Az összes NATO-szövetségesnek el kell érnie, még a nyár előtt, hogy GDP-je 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa – jelentette ki a NATO-főtitkár a csütörtökön kezdődő védelmi miniszteri találkozót megelőző szerdai sajtótájékoztatóján.
Mark Rutte hangsúlyozta: a NATO elrettentő ereje és védelme jelenleg erős, de nem lesz az négy-öt év múlva, ha idén a szövetségesek nem hoznak meg néhány döntést.
„Azok a szövetségesek, amelyek még nem érték el a 2 százalékot, kérem, tegyék meg nyár előtt” – emelte ki Rutte, hozzátéve, hogy Oroszország jelenleg az állami költségvetés 40 százalékát és a nemzeti jövedelem közel 10 százalékát fordítja védelemre.
Mint mondta, Donald Trump amerikai elnök következetesen sürgeti az európai szövetségeseket, hogy növeljék a védelmi hozzájárulásukat. Bár 2014-ben Walesben ígéret született, érdemi előrelépés csak Trump elnöksége alatt kezdődött, különösen 2017-től.
Rutte szerint a védelmi kiadásoknak „méltányosabb teherviselésen” kell alapulnia, annak ellenére, hogy az európai szövetségesek és Kanada egyre többet költenek védelemre.
„2024-ben a NATO európai szövetségesei és Kanada összesen 485 milliárd dollárt fektettek be a védelembe, ami közel 20 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest”
– mutatott rá.
Hozzátette, hogy a NATO-tagok kétharmada már elérte a szövetség által kitűzött célt, amely szerint a GDP legalább 2 százalékát védelemre kell fordítani.
„Jelentős előrelépés tapasztalható, de még többet kell tennünk annak érdekében, hogy megfelelő elrettentő és védelmi képességeink legyenek, valamint hogy a teherviselés igazságosabb legyen.
Arra számítok, hogy 2025-re még több szövetséges fogja elérni, sőt sok esetben meg is haladja a célt” – fogalmazott.
Emlékeztetett: a tavalyi washingtoni csúcstalálkozón a szövetségesek vállalták, hogy 2024 végéig 40 milliárd euróval támogatják Ukrajna biztonságát, de ezt jelentősen túlteljesítették, több mint 50 milliárd eurót biztosítva, főként az európai és kanadai szövetségesek részéről. Véleménye szerint ez fontos lépés volt, de ennél is többre van szükség a konfliktus kimenetelének befolyásolásához. Minél erősebb Ukrajna a harctéren, annál jobb pozícióban lesz a béketárgyalások során. A cél a tartós béke elérése, amely közös biztonságunk és a globális stabilitás szempontjából is kulcsfontosságú – hangoztatta.
A NATO-n belüli egyeztetések során egyértelművé vált, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus nem csupán Oroszország és Ukrajna vagy Oroszország és Európa ügye, hanem Észak-Korea, Kína és Irán is érintett benne. Az észak-atlanti és euroatlanti térség eseményei egyre inkább összefonódnak a csendes-óceáni térség folyamataival, ezért stratégiai szempontból is így kell értékelni őket.
Az amerikai elvárás, hogy Európa és Kanada nagyobb pénzügyi hozzájárulást vállaljon, érthető. Ennek megfelelően a NATO értékeli, milyen lépések szükségesek a képességcélok teljesítéséhez.
Kedden a dán katonai hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy Európa öt éven belül nagyszabású háborúval nézhet szembe Oroszországgal, ha az ukrajnai háború véget ér vagy befagy, és ha NATO nem fegyverkezik fel kellőképpen. Ezzel összefüggésben Rutte leszögezte:
a NATO jelenlegi elrettentő és védelmi képességei erősek, de elengedhetetlen, hogy ez a helyzet négy-öt év múlva is fennmaradjon.
Ehhez figyelembe kell venni Oroszország védelmi iparának gyorsulását, valamint Kína katonai fejlesztéseit, amelyek 2030-ra ezer nukleáris robbanófejet és egy jelentősen megerősített haditengerészetet eredményezhetnek. A világ nagyhatalmai egyre intenzívebben fegyverkeznek, ezért a NATO-nak is meg kell tennie a szükséges lépéseket – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta,
három alapvető tényező határozza meg a jövőbeni biztonságot: Ukrajna folyamatos támogatása, a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelése és a védelmi ipar megerősítése.
Szavai szerint a védelmi ipart erősíteni kell, mivel a jelenlegi termelés nem elegendő a növekvő igények kielégítésére. Az európai, török, norvég, brit és észak-amerikai védelmi vállalatok – mint a Thales, a Rheinmetall, a Leonardo, a Raytheon és a Boeing – már most jelentős megrendelésekkel rendelkeznek, de a gyártósorokat és a termelési kapacitást bővíteni kell. Ha a gyártás nem gyorsul fel, akkor hiába áll rendelkezésre elegendő pénzügyi forrás, a NATO-tagállamok még mindig nem lesznek képesek megfelelően megvédeni magukat – mondta Rutte.
MTI/Felvidék.ma
