célra szánt pénzügyi tartalék kialakítására.

A környezetvédelmi tárcának az ellenőrök szerint a változások szorgalmazójának kell lennie a törvény „szürke zónái”-nak kiküszöbölésében, beleértve a lehetséges rejtett privatizációt, és elő kell segítenie az állam határozottabban körvonalazott szerepének érvényesítését ebben a szegmensben. Az ellenőrzés megállapította, hogy a ZsVS és a VVS korszerű szatelittechnológiát alkalmazott a vízveszteségek feltárására, ami lényeges előrelépést jelent ezek kiküszöbölésében. Az NKÚ hasonló vizuális felmérési módszerek alkalmazását javasolja az ország egész területén.

(NZS/Felvidék.ma/SITA)