2025 januárjában a muravidéki Göncz László vehette át a Fábry Zoltán-díjat, amelyet a Csemadok Országos Elnöksége adományozott a magyar kultúra napja alkalmából. A Csemadok Országos Elnöksége 2017. november 4-én tartott tanácskozásán arról határozott, hogy 2018-tól fogva a Fábry Zoltán-díjat a magyarság Kárpát-medencei összefogásáért dolgozó nem szlovákiai személy kaphatja.
A méltatásban elhangzott: Göncz László kezdeményezője volt a Csemadok és a lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közötti együttműködésnek.
Ennek eredményeként alakulhattak ki a máig tartó gyümölcsöző kapcsolatok a Muravidéken és a Felvidéken lévő önkormányzatok és kulturális csoportok között,
de elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medencei magyar kulturális napok szervezésében, Budapesten és Komáromban is.
Göncz László érdemeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a díjátadó előtti napon Nemeshodosban a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen vett részt, Rétén pedig egy beszélgetésen, amelyet a Csemadok szervezésében tartottak. Ez utóbbin részt vettek azok a személyek is, akikkel az együttműködést elindították.
Göncz László átveszi a kitüntetést (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A rétei beszélgetésen mi is ott voltunk, kellemes, jó hangulat uralkodott, családias szeretettel fogadta a régi ismerősöket. Itt Göncz László a muravidéki magyarság helyzetéről beszélt, visszatekintett arra, hogyan került a régió Jugoszláviához, illetve felvázolta a szlovéniai magyarság mai helyzetét is. Arra is visszaemlékezett, hogyan kezdődött a kapcsolatépítés és miért volt fontos.
Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára bevezetőjében elmondta: Göncz László több szervezet alapítója, 10 évig parlamenti képviselő is volt, író, publicista, történész, főleg szülőföldjének történetével foglalkozik.
Neki köszönhető az itteni és a muravidéki színjátszók közötti évtizedes együttműködés. A rétei színjátszók is többször jártak a Muravidéken, mint ahogy az ottani színjátszók is felléptek a mátyusföldi községben.
A rétei beszélgetésen jelen volt Jóka község volt polgármestere, volt színjátszó is, aki a jókaiakkal szintén többször szerepelt Lendván és környékén, nagy sikerrel.
Az ezerkilencszázkilencvenes évek elején a muravidékiek számára kiemelkedően fontos volt, hogy sikerült kialakítani a kapcsolatot a felvidéki magyarsággal, hiszen a délszláv háború miatt a vajdasági, bácskai magyarokkal megszűnt a kapcsolat, távol kerültek egymástól, határ választotta őket el egymástól. Göncz László kifejtette:
a rendszerváltás után jó volt látni, hogy a szétszakított magyarság és az egyetemes magyar kultúra egymásra talált.
A muravidéki Göncz László kiemelte azt is, hogy a kilencvenes évek elején próbáltak kapcsolatot kialakítani a többi magyar közösséggel is, de a legközelebb a felvidékiek álltak hozzájuk. Elsőként a nyugati országrészek magyar régióival, a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás magyar közösségeivel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, aztán a keleti országrésszel is, igaz az nem volt olyan intenzív a távolság miatt, de többek között könyvbemutatókat ott is sikerült szervezni.
Göncz László Rétén (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A legelején 6 község szinte azonnal egymásra talált, ezek között azóta is van kapcsolat, hol intenzívebb, hol kevésbé. „Sok közös rendezvényt is sikerült megtartani. Szerveztünk táborokat, néprajzi és képzőművészeti rendezvényeket. Ha ezt egyszer krónikába szeretnénk foglalni, a félezret megközelítené a sok közös kulturális program. Nagyon sokat tanultunk a felvidéki magyar közösségtől. A felvidéki magyar közösség szellemi értéke példaértékű volt. Nem tudom megmondani, a jó családi kapcsolatok számát sem“ – fogalmazott Göncz László.
A történész, publicista szerint a muravidéki és felvidéki magyarok állnak egymáshoz a legközelebb. Ahogy a természethez és a munkához hozzáállunk, az nagyon hasonló, sokkal közelebb állunk egymáshoz, mint a muravidékiek például a bácskai vagy az alföldi magyarsághoz
– véli Göncz László.
„Jó, hogy ezt az utat választottuk, a kapcsolat ma is élő, néha intenzívebb, néha kevésbé, de mindig erős. A 2000-es évek közepéig, míg intézményvezető voltam, nagyon intenzív volt a kapcsolatom a felvidéki magyarokkal, aztán képviselő lettem, de a közösségek között tovább élt és él ma is“ – mondta Göncz László. Ezt erősítette meg Gyurcsi Pomichal Mária, a Csemadok Rétei Alapszervezetének elnöke, a RÉVISZ Vidám Színpad vezetője is, aki elmondta, vendégül láttak már muravidéki színjátszókat Rétén, és ők is jártak már Lendván, ahogy idén márciusban is vendégszerepelnek majd azon a vidéken.
A beszélgetés során kiderült, Göncz László szívesen jár a Felvidékre, barátokra lelt itt. Ígéretet tett, hogy a Fábry Zoltán-díj átvétele után kötelességének érzi majd a további kapcsolattartást is, hiszen a díj nemcsak kitüntetés, de felelősséggel is jár, amit ő szívesen vállal.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
