A mögöttünk álló hét igazi diplomáciai nagyüzem volt Magyarország számára – több mint negyven állami vezető érkezett a nemzet fővárosába, hogy a kontinens legégetőbb kérdéseit vitassák meg. Mi a helyünk nekünk, felvidéki magyaroknak ebben a képletben? Erről, és az amerikai elnökválasztások várható hatásairól is kérdeztük Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét.
A világpolitikai színtér szédítő tempóban és mértékben változik, az amerikai elnökválasztás eredménye pedig vélhetően ezt csak fokozni fogja. Hogyan értékeli a választási eredményt, és milyen hatásokat vár ettől a nemzetközi politikában?
Én bizakodó vagyok. Erre az eredményre vártam, és ennek örülök. Annál is inkább, mert Donald Trump már négy évig volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Az alatt a ciklus alatt a világ, legalábbis a nyugati világ első számú politikai, kulturális és gazdasági hatalma nem indított háborút.
Most, a jelenlegi világpolitikai helyzetben éppen a gyors fegyverszünet, béketárgyalások kezdeményezése, majd békekötés az, amire a legnagyobb szükség van.
Éppen ezért tudok bizakodó lenni, hiszen Trump ezen a téren már bizonyított. Nagyon remélem, hogy ami sikerült 2016 és 2020 között, az most 2024 és 2028 között is sikerül. Ha innen nézzük, akkor jó eredmény született. Ráadásul, ha a magyar-amerikai kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá tételét célként, szükségszerűségként tekintjük, akkor Donald Trump személye erre – legalábbis Kamala Harris alelnökhöz képest – garancia lehet, hiszen Harris alelnökként az előző kabinet meghatározó politikusa volt.
A héten Budapesten világpolitikai jelentőséggel is bíró európai szintű csúcstalálkozó zajlott. Robert Fico elsősorban a migrációt emelte ki, míg Orbán Viktor – amire ön is utalt – a béke megteremtését nevezte meg kulcsgondolatként. Mit gondol erről?
Mindkettő állásponttal egyetértek. Fel kell számolni az illegális migrációt is, és a háborúnak is véget kell vetni.
Az, hogy ebben egyetértenek Közép-Európa meghatározó politikusai, vezetői, kormányfői, annak örülhetünk, már csak a magyar–szlovák kapcsolatok erősödése miatt is.
Ha ez a hozzáállás tovább terjed és erősödik a kontinens nyugati felén is, az rendkívül üdvözlendő fejlemény lenne mindannyiunk számára.
Szlovákia milyen szerepet játszhat ebben a folyamatban?
Mint egy közép-európai kis országnak, Szlovákiának is megvan a maga szerepe az európai és a világpolitika porondján. Úgy látom, hogy a kormányfő az ország mozgásteréhez mérten megteszi, amit lehet. Az, hogy ebben érdekazonosságot találtak Orbán Viktor miniszterelnökkel, talán bátoríthatja a kisebb vagy közepes méretű államokat is arra, hogy szembe menjenek az árral, hiszen a kitartás és a szívósság sokszor hosszú távon igazolást nyerhet.
A Magyar Szövetség hogyan tud állást foglalni ezekben a kérdésekben? Hogyan tudja megszólítani az embereket?
A „Felvidék First” politikáját hirdettem meg, így elsősorban közösségi kérdésekkel kell foglalkoznunk és azokat tematizálnunk. Fontos, hogy legyen önbizalmunk és komoly céljaink, de helyén kell kezelnünk a súlyunkat is.
Nem a félmilliós felvidéki magyar közösség fogja eldönteni a világpolitikai kérdéseket. Az élet azonban elénk sodor olyan kérdéseket, amelyeket csak mi oldhatunk meg
– ilyen a nyelvtörvény, az önkormányzatok finanszírozása és a középiskolák jogállása is. Ezek most különösen aktuálisak a Felvidéken. Ugyanakkor értékrendi kiüresedés nem jellemezheti a magyar szövetség működését; hiszek abban, hogy néppártiságunkkal integrálhatjuk a közösségünket, és adott esetben a mellettünk élő más nemzetiségeket, valamint a többségi nemzet velünk együtt gondolkodó tagjait is.
Ha pedig előjönnek olyan kérdések, amelyek globális vagy európai jelentőségűek, akkor – helyén kezelve a szerepünket – ezekben is meg kell nyilvánulnunk. Ilyen például az amerikai elnökválasztás, a migráció vagy az európai politika.
Ezek kapcsán a közösségi érdek alapján kell véleményt formálnunk, nem szimpátia alapján.
Az illegális migráció például nem azért kérdés számunkra, mert szimpatizálunk vagy nem szimpatizálunk egy adott népcsoporttal, hanem azért, mert a drasztikus demográfiai változások felboríthatják az ott élők életét, szokásait, és negatívan hatnak az őshonos kultúrákra. A háború és a béke kérdésében pedig, felvidéki szemmel, egyértelműen az a jelölt jelenti a garanciát, aki nagyobb eséllyel zárhatja le a konfliktusokat – emiatt üdvözöljük Donald Trump megválasztását.
A felvidéki magyarság közvetlenül érzi az őshonos kisebbség helyzetének romlását – ezt nemcsak olvassuk, hanem átéljük Felső-Csallóközben és Gömörben is, egy belső migrációs hullám következményeként. Fontos kérdés ez, ahogyan a nyelvtörvény is. Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter tárgyalásokat folytat a nyelvtörvénnyel kapcsolatban szlovákiai politikai képviselőkkel. Ön kap tájékoztatást erről?
Szijjártó Péter hétfőn látogat el hozzánk a Csajak utcai székházba. A megbeszélésünk során feltételezem, hogy mindenről, ami rám és a pártomra vonatkozik, tájékoztatást kapok majd.
Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma