Kozsár Miklós a Szülőfalum, Csoltó című, a község történelmét bemutató könyv bemutatójára került sor március 22-én a település kultúrházában.
A könyvet Kardos László helytörténet-kutató méltatta. „A magyarság megmaradásának egyik záloga, hogy minél több, a mai napon bemutatásra kerülő jelentős könyvhöz hasonló kiadvány jelenjen meg és legyen hozzáférhető mindenki számára, akinek fontos nemzetünk múltja, jelene és jövője. Különösen fontos ez annak a nemzetrésznek, amely már több mint száz év óta elszakítottságban él és igyekszik talpon maradni“ – e szavakkal kezdődött a bemutató. Kardos a továbbiakban elmondta, hogy Kozsár Miklós „mélyen kötődik a magyarság kultúrájához és szellemiségéhez”.
Kardos László (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Magyar néptáncosként Prágában Nyitnikék néven néptáncegyüttest alapított, kultúrmunkásként turulszobrot állított állandó lakhelyén, Nagykaposon. A rokonságához ragaszkodva pedig a Kozsár család kutatójává és krónikásává vált, végül született csoltóiként az itteni közösségének szellemi örökséget hagyó történészé nőtte ki magát és írta meg Csoltó történetét.
Kozsár Miklós életfilozófiája, hogy nem önmagunkért kell élnünk, hanem másokért.
Ez egy bizonyos fokú felelősség egy közösség, de saját maga iránt is.
Vallja, hogy hasznosnak kell lenni az életben, ez mindenekelőtt elemi, önként vállalt küldetés és kötelesség. Az életében elvégzett tettei tették őt a szlovákiai magyar közélet egyik ismert személyiségévé. Kozsár Miklós nemcsak kitűnő műszaki szakember, hanem kultúraszervező, vállalkozó, tudatos közéleti ember, s politológiai felkészültsége révén az egyes múltbéli és jelenkori történések mozgatórúgóinak nagyon jó ismerője.
Kozsár Miklós (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
A falu történetét bemutató könyv születéséről maga a szerző számolt be. A 12 fejezetből és 32 alfejezetből álló munkában Gömör faluneveiben rögzül azoknak a nagycsaládoknak a névsora, amelyek a falvak alapítói voltak és ezáltal alakítói a történelemnek, a vidéknek és egyben bizonyítják, hogy a magyarság ezen a területen 1100 évvel ezelőtt új otthonra talált.
„Lenyűgöző és lelket melengető utazásban van részünk minden egyes alkalommal, bármerre is indulunk el falunkból: akarva-akaratlanul utazunk a történelmünkben. Ez a lelki utazás magával hozza azt a felismerést, hogy a jelenben az általuk megkezdett munka folytatói vagyunk. Elődeink munkához láttak és a természet és az ember kölcsönhatásának eredményeként elindult egy lassú folyamat: az embert alakította a munka, a földet pedig az ember.”
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
„A magyar nép történetét kutató elkötelezett tudósok művei segítségével lélekben végigjárom a végtelen eurázsiai sztyeppét, népünk kialakulásának, létrejöttének a terét, ahonnan a csodaszarvas vezetésével megérkeztünk a Kárpát-medencébe. Utazásunk időben a Krisztus utáni V. századtól napjainkig tart. A hatalmas térben és időben való otthonos mozgás érdekében képzeletünk és gondolatvilágunk horizontját szelesre kell tárni. Az a kérésem, hogy ne a ma szemüvegén keresztül ítélje meg a régmúlt idők történéseit, hanem próbálja megérteni, átérezni, megélni utazásunk adott korszakát, mert ezzel a látásmóddal van esélyünk azt a lehető leghitelesebben értelmezni. A tisztelt olvasó türelmét és kitartását is kérem a részletes fejtegetések és magyarázatok olvasásakor, mert ezek értelmezésével és megértésével lehet 1500 évtörténelmét minden szépségével, fájdalmával átérezni és megérteni. Munkámban részletesen taglalom falunk kialakulásának és névadásának a történetét, kitekintve Gömör vármegye teljes területére is. A Csoltó nemzetségről szóló középkori dokumentumokból idézve követhetjük a család sorsát és ezzel párhuzamosan falunk történetét” – írja könyve előszavában Kozsár Miklós.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
A szerző a faluban élő családok képviseletében megjelenteknek egy-egy példányt ajándékozott. A bemutató kötetlen beszélgetéssel zárult.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
