Ötödik alkalommal egyeztettek a bős-nagymarosi vízlépcső kérdésének mindkét fél számára megnyugtató rendezése érdekében a téma kormánybiztosai január 8-án Pozsonyban. Czepek Gábor 2024 márciusa óta felelőse az ügynek a magyar kormányban, kinevezése óta rendszeressé váltak a szakmai találkozók a partnerekkel. Most ismét Peter Molda szlovák kormánybiztossal tárgyalt – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM).
A dinamikus megbeszéléssorozat és a szomszédos országok kormányai közötti jó viszony erős alapot teremt a rég esedékes megállapodásra. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítéletében kötelezte a feleket a nagymarosi építkezés 1989-es felfüggesztése óta tisztázatlan nézetkülönbségek feloldására – emlékeztetett a minisztérium.
Szlovákiát továbbra is Peter Molda kormánymeghatalmazott képviseli. December 30-án Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hetek kérdése, hogy Szlovákia végleges megállapodástervezetet terjesszen elő Magyarországgal a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos 30 éves vita lezárásáról.
Taraba szerint a végleges megállapodástervezetnek mindkét fél számára a lehető legjobbnak kell lennie. „Ha most nem jutunk megállapodásra, akkor nem hiszem, hogy valaha is sikerül megállapodni. Ha a vita nem zárul le, akkor Hágának újra döntenie kell. Nem hiszem, hogy jó megoldás lenne, ha egy nemzetközi bíróság döntene köztünk és a magyarok között” – fogalmazott.
A bős-nagymarosi vízműrendszer építéséről és üzemeltetéséről szóló államközi megállapodást 1977-ben írták alá Budapesten a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság miniszterelnökei. Magyarország 1989-ben kivonult a projektből, ekkorra a szlovák oldalon már a munkálatok nagy része befejeződött.
1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti jogvitában döntött, és megerősítette az 1977-es szerződés érvényességét, a Szlovák Köztársaság Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasághoz való jogutódlását, valamint jogosnak nyilvánította a pótmegoldás (a dunacsúni szakasz) kiépítését.
Kimondta, hogy mindkét félnek közösen kell újravizsgálnia a bősi erőmű használatának környezeti hatásait, hogy a gazdasági fejlődést és a környezetvédelmi szempontokat összeegyeztethessék. Különösen a régi Duna medrébe és a folyó két oldalán lévő torkolatokba befolyó vízmennyiség kérdésére kellett volna kielégítő megoldást találniuk.
A pozsonyi találkozót követően mindkét fél kiemelte, a kétoldalú tárgyalások célja, hogy mielőbb közös nevezőre jussanak – a többi között – a Duna vízhozamának megosztásában és energetikai kérdésekben is. A megbeszélések idei első fordulóján főként a bősi erőműben megtermelt áram átvételi ára kapcsán sikerült érdemi előrehaladást elérni. A gyakori egyeztetéseknek köszönhetően 2025-ben minden korábbinál jobb esély mutatkozik a hosszú ideje húzódó jogvita kölcsönösen előnyös lezárására.
A szakértői egyeztetéseket követően a két tárgyalócsoport február elején találkozik újra miniszteri szinten – tette hozzá az EM.
MTI/TASR/Felvidék.ma
