Százötven évvel ezelőtt ezen a napon, 1874. október 8-án született Bethlen István, történelmünk egyik legmeghatározóbb alakja, aki a legnehezebb években, a trianoni országcsonkítás után volt miniszterelnök.
E minőségében egyébként – egészen Orbán Viktor „érkezéséig” – ő volt a 2. legtovább hivatalban lévő miniszterelnöke Magyarországnak, most már „csak” a harmadik…
A Mandiner az évforduló kapcsán interjút készített Szakály Sándor történésszel, egyetemi tanárral, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatójával, a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszorával.
Szakály Sándor szerint Bethlen egyik legnagyobb érdeme az, hogy jól látta, a világháborúban vereséget szenvedett Magyarország – amely területének kétharmadát veszítette el és magyar nemzetiségű lakosságának egyharmadát – meg- és fennmaradása csak akkor képzelhető el, ha elfogadtatja az ország „létezését” a külhatalmakkal és az ország gazdasági, politikai konszolidációja sikerrel jár. Nem véletlenül emlegetik “a nagy konszolidátor”-ként…
A politikai konszolidáció volt a Bethlen-korszak egyik legnagyobb eredménye, hiszen egy megcsonkított országból sikerült önálló, szuverén Magyarországot teremtenie.
Politikai stratégiájának része volt, hogy a győztes kormánypártot átszervezte, amellyel a saját kezében tudta tartani a politikai irányítást
A revízió számára is alaptételt jelentett, de Bethlen hite szerint Magyarország ez irányú céljait csak békés úton, nemzetközi támogatással lehetséges elérni, ezért is fordított nagy gondot a külkapcsolatok építésére.
Eredményei közé tartozik, hogy Magyarország tagja lett a Nemzetek Szövetségének, megalapították a Magyar Nemzeti Bankot, és megszüntették a katonai ellenőrzést az ország felett. A pénzügyi stabilitás érdekében bevezette a pengőt, amely értékállóbb alternatívája lett az inflálódó koronának.
A történész a Bethlent ért vádakat – például az antiszemitizmust – illetően leszögezte: „manapság divatos mindenkit annak nevezni”,
viszont tény, hogy a politikai és gazdasági elit körében a zsidóság képviselői is támogatták Magyarország fejlődését, ez nekik éppúgy érdekükben állt, mint Bethlennek.
Az interjú végén Szakály Sándor történész kiemeli, hogy Bethlen István a magyar nemzetről, mint határoktól független egységről vélekedett. Munkái és tervei a köz javát szolgálták, és bár voltak hibái, az összkép példát adó lehet a mai politikai vezetők számára is.
A teljes interjú elolvasható a Mandineren, ITT.
szd/Felvidék.ma
