Válságkezelés, megyei pályázatok, iskolai átszervezések és közlekedési fejlesztések – ezeket a kulcstémákat érintette Berényi József és Hájos Zoltán sajtótájékoztatója a dunaszerdahelyi termálfürdőben.
Támogatási lehetőségek a megye központi krízisalapjából
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke a száj- és körömfájás járvány kapcsán elmondta, hogy a megye nem tagja a krízisstábnak, így sem járási, sem országos szinten nem hívják meg annak üléseire, ami megnehezíti az információáramlást és az érintett települések érdekképviseletét.
Kiemelte: „Tegnap a megyei testületi ülésen is elhangzott, kérni fogjuk a minisztériumot, a kormányt, hogy vonja be az illetékes Nagyszombat megyét a krízisstáb üléseire, értekezleteire. Jóllehet a mezőgazdaság területén nincs hatáskörünk, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk segíteni.”
Hangsúlyozta, hogy
a megye központi krízisalapja rendelkezik egy 700 ezer eurós költségvetéssel, amely eddig főként árvízvédelemre szolgált, azonban a jelenlegi helyzetre való tekintettel a forrásokat a száj- és körömfájás okozta károk enyhítésére is felhasználhatják.
A támogatások a községek számára elérhetők, de igénybevételük feltétele a krízisalaphoz való csatlakozás. A tagságot a községek egy minimális befizetéssel kérvényezhetik az alábbi bankszámlán: SK89 0200 0000 0029 7605 1853.
„Egy lakos után 50 centet kell befizetni az alapba, tehát ha van egy község, amelynek van 200 lakosa, akkor 100 eurót kell befizetnie a községnek a krízisalapba és ezzel a befizetéssel automatikusan taggá válik” – fogalmazott.
Azok a települések, amelyek taggá válnak, kérhetik a központi krízisalap támogatását az eszközbeszerzésre, például fertőtlenítéshez szükséges anyagokra vagy a helyi önkéntes tűzoltók felszerelésére.
Berényi azt is hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábban is sikeresen működött, és példaként említette a királyrévi viharkárokat, melyek enyhítésére a község 10 ezer eurót kapott. „A legnagyobb összeg, amit eddig a krízisalapból támogatásra nyújtottunk, 30 ezer euró volt, de jelen helyzetben ezeknek a krízistámogatásoknak a maximális összege ezrekben mérhető. A megye az önkormányzatokat támogatja olyan tételekre, melyek a fertőtlenítéssel kapcsolatosak. Mi a gazdákat nem tudjuk kárpótolni, arra nincs a megyének lehetősége, de a településeken tudunk segíteni, például a fertőtlenítésre szolgáló eszközök megvásárlásával.”
Tájékoztatás az idei Nagyszombat megyei pályázati lehetőségekről
Hájos Zoltán megyei frakcióvezető ismertette a megyei pályázati rendszer részleteit, melynek értelmében erre az évre 540 ezer euró került elkülönítésre. Rámutatott, hogy a tavalyi 600 ezer euróhoz képest idén kisebb az összeg, de így is jelentős források állnak rendelkezésre. A polgári társulások között 405 ezer eurót osztanak szét, míg az önkormányzatok összesen 135 ezer euróra pályázhatnak:
Dunaszerdahely önkormányzata vonatkozásában ez 108 ezer eurót jelent, míg a Galántai járásban az önkormányzatok részére 94 500 eurót.
A pályázatok beadási határideje április 17., és a pályázati kiírás a https://trnava-vuc.sk/ oldalon érhető el. A benyújtott kérelmeket a megyei képviselők értékelik, majd a májusi testületi ülésen döntenek a támogatásokról.
Hájos hangsúlyozta, hogy akár visszamenőlegesen is lehet kérni támogatást: tehát akár 2025. január 1-től megvalósult rendezvényre 2025. november 30-ig bezárólag. Ez lehetőséget biztosít a kulturális csoportok, sportszervezetek, alapítványok és önkormányzatok számára, hogy megvalósíthassák közösségi céljaikat.
A megyei közlekedésügy aktuális kérdései
Berényi elmondta, hogy a Közlekedési Minisztérium döntése alapján teljesen megszüntetnék a vasútállomást Székelyfalva (Sekule) községben. A továbbiakban a Magyar Szövetség képviselői ismét felvetették, hogy miért szűnt meg a nemzetközi gyorsvonatok megállója Galántán. A minisztériummal tárgyalásokat kezdeményeznek a székelyfalvai állomás megtartása és a galántai megálló visszaállítása érdekében. A dokumentum foglalkozik Pőstyén és Lipótvár helyzetével is. Korábban petíciót is indítottak az ügyben, mivel sok érintettnek nagy nehézséget jelent a nemzetközi gyorsvonatok elérése. A megye meghallgatta a kérést, mely a tárgyalások részévé vált.
Előrelépések történtek a körforgalmak ügyében is
A továbbiakban Hájos elmondta, hogy a Metrans melletti leendő körforgalom előkészítése érdekében tavaly október-novemberben átalakították a Baranyai üzletnél lévő körforgalmat, ami a Fő utcát keresztezi a Pódafai úttal és a Csallóköz utcával. Ez lehetővé teszi, hogy a I/63-as úton kialakítandó körforgalom építése alatt, az időszakos lezárások alkalmával a kamionforgalmat a városon keresztül vezessék el, a Metrans, Deichmann, Cargo partnertől csatlakozva a főútvonalra.
A város megállapodást kötött a Szlovák Útigazgatósággal, hogy vállalja a szükséges földterületek tulajdonjogi rendezését, amely összeget az állam megtéríti a városnak.
Mint mondta, azért vállalták ezt föl, hogy minél gyorsabban megtörténjenek az előkészítő munkálatok. Emellett Dunaszerdahely biztosítja az építési engedélyhez szükséges tervdokumentációt is, a Metransszal együttműködve. Bár ez állami feladat, a város felgyorsítja a folyamatot a lakosság érdekében.
Az is elmondta, hogy Dunaszerdahely egy újabb uniós pályázatot is benyújtott, amelynek keretében a két pályaudvar (vasúti és autóbusz-) közötti háromszög alakú útkereszteződést átalakítják körforgalommá Nagyszombat megye közreműködésével. A költségvetés módosítása révén sikerült forrást találni az önrész és a további kiadások fedezésére, amelyet a város és Nagyszombat megye 60-40 arányban finanszíroz. A közbeszerzés után várhatóan még a nyári időszakban elkezdődhet a kivitelezés, amely javítja a forgalom folyamatosságát és biztonságát.
A dunaszerdahelyi megyei fenntartású középiskolák helyzete
Berényi elmondta, hogy az iskola-összevonások problémamentesen zajlottak, kivéve a nyelviskola és a Vámbéry Gimnázium összevonását, amely konfliktusokat váltott ki. Az iskolai átszervezések több fázisban történnek, és minisztériumi jóváhagyás szükséges hozzájuk.
A Karcsai úton működő szakközépiskola fenntarthatósága kérdéses, mivel mindössze 89 diákja van, és a fenntartása túl költséges. Az iskola 65-70 százalékban szlovák, 30-35 százalékban magyar nyelven oktat, ezért a Szabó Gyula Szakközépiskolával való összevonása nem lenne megfelelő a nyelvhasználati különbségek miatt.
A megye két évig még finanszírozza az intézményt, de hosszú távú megoldást kell találni a szakok megőrzésére és a működés fenntarthatóságára. Ennek érdekében az iskola vezetésével és a diákokkal együtt keresik a legjobb megoldást, például kihelyezett oktatás vagy más iskolával való együttműködés formájában.
Németh Tímea/Felvidék.ma
