Románia schengeni övezethez való rég várt csatlakozásával számos pozitív folyamat megindulhatott és újraindulhatott ezekben a térségekben. A határellenőrzés megszűnésének egyik velejárója – egy sebtapasznyi történelmi igazságszolgáltatás mellett – az emberek és az áruk forgalmának szabad áramlása is természetesen, ami az Európai Uniónak az egyik legfontosabb alapelve.
Egyes rosszmájú és politikailag ellenérdekelt közszereplők és aktivisták természetesen egyből arra a jelenségre próbálnak rámutatni, hogy a „mélyszegénységben és diktatúrában” élő magyarországiak „az ország mellett gazdaságilag elhúzó” Romániába kezdtek el tömegesen átjárni vásárolni, sőt szervezett turizmus van erre vonatkozóan kibontakozóban.
Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzora, a HUN–REN CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatója a Híradó.hu-nak a KSH adatai alapján ezt nemcsak cáfolta, hanem rámutatott, hogy egyenesen az ellenkezője érvényes a tendenciának és arányaiban sokkal többet költenek a romániaiak Magyarországon, mint fordítva.
„Az utolsó lezárt, 2023-as év KSH-adatai szerint összesen 4 619 000 olyan kiutazás volt Magyarországról, amely egynapos volt, tehát nem aludtak a felkeresett desztinációban a magyarok és az utazás elsődleges motivációja a vásárlás volt. Ez a szegmens összesen 22 milliárd 93 millió Ft-ot költött külföldön a kiskereskedelemben. Ezzel szemben ugyanebben az évben a külföldiek összesen 3137 milliárd forintot költöttek Magyarországon, amelynek 299 milliárd forintja vásárlási célú kiadás volt”
– mutatott rá Michalkó professzor.
A szakember szerint ugyanakkor érdemes összehasonlítani ebben az értelemben Magyarországot és a szomszédos országokat. Románia esetében az látható, hogy 2,327 milliárd forintot költöttek el a magyarországiak vásárlási céllal, a romániaiak pedig 64 milliárd forintot Magyarországon, tehát 27,5-szer többet.
Szlovákia esetében a számok azt mutatják, hogy Szlovákia felé 1 262 000 kiutazás történt a vizsgált időszakban, amelyek során a magyarországiak összesen 3 milliárd 171 millió forintot (8,2 millió euró) hagytak Szlovákiában, addig a szlovákiaiak Magyarországon ennek ugyancsak sokszorosát, 84 milliárd 388 millió forintot, azaz 219,4 millió eurót.
Vagyis a szlovákiaiak közel 26,6-szor többet költenek kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon, mint fordítva.
A teljes költéseket tekintve az összeg közel a duplája. A szlovákiaiak mintegy 157 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak el Magyarországon, ami 411 millió eurót jelent.
Magyarország Szlovákiának a 4. legfontosabb gazdasági partnere.
Ausztriába 2 124 000 kiutazás volt 13 milliárd 952 millió Ft költéssel, a sógorok pedig 103 milliárd 510 millió forintot költöttek itt. Szerbia felé 305 ezer kiutazás volt 1 milliárd 258 millió forintnyi költéssel. Fordítottan az adatok együtt szerepelnek több balkáni országéval, ezért cikkünk szempontjából figyelmen kívül hagytuk.
Tehát a vásárlási motivációjú teljes kiutazó forgalomban keletkezett költés több mint 50 százaléka Ausztriában realizálódik.
Michalkó rámutatott, jól látszik, hogy a szlovákiaiak, romániaiak és ausztriaiak költése Magyarországon többszöröse annak, mint a magyaroké az említett országokban. Szóval a mérleg bőven pozitív, a libikóka Magyarország felé billen – magyarázta a Felvidék.má-nak a professzor.
Mit jelent ez nemzetpolitikai szempontból?
Érdemes ezeket a számokat nemzetpolitikai nagyító alatt is megvizsgálni. A legtöbb magyarországi ellenzéki és/vagy baloldali érzelmű lakos ugyanis rendszeresen hangot ad nemtetszésének, hogy a magyar kormány miért nyújt különböző támogatásokat a külhoni magyarságnak. A Magyar Kormány az állami költségvetésből éves szinten valamivel több mint 100 milliárd forintot fordít nemzetpolitikára, ami már tartalmazza az államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és egyéb működési rendszerek apparatúráját is. Ez az összeg egyébként bőven nem éri el a teljes állami költségvetés még 1%-át sem. Mindazonáltal ha megvizsgáljuk, hogy mekkora összeg folyik be Magyarországra a külföldiek által, és azt arányosítjuk a külhoni magyarlakta területekről érkezőkkel, akkor egyértelműen látszik, hogy a külhoni magyarok általi költések adótartamai jelentős bevételt jelentenek a magyar államkasszának.
A külföldiek 3137 milliárd forintnyi magyarországi költéséből ha megnézzük azokat az országból érkezőket, akik a szomszédos, magyarok által lakott területekről származnak, akkor azt látjuk, hogy a
Szlovákiából érkezők 157 milliárd forintot, a Romániából érkezők 218 milliárd forintot, az Ausztriából érkezők 466 milliárdot, Horvátországból érkezők 13 milliárdot, Szlovéniából érkezők 8 milliárdot, Szerbiából érkezők (Montenegró és Koszovóval együtt) 76 milliárdot, míg az ukrajnaiak 73 milliárdot költöttek el 2023-ban Magyarországon.
A külhoniak ugyanis magától értetődő természetességgel kötődnek érzelmileg és ezernyi szálon az anyaországukhoz. Oda járnak bevásárolni, tanulni, kikapcsolódni, kirándulni, nyaralni, túrázni, színházba, moziba, sporteseményre stb. Ezen tevékenységeik után pedig forgalmi adót fizetnek, így gyakorlatilag a sokszorosát termelik be az Államkincstárba annak, amit az oktatási, kulturális és egyéb támogatások révén a kormány külhonba juttat a magyar közösségek megerősítése érdekében.
Arról ráadásul nem is szólva, hogy a csökkenő magyarországi népesedési mutatók egy bizonyos tetemes részét éppen a külhoni magyarság átköltözése kompenzálja, ami által viszont a külhoni magyar területek ürülnek…
Összegezve tehát kijelenthető, hogy Magyarország vonzó desztinációnak számít mind a külhoni magyarok, mind a külföldiek számára, ami sok ezer milliárd forintnyi bevételt jelent a magyar piacnak, és természetesen az államkasszának.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
