Míg egyesek nem tudják megengedni maguknak a rendes ebédet, addig mások pazarolnak Szlovákiában – hívta fel a figyelmet Eva Sádovská, a Wood & Company elemzője.
Egy átlagos szlovák háztartásban havonta a bevételek 20 százalékát költik élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Az európai háztartások legtöbbjében viszont a bevételek 14 százalékát.
Az Európai Unió országai között Szlovákia Franciaországgal egy szinten a nyolcadik helyen áll az élelmiszerek magas árát tekintve, mégis sokan meggondolatlanul költekeznek.
Október 16-a Az Élelmiszerek Világnapja, az adatokról ebből az alkalomból tájékoztatnak.
„Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árai nálunk 2022-ben először lépték túl az Európai Uniós országok átlagát, akkor 1,9 százalékkal, majd 2023-ban már 6,7 százalékkal. A szomszédos országokban, illetve a V4-es államokban az élelmiszerek lényegesen olcsóbbak. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 5, Csehországban 7, Lengyelországban pedig egészen 27 százalékkal fizetnek kevesebbet értük” – mondta az elemző.
Eva Sádovská azt is kifejtette,
hogy Szlovákiában 2022-ben és 2023-ban rekordmagasságot ért el az élelmiszerek inflációja, 18,6 illetve 17,3 százalékkal.
Idén már lényegesen lassúbb ütemben emelkednek az árak, az év első nyolc hónapjában 0,1 és 4,9 százalékos volt az emelkedés, amely átlagban 1,8 százalékot jelent.
„Szlovákiában a lakosság nagy része gond nélkül megveheti a szükséges élelmiszereket, de a háztartások 18 százalékának még minden másnap probléma egy rendes ebéd előteremtése. Ez a gond főleg az egyedül élő nyugdíjasokat, az egyszülős kisgyermekes családokat, illetve a kétszülős, de háromnál több gyermeket nevelő családokat érinti” – jegyezte meg Eva Sádovská.
Az egész Európai Unióban az Eurostat megállapítása szerint egy húsos ebédet vagy annak vegetariánus változatát a háztartások 9,5 százaléka nem tudja megengedni magának.
Míg nálunk is a lakosság egy része nem jut megfelelő ebédhez, addig mások mértéktelenül pazarolnak.
Szlovákiában 2021-ben minden lakosra számítva 99 kilogramm élelmiszert dobtunk a szemétbe. Mintegy 67 százalékuk a háztartásokból származott, 33 százalék a termelőktől, 23 százalék az élelmiszeripari termelésből, 3 százalék a kiskereskedelemből és beszállítóktól és 2 százalék az éttermekből.
„Éppen ez a fajta szemét a leginkább környezetszennyező és az üvegházhatásért is felelős, főleg, ha nincs szétválasztva és a begyűjtőhelyeken végzi” – nyomatékosította az elemző.
Az élelmiszerrel való pazarlás azonban nemcsak környezetszennyező, hanem felesleges kiadás is. Szlovákia lakossága átlagosan fejenként évente 100 és 150 euró értékű élelmiszerhulladékot vagy lejárt szavatossági idejű élelmiszert dob a szemétbe.
(BM/Teraz.sk/Felvidék.ma)